Délnyugat-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 2., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
III. FEJEZET Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása 1. BEVEZETÉS A feldolgozás során három időszakot különböztetünk meg. Az első időszak határa 1960. december 31-e, mely a szövegben megegyezik a jelennel és egyben elhatárolja a múltat. A második időszak 1961-től 1980-ig terjed és ez szorosan kapcsolódik a népgazdaság 20 éves távlati fejlesztési tervéhez. A harmadik az 1980 év után következő és le nem határolt időszak. Ebben a részben kerülnek feldolgozásra a 20 éves tervidőszak utáni fejlesztési lehetőségek. 1.1 A témakör ismertetése Az árvízmentesítés célja a 2. (Délnyugat-Dunán- túl) TVK területén 8 969 ha mezőgazdaságilag művelt, lakott, a folyók és vízfolyások árvízszintje alatt fekvő területet megvédeni az időszakonként ismétlődő árvizek pusztításaitól. A fogalomkörbe tartozik tehát az állami kezelésbe vett védelmi vonalak, egyes vízfolyások hullámterein és bevédet- len árterületein épült tanácsi, vagy társulati gondozásban lévő töltések, körgátak, nyári gátak szükséges biztonságra történő megerősítése és a még szükséges új védművek létesítése. Árvízvédelem alatt azt a szervezetet és annak tevékenységét értjük, mely az árvizek kirekesztésére létesített védművek állékonyságának folyamatos fenntartása és fejlesztése mellett árvízkor ellátja a tényleges védekezési feladatokat. A folyószabályozás célja biztosítani a folyókon, illetőleg egyes folyószakaszokon az árvizek, általában a vízhozamok károkozások nélküli lefolyását, biztosítani a hordalék és a jég akadálytalan levonulását a medernek olyan állapotba való hozásával, illetőleg tartásával, hogy káros partszaggatások, elzátonyosodások és elfajulások ne következzenek be. A folyószabályozás művelete korszerűen az alábbi csoportosításban osztályozható: a) nagyvízi szabályozás, b) mederszabályozás (közép- és kisvízi szabályozás). A nagy vízi szabályozás az árvizek szétterülésének és kártételeinek olymódon való megakadályozása — ha a tározás és egyéb módszerek nem elegendőek —, hogy az árvízi medret megfelelő vonalozású töltések közé szorítják annak figyelembevételével, hogy az így ármentesített terület minél nagyobb és értékesebb legyen. A mederszabályozást úgy kell végrehajtani, hogy a víz, a hordalék és a jég akadálytalan levonulása biztosítva legyen; olyan vízfolyásokon pedig ahol a hajózás igénye is felmerül, a szabályozási munkákkal még kisvizek idején is biztosítani kell a megfelelő vonalozású mélységű és szélességű hajó- utat. Olyan vízfolyásoknál, illetőleg azok egyes szakaszain, ahol csupán középvízi szabályozásból állt a mederszabályozás, — ilyen irányú igények esetén — kizárólag a hajózás érdekében kiegészítésül kisvízi szabályozást kell végrehajtani. A kisvízi szabályozás — a hajózás elfogadott igényeinek megfelelően — megállapított mértékadó kisvízszint továbbá hajóút méretek és görbületi viszonyok alapulvételével történik. Szabályozásra tervbevett tó a 2. Délnyugat-Du- nántúl TVK területén nincsen. A következőkben a fejezethez tartozó fontosabb fogalmakat ismertetjük. A folyó medre az a terepszint alatti mélyedés, amelyben a folyó középvize levonul. A folyó vize a mederben görgetve és lebegtetve hordalékot is szállít (kavics, homok, iszap), továbbá különböző megjelenési formában jeget. Időnként az olvadás és a csapadék hatására a folyó vízhozama úgy megnő, hogy a meder azt nem képes levezetni, ekkor kiönt és elborítja a folyó árvízszintjénél mélyebb területeket. Töltésezetlen folyóknál azokat a területeket, amelyek a folyók legmagasabb árvízi szintje alatt fekszenek, ártérnek, vagy kiemelve, nyílt ártérnek nevezzük. Az ártér kifejezés alatt töltésezett folyóknál csak az árvíztől védett, mentesített területeket értjük. A meder partéle és a töltés vízfelőli lábvonala közti területsáv a hullámtér. Hazánkban az árvízmentesítésnek leginkább használt módszere a medertől megfelelő távolságban megfelelő magassági és szélességi méretben, megfelelő altalajon és anyagból épült földtöltés, ritkábban a kőből, vagy betonból, illetve vasbetonból épült árvízvédelmi fal. 103
