Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
— A csatornázott folyók szabályozása műveinek építési időpontját a gazdaságosság figyelembevételével, a víziiépcső üzemtaehelyezési időpontjával egyeztettük. — A vízlépcsők 1980 utáni üzembehelyezéséig terjedő időszakra beállítottuk az összes szükséges szabályozási munkákat. 2.13 AZ EGYES SZERVEK SZEREPE az ArvízmentesItésben, Árvízvédelemben. VALAMINT A FOLYÖK ÉS TAVAK SZABÁLYOZÁSÁBAN Az OFV feladatát képezi a Zala menti fővédelmi vonalon az árvízmentesítés műveinek kiépítése, fenntartása, az árvízvédelem megszervezése és a védekezés irányítása, továbbá műszaki feladatainak ellátása. Az árvízvédelem államigazgatási feladatait a megyei tanács látja el. A tanácsi kezelésben lévő védvonalakon, körgátakon az árvízmentesítés és árvízvédelem feladatát a tanács látja el, melyhez az OVF. segítséget nyújt. A tanács felkérésére a védekezéshez szakértőt vagy műszaki irányítót rendel ki. A folyószabályozás teljes egészében az OVF. felügyelete alá tartozó Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság feladatkörébe tartozik. 2.2 Az árvízmentesítés és árvízvédelem valamint a folyók és tavak szabályozásának keretterve 2.21 ARVÍZMENTESÍTÉS ÉS ÁRVÍZVÉDELEM KERETTERVE Állami kezelésben lévő fővédvonalak mögötti öb- lözetek. Zala menti árvízvédelmi öblözetek A Zala menti fővédelmi vonalak mértékadó árvízszíne a 4%-os gyakoriságú árvízszín. A Zala jobbparti töltések koronáját efölött 40 cm-re tervezzük. A töltések nyomvonalát nem kell változtatni. Az erősítendő védvonalon a töltések szükséges keresztmetszeti mérete: koronaszélesség a Zala mellett 4,0 m, a visszatöltésezett mellékvízfolyásoknál 3,0 m, vízfelőli rézsű 1:2, mentett oldali rézsű 1:3 hajlású. A 47,730 km h. töltéserősítés földmunkája 258 000 m3. A jobbparti 5629 ha nagyságú mentesített ártéren a teljes beruházási költség 16,3 millió Ft, az átlagos fajlagos beruházási költség 2680 Ft/ha. Ezen változat gyakorlatilag a Zala-balparti területek részére a 4%-os gyakoriságú árvíznél kisebb gyakoriságú, tehát nagyobb árvizek esetén is védelmet biztosít. A 3. sz. Balaton Keretterv területére eső értékesebb Zala-balparti öblözetek ugyanis 70 cm biztonsággal épülnek ki. A jelen keretterv területére eső Zala-jobbparti védvonal pedig egyrészt a 40 cm-es biztonság kihasználásával, másrészt egyes kisebb értékű öblözetek mesterséges elöntésével az 1%-os árvizeket is levezeti nagyobb károk nélkül. Ezen megoldás feltétlenül gazdaságos, melyet az alábbi számítás is indokol. Öblözetek elöntésére — a 40 cm-es biztonság kihasználását most elhanyagolva — átlagosan 25 évenként kerül sor. Szükség esetén a buberki és esztergályi öblözeteket elöntetve az elöntött terület 160 ha, melyen a mezőgazdasági kár 3000 Ft/ha értékkel számolva, 480 ezer Ft. A művi kár — a töltés helyreállítása kb. 200 ezer Ft, a teljes kár tehát mintegy 0,7 millió Ft, 100 évenként 2,8 millió Ft. Egy másik tervváltozat szerint a Zala mértékadó árvízszine az 1%-os előfordulási valószínűségű árvízszin lenne. Ez esetben azonban aránylag gazdaságosan csak hullámtérbővítéssel, tehát töltés áthelyezéssel lehet az árvízmentesítés fejlesztését megoldani. Ezen változat fajlagos beruházási költsége magas, egyes öblözeteknél a 20 000 Ft/ha értéket is meghaladja és a Zala-jobbparti teljes mentesített árterét figyelembevéve — ami 5629 ha — átlagosan 6150 Ft/ha-ra adódik. A teljes beruházási költség 34,6 millió Ft. Tehát az 1%-os gyakoriságú árvízszintre való kiépítés többletköltség 19,5 millió Ft, vagyis mintegy 700 év múlva térülne meg a beruházás, ami nyilvánvalóan nem gazdaságos. A Zala-jobbparti töltésekbe a szükséges földanyagot az ártér szélén húzódó dombokból hosszszállítással kell beépíteni, az ártér tőzegtalaja ugyanis nem alkalmas árvízvédelmi töltések építésére. A mellékvízfolyások töltései általában a meder anyagából megépíthetők. Kisebb mellékvízfolyásoknál a töltések részbeni áthelyezése szükséges a mederbővítés miatt, mert közvetlenül a meder szélén épültek. A Zala menti öblözetek körül a sávolyi és zimá- nyi öblözetet a belvízrendezés fejlesztési terve egyesíti, a Zala—Somogyi külvízcsatornából belvízcsatorna lesz. A Zala—Somogyi határok árvízvédelmi töltései megszűnnek, s a torkolatnál a csatornát áttöltik. A sávolyi és zimányi öblözetekben a természet- védelmi terület határán a talajvízszint szabályozás érdekében a vízzáró altalajba bekötő töltés épül, amely második védvonalként az öblözet árvízvédelmi biztonságát is fokozza. Mivel az árvízvédelmi töltések az egész védvonalon alapozás nélkül épültek meg a vastag tőzegtalajon, süllyedésük a jövőben is várható. Az így előálló töltéshiányokat a hullámtéren lerakódó iszap felhasználásával kell folyamatosan pótolni. Így a keskeny hullámtér káros feliszapolódása és az egyébként is szűk átfolyási szelvény állandósítása is biztosítható. Az árvízi öblözetek fejlesztés — töltéserősítés — utáni mentesített területének nagysága változatlanul 5629 ha. Tanácsi kezelésben lévő körgátak és nyárigátak mögötti öblözetek: Muramenti árvízvédelmi öblözetek A muramenti védvonal erőteljes fejlesztése elsősorban a jugoszláv oldalon megindult ármentesítési munkák miatt időszerű. A folyó jobboldali töl- tésezése az árvízszintet megemeli, s így a kis mé108
