Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
Mederszabályozás A Mura az egész magyar—jugoszláv szakaszon hordalék-egyensúlyban van, ugyanakkor esése is azt mutatja, hogy a Drávába való betorkollásától felfelé a folyó középszakasz jellegű. Emiatt elegendő a Mura mindkét oldali homorú partjait védelemmel ellátni, hogy a kedvezően kialakított medret biztosítsuk az oldalirányú vándorlás ellen. Ennek a megoldásnak kedvező hatását biztosítja az a tény, hogy az eddigi gyér munkálatok is csökkentették a folyómeder vándorlását. A jelenlegi magyar oldali művek rövidnek bizonyulnak, és mindkét végükön kikagylósodások mutatkoznak, ezért meg kell őket hosszabbítani. A biztosítási művek által kialakítandó vonalvezetés érdekében egy-két esetben átmetszést kell végezni, a hordalékmozgás alapos tanulmányozása után. A partvédőműveket a Drávatorok és Molnári között — Murakeresztúr lévén az egész szakasz leadó vasútállomása — terméskőből, Molnári felett pedig helyszínen gyártott műkőből tervezzük, mert műszakilag és gazdaságilag így a legcélszerűbb. Bár a szabványos vízépítési műkő előállítására általában minden szakaszon található megfelelő kavicsréteg és építési technológiája is általában egyszerű, mégis a tapasztalatok azt mutatják, hogy a Murán a középvízi művek és elzárások számára olcsó és bevált építőanyag a rőzse, ez viszont több felszerelést és szakképzettebb munkásokat igényel. A rőzsemű és kőmű alkalmazási mértékét fele-fele arányban lehet gazdaságosnak tartani. Ehhez azonban a hullámtéren, szigeteken megfelelő füzesek telepítését és gondozását is tervbe kell venni. Itt a tápanyagban szegény talaj jelent egyedüli nehézséget, amire a megfelelő fajta fűzanyagot kell megtalálni. A középvízi szabályozási művet az eddigi tapasztalatoknak megfelelően az 50%-os tartósságú vízszintmagasságig tervezzük kiépíteni, ami a letenyei vízmércén -j-150-es vízállásnak felel meg. A fentiek alapján három szabályozási szakaszra osztottuk a Mura balbartját. Az első szakasz a Drávától a B.65. határkőig, a második a B.65— a B.42- ig, a harmadik szakasz a B.42. határkőtől a Kerka torkolatáig tart. Az első szakaszon a magyar homorú partok általában védettek, az elkövetkező tervidőszakban itt elsősorban fenntartási és meghosszabbítási munkák szükségesek. Az esés ezen a szakaszon 0,3—0,4%o, az alkalmazandó építési anyag terméskő, műkő, egyharmad részben pedig rőzse. Űj mű létesítésére a murakeresztúri vasúti híd védelme érdekében van szükség, erre vonatkozóan a VIZITERV 12 785/1.— 1962. számú „Mura folyó murakeresztúri híd körüli szakaszának szabályozási terve” mértékadó. Ez a terv mindkét partra vonatkozik. Ezen a szakaszon magyar érdekből más munka nem szükséges. A második szakaszon a folyó 0,6—0,7%o esésű, közel egyenes vonalú, amelynek középtáján fekszik a letenyei híd. Itt a letenyei híd védelmét és a csatlakozó másik két szakaszhoz a megfelelő átmenetet kell biztosítani. Ezen a szakaszon inkább rőzsemű- veket kell alkalmazni. A híd védelmére vonatkozólag a VIZITERV 12 785/11.—1962. számú „Mura folyó letenyei híd körüli szakaszának szabályozási terve” mértékadó. Ezen a szakaszon további szabályozási munkákra magyar érdekből nincs szükség. A harmadik szakasz magyar partjain korábban készült, mederszabályozási művek kiegészítésére szorulnak. Ezen a szakaszon két új szabályozási művet is kell építeni, mégpedig a Kerka torkolata alatt és a szemenyei holtág visszatorkolásánál. A szeme- nyei mederrendezés során egy kisebb mederkor- rokcióra is szükség lesz. A folyó esése ezen a szakaszon újra 0,4—0,5%o-re csökken, az alkalmazandó építési anyag fele kő, fele rőzse. A fenti szakaszokon fejlesztésre előirányzott mederszabályozási munkák hossza 11 km, melyből 4,2 km kiegészítés, 6,8 km pedig új szabályozás. A kivitelezés során 25 000 m3 műkő 6000 m3 terméskő és 15 600 m3 fűsrőzse kerül beépítésre, 16,7 millió Ft költséggel. A költségelőirányzatból 1,0 millió Ft a hullámtér rendezésére (szabadon hagyandó parti sávok kijelölése, hullámtér véderdősávok telepítése) nyer felszámolást. Megjegyezzük, hogy a fenti munkák csak a magyar érdekű munkákat tartalmazzák. Továbbiakban a 3.1 pontra utalunk. Zala folyó Nagyvízi szabályozás A Zala folyó védtöltései a meder szélétől 4—6 méter távolságra épültek, a hullámtér szélessége mintegy 40 m. A töltések a mederrel párhuzamosak, az árvizek levonulását nem akadályozzák. A 0—10 km közötti mederszakaszon a folyó medre kanyargós, itt az éles kanyarulatoknál néhány helyen a töltést kijjebb kell helyezni. Az 1%-os gyakoriságú árvíz levezetésére a hullámtér szűk, s a töltések eredeti helyükön gazdaságosan nem magasíthatok. A jobbparti árvédelmi töltés áthelyezésére volna szükség a 10—27 km közötti szakaszon. A számítások szerint azonban az áthelyezés magas költsége miatt a 4%-os gyakoriságú árvízszintre való kiépítés és egyes öblözetek elönte- tése a gazdaságosabb. A szűk hullámtéren csak gyeptakaró tűrhető meg. A hullámtér 5—6 évenként 25—30 cm vastagon feliszapolódik, amit ki kell emelni. A tőzeges talajon épült töltések állandó süllyedésének pótlására jól felhasználható a kitermelt iszap. Meder szabályozás A 0—10 km közötti szakaszon a kanyargós meder a keskeny hullámtér megbontásával helyenként a töltést erősen megközelítette és állékonyságát veszélyezteti. Ezeken a helyeken az eredeti meder helyreállítása és a homorú part biztosítása a leggazdaságosabb megoldás. A tőzeges talaj miatt a partbiztosítás rőzsepokrócra helyezett kőszórás formájában készítendő. A végrehajtandó új szabályozás 1,6 km hosszú az előirányzott kőmunka 2400 m3, rőzsiemunka 1200 m3, költségelőirányzat 1,2 millió Ft. 110
