Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
retű és nehezen védhető jobboldali töltések még kevésbé felelnek meg céljuknak. A Mura menti töltések terve, magyar—jugoszláv megállapodások alapján a magyar oldali meglévő töltések nyomvonalát megtartva készült. A meglévő 4 — birkitói, tótszerdahelyi, molnári és murakereszturi — öblözet töltéseit 24,416 km hosszban erősíteni, és magasítani kell. A magasítás szükséges mértéke átlagosan 1,00—1,50 m, s helyenként az alacsonyabb magaspartokon 3,082 km hosszban új töltést kell építeni, melyből 0,1 km árvíz- védelmi fal. A külvízfolyások mindkét partját visz- szatöltésezéssel kell ellátni a szükséges hosszon. A fejlesztés során végrehajtandó földmunka 220 000 m3. A töltések egyöntetűen 3,0 m koronaszélességgel épülnek, a vízfelőli rézsű 1:2, a mentett oldali 1:3 hajlású. A töltéskorona magassága az 1%-os gyakoriságú árvízszint felett 100 cm. Az öblözetek- ben összegyülekező belvizek elvezetése a töltésbe épített csőzsilipeken keresztül történik. Fejlesztés után a mentesített terület 2120 ha. A kerkaszentkirályi öblözet fejlesztése érdekében a Lendva—Adovány-csatoma menti töltések magasítása és erősítése szükséges 5,35 km h-ban a Kerka mentén pedig mintegy 3,8 km hosszúságú, új védvonal építendő, összesen 62 000 m3 földmunkával. Az öblözet 1153 ha mezőgazdasági művelés alatt álló terület. Mivel alacsony töltésekre van szükség, 2,0 m koronaszélesség mellett 1:1,5 hajlású rézsűkkel építhető a védvonal. A belvízlevezetést a töltésbe tervezett műtárgyak szolgálják. A Letenye feletti Mura szakaszon, ahol eddig töltés nem volt, két nyílt öblözet bevédése szükséges, éspedig a letenyei és a muraszemenyei öblözeteké. A letenyei öblözet 656 ha nagyságú értékes mező- gazdasági területen épül ki. A Mura menti védvonalon kívül a Béci patak jobbpartján is töltés épül. A védvonal a továbbiakban 4,52 km hosszban magasparton halad, helyenként rövid szakaszokon töltés épül, Murarátka község belsőségének védelme érdekében is. A tervezett új töltés hossza 10,444 km, földmunkája 103 800 m3. A muraszemenyei öblözet 292 ha kiterjedésű, a belsőséget és a környező mezőgazdasági területet védi. A töltés itt a Kerka menti magaspartba köt be. Az újonnan építendő véd töltés keresztmetszeti méretei megegyeznek a fejlesztett védvonal méreteivel. Az új töltés hossza 3,7 km, a magaspart 1,9 km, mozgósítandó földmennyiség 8400 m3. Zalaegerszegi öblözet Űj védvonal építése szükséges Zalaegerszeg város védelmére a Zala folyó mentén. A Zala jókar- bahelyezése során a meder a völgy északi szélére lesz áthelyezve és a kikerült föld gazdaságosain töltésbe rendezhető. A város veszélyeztetett alacsonyan fekvő része így az árvizek ellen védhető, sőt új településre alkalmas és parkosítható terület biztosítható, és ez a fejlődő városnak elsőrendű érdeke. A tervezett új töltés hossza 4,1 km, földmunkája 12 000 m3, mentesített terület 60 ha. Összesítve a tanácsi kezelésben lévő körgátak és nyárigátak mögötti öblözetek fejlesztési előirányzatait a végrehajtandó töltéserősítés 29,811 km, új töltés 25,126 km — melyből 0,1 km árvédelmi fal, — 406 200 m3 földmunka összes beruházási költsége 19,7 millió Ft, melyből 0,7 millió Ft egyéb beruházás. Árvízvédelem A telefonhálózat fejlesztésével a Zala és mellékvízfolyásai mentén biztosítani kell hordozható készülékek vonalra kapcsolásának lehetőségét. Ezenkívül a védekező személyzetet közepes hatósugarú rádió adó-vevőkészülékkel is el kell látni. Mivel a távbeszélő vonal a Zala balpartján húzódik, 500 m-ként leágazásokat kell átvinni a jobbpartra, amelyekre rá lehet kapcsolni a hordozható készülékeket. A felvonulás a földutak időszakos járhatatlansága miatt csak vízi úton oldható meg. Ehhez 2 db motorcsónak és 6 db dereglye beszerzése szükséges. A szárazföldi és. vízi osztagokat 2 db pneumatikus cölöp- és szádfalverővel kell ellátni, továbbá köny- nyű gépi csörlős cölöpverővel. A védekező személyzetet el kell látni hordozható elektromos kézilámpával. A vörsi, a sanyari és a zalaszabari ölbözetben új őrházakat kell építeni, raktárakkal és melléképületekkel és bekötni az árvízvédelmi telefonhálózatba. A kiépítendő új távbeszélő hálózat hossza 8,5 km. A tanácsi kezelésben lévő körgátaknál és védvonalaknál a védekezést meg kell szervezni. A védekező személyzet gerincét a községi önkéntes tüzol- tó-testületekből kell kialakítani és a közerő szervezetét létre kell hozni. Gondoskodni kell a tűzoltótestületek kiképzéséről, és a védekezéshez szükséges anyagok és eszközök beszerzéséről. A muramenti tanácsi védvonalon különösen fontos a védekezés jó megszervezése a védvonal jelentősége miatt. Itt az árvízvédelmi telefonhálózat kiépítésére is szükség van, összesen 35 km h-ban a molnári, tótszerdahelyi és birkitói öblözetekben pedig gátőrtelep építése szükséges. 2.22 FOLYÓK ÉS TAVAK SZABÁLYOZÁSÁNAK KERETTERVE Mura folyó Nagyvízi szabályozás A Mura első nagyvízi szabályozási tervét 1961- ben a Zágrábi „Projekt” tervező vállalat készítette, „A Mura folyó árvédelmi töltései, közös jugoszláv— magyar kiviteli terv” cím alatt, s ez az alapja fejlesztési tervünknek. Eszerint 750 m-es átlagos töltés távolság mellett a letenyei szelvényre számított Q1o/=1650 m3/sec árvízmennyiséget vezetünk majd le, a jobbparton teljesen korszerű, a balparton pedig a meglévő töltés részben korszerűsített vonalvezetésével. A Mura csökkent mértékű jégveszélyére való tekintettel a balparti töltésvonal szögletes vezetése nem problematikus. 109
