Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
Zala folyó A Zala folyó legalsó 0,000—27,000 km szelvények közötti szakaszán a szabályozási munkák az 1800- as évek elején kezdődtek meg a mocsárban a folyó medrének kialakításával. A munkát az érdekeltség végezte lecsapolási céllal. A mai meder kialakítását az 1920-as években, az érdekeltségből alakult társulat végezte a kétoldali töltések építésével egyidejűleg. Mivel a folyó medre aránylag stabil, folyamszabályozási művek csak a legutóbbi években épültek az árvízvédelmi töltés védelmére. 1960. XII. 31-ig a zalavári közúti híd alatt mintegy 400 km hosszban épült kőszórásos és kőszórással leterhelt rőzsepokrócos partbiztosítás. 1.3 A fejlesztés szükségessége 1.31 ARVÍZMENTESÍTÉS ÉS ÁRVÍZVÉDELEM FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE Zala menti árvízvédelmi öblözetek. A Zala-jobbparti védvonal méretei hiányosak, emiatt az öblözetek gyakran elöntés alá kerülnek. Balatonhidvég felett a Zala hullámtere szűk és a 4%-nál kisebb gyakoriságú árvizekre a védvonal gazdaságosan csak a jobbparti töltés áthelyezésével építhető ki. A Balatonhidvég alatti szakaszon a legrosszabb a helyzet. Itt a töltések a mellékvízfolyások, különösen a Zala—Somogyi határárok mellett olyan rossz állapotban vannak, hogy az öblözetek elöntése már közepes vizeknél is bekövetkezik. A talaj valamennyi öblözetben alkalmas magasabb értékű mezőgazdasági művelésre, de az alkalmazott kultúra az öblözetek védhetőségétől, az elöntések gyakoriságától függ. így a felsőbb öblözetekben jóminőségű rét-legelő művelés, sőt szántóföldi gazdálkodás is folyik, míg a gyakran elöntés alá kerülő alsóbb öblözetekben a belvízrendezés is elmaradottabb és a rétek-legelők alig használhatók. A környék fejlett és egyre jobban fejlődő állat- tenyésztése egyre inkább igényli ezen alig használható területek művelés alá vételét, elsősorban szántóföldi takarmány termesztés céljára, melyre a tőzeges terület különösen megfelelő. A szántóföldi művelés azonban elsősorban fokozott árvízvédelmi biztonságot kíván meg, vagyis az árvízvédelmi művek fejlesztését igényli. Az árvízvédelmi szervezet — elsősorban a szakaszvédelem szervezete — nem kielégítő. A gátőrök száma kevés, így nagy feladatkörüket nem tudják kielégítően ellátni. Kevés a gátőrtelepek száma, emiatt a meglévő árvízvédelmi szertárak zsúfoltak, és az árvízvédekezés anyagellátása a nagy szállítási távolságok miatt lassú és körülményes. A jobbparton nincs távbeszélő vonal, így a hírközlés is lassú és korszerűtlen. A védvonal fejlesztése szükségszerűvé teszi ezen hiányosságok felszámolását is, a védekezés hatékonyságának érdekében. Mura menti árvízvédelmi öblözetek A Mura folyó országhatárt képez, s a jugoszláv oldalon van az ártér túlnyomó része, ahol eddig védtöltés nem volt. A legutóbbi években jugoszláv részről felmerült a Mura menti védvonal kiépítése és a nemzetközi tárgyalások eredményeképpen ösz- szehangolt tervek alapján a kivitelt meg is kezdték. Ez feltételenül szükségessé teszi a magyar oldalon meglévő árvízvédelmi művek fejlesztését, sőt ezen túlmenően új öblözetek ármentesítését. A védelmi szervezetet a töltés fejlesztésével párhuzamosan meg kell szervezni. Kerkaszentkirályi árvízvédelmi öblözet A meglévő hiányos méretű védtöltés nem védi az öblözetet a Kerka árvizeitől. Az öblözet teljes ármentesítése érdekében a védtöltés méreteinek növelése és a Kerka mellett új védvonal létesítése szükséges. Az árvízvédelmi szervezetet meg kell szervezni. Az andráshidai, pakodi és lenti öblözetek véd- töltésének méretei megfelelőek, de az árvízvédelmi szervezet nem felel meg céljának. 1.33 FOLYÓK ÉS TAVAK SZABÄLYOZASI FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE Mura folyó A Mura mentén a társadalmi fejlődés a kultúr-te- rületek fokozott kihasználását és védelmét teszi szükségessé, s ezzel kapcsolatban mindinkább sürgetőbbé válik a Mura szabályozása, és többé nem mellőzhető a Mura nemzetközi megegyezésen alapuló szabályozásának kidolgozása, mert a szabályozatlan folyó veszélyeztetné az árvízvédelmi művek állékonyságát és károsan hatna a folyó víz- és jég levezető képességére. Annak ellenére, hogy — mint nemzetközi síkon annyi más fontosabb kérdés is — lassabban ér a megoldáshoz, mint egy országon belül, feltétlenül ki kell dolgozni a magyar elgondolást jelen fejlesztési terv keretén belül. Az ösz- szeállításnál a jugoszláv Fél várható érdekeit figyelembe kell venni és emellett a menetközben való módosulással számolni kell. Zala folyó összefüggő szabályozásra szükség nincs, mivel a folyó eléggé stabil, de a Balatonhidvég alatti kanyargó szakaszon néhány helyen a töltések védelmére mintegy 1,6 km hosszban, mederrendezés során a partokat biztosítani kell. 106
