Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
2. AZ ARVlZMENTESlTÉS, ÁRVÍZVÉDELEM, FOLYÓK ÉS TAVAK SZABÄLYOZÄSÄNAK FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 3.11 TUDOMÁNYOS kutatások, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE A 2. Délnyugat-Dunántúl TVK területén még nem folytak kutatások az árvízmentesítéssel és folyószabályozással kapcsolatban. A terület árvízmentesítésével és árvízvédelmével, valamint a folyószabályozással foglalkozik a Vízgazdálkodási Adatgyűjtemények vonatkozó fejezete. A VIZITERV által 10 352. sz. alatt készített Zala- völgy ármentesítésének tanulmányterve, a Zalaegerszeg alatti folyószakaszra terjed ki. Felhasználható a tervből a hidrológia és az alapelvek. A za- lamenti védvonal keretterve a VÍZIG 1959. évi fejlesztési terve alapján készült. A muramenti védtöltésekre 1960-ban készítette el a VIZITERV 12 242. sz. alatt a Mura balparti ár- vízvédelmi töltés tervfeladatát, majd 1961-ben a Mura balparti árvízvédelmi töltés I. kiviteli tervét, amely tulajdonképpen általános terv szintjén tárgyalja a feladatot. A Mura szabályozására összefüggő terv még nem készült, csupán helyi partbiztosítási tervek állnak rendelkezésre. A VIZITERV 11 318. munkaszámú 1957-ben kelt „Mura—Dráva vízgazdálkodási feladatai” című tervének érdeme és lényege elsősorban a problémák felvetésében és a teendők összefoglalásában van, konkrét adatokra azonban feltárások hiányában nem támaszkodik. Kimutatja a murarátkai Mura erőmű lehetőségét és az ezzel kapcsolatos szabályozási kérdésekre utal. További szabályozási utalásokat tartalmaznak a Mura árvédelmi feladatainak megoldására készült tanulmányok, így „A Mura balpartjának ármentesítése a Drávától Murarát- káig”. (VIZITERV 11 379—1957.), a „Mura balpartjának ármentesítése. Tanulmány.” (VIZITERV 11 515—1958.) és a „Mura-balpart ármentesítése Murarátkától Dobri-ig” (VIZITERV 11 599—1958.) című tanulmányok is. Adatgyűjtések elsősorban a Mura hidrológiai adataira vonatkozóan készültek. így a fenti tanulmányok hidrológiai adatain kívül említésre méltó Kollár F.: „A Mura árvízhozamai a jelenben és a jövőben” (Vízügyi Közlemények 1960. 1. füzet) és Pachner: „Hidrológiai adatok a Mura folyó magyar—jugoszláv közös szakaszáról” (VÍZIG tanulmány 1962.). A fent felsorolt munkák közös hiányossága, hogy gyér számú mérési eredményre támaszkodnak. 2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK — A fővédvonalak műveit a Zala menti védvonalon a 4%-os, a Mura menti védvonalon az 1%-os előfordulási valószínűségű árvízszintre terveztük kiépíteni és a védőművek méreteinek meghatározásánál tekintettel voltunk a védendő terület értékére. I I — A szóbaj öhető variánsok kiválasztásánál a legteljesebb mértékben alkalmaztuk a gazdaságosság elvét. — A már ármentesített területek védműveinek fejlesztése a töltések méreteinek a szükséges mértékben való növeléséből, vízzáróképességük és altalaj- viszonyaik megjavításából, esetleg rövidebb szakaszok áthelyezéséből áll, mindig szem előtt tartva, hogy a védmű és annak altalaja állékonyság szempontjából egységes egészet alkot. — A még be nem védett árterek árvízmentesítési terveinél műszaki számítással és gazdaságossági becsléssel állapítottuk meg a legkedvezőbb töltés- vonalazást, a hullámtér szélességét és a töltés méreteit. Ezután a mentesítendő terület értékét állítottuk szembe a beruházási költségekkel. — A meglévő nyári gátak, körgátak és egyéb véd- töltések megerősítésénél, valamint újak létesítésénél úgy jártunk el, hogy vonalvezetésüket folyószabályozási elvek alapján, méreteiket pedig a gazdaságosság mérlegelésével állapítottuk meg. — Az árvízvédelem szervezését és a védekezés anyagi eszközeinek fokozatos korszerűsítését a mindenkori műszaki fejlődés legmagasabb fokára kell emelni. — A védekezést végző műszaki személyzet részére a lehető legjobb munkakörülményeket és a legnagyobb biztonságot kell megteremteni. — A még töltésezetlen folyók nagyvízi szabályozásánál a folyószabályozás elveinek megfelelően kellett megállapítanunk a hullámtér szélességét, annak mezőgazdasági (fásítás, stb.) hasznosítási módját, a legkedvezőbb töltésvonalazást és a töltés magasságát. — A mederszabályozási műveket ott terveztük, ahol a meder jelenlegi állapota nem biztosítja a víz, a hordalék és a jég akadálytalan levonulását, illetve változása veszélyezteti az árvízmentesítési műveket, a mederben lévő műszaki létesítményeket, vagy ahol a meder káros elfajulása állhat elő. Természetszerűleg figyelembe vettük, hogy a folyó egy szakaszán történő beavatkozás kihatással van a szomszédos szakaszok alakulására is. — A szabályozási művek tervezésénél figyelembe vettük az építési anyagok beszerzésének lehetőségét. — A lehetőség szerint a legszélesebb körben alkalmazni terveztük az élőnövényzettel való mederrögzítést. A növényfajták életlehetőségeit a vízállás- tartóssági görbék alapján bíráltuk el. — A mederszabályozási művek magassági adatainak megállapítását szintén az egyes szakaszokra jellemző szelvények vízállástartóssági görbéd alapján végeztük el. — A mederszabályozások tervezésénél figyelembe vettük a tervezett folyócsatornázásokat is. 107
