Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme

területen a szenny vízcsatorna hálózat és lehetőleg a szennyvíztisztító berendezés is.

— A településeken és ipartelepeken minél kevesebb számú, de nagyobb kapacitású szennyvíztisztító telepet kell létesíteni.

— A házi- és ipari szennyvízkezelés együttes, illetőleg elkülönített kezelését gazdaságosság alapján kell megvalósítani.

— Az egymáshoz közelfefcvő települések szennyvizeinek kooperatív kezelésére1 kell törekedni.

— Általában elválasztó rendszerű csatornázást kell kialakítani. Egyesített rendszerű csatornahálózatot csak különösen indokolt esetben szabad alkalmazni.

— Törpevízműves és közkutas településeknél a közintézmények szennyvízelvezetését lehetőleg a település végleges közműrendszerébe beilleszkedve kell megvalósítani.

— A közcsatornákra veszélyes ipari szennyezéseket az ipari üzemiek területén úgy kell megtisztítani, hogy azok a közcsatornákba bevezethetők legyenek.

— Üdülőhelyeken a szennyvizei ve zetés különös körültekintéssel valósítható meg.

— Megvizsgálandó az ipartelepek vízforgatásának a szennyvíz elvezetésére és tisztítására gyakorolt hatása.

— Adottságok esetén több ipartelep ipari szennyvizének közös elvezetéséről, tisztításáról és befogadóba való 'bevezetéséről gondoskodni keli.

— Ahol a szennyvizeknek ipari célokra való fel- használására adottságok vannak és az ipari vízigény a szennyvizekből kielégíthető, a szennyvizeknek ilyen célokra való felhasználására törekedni kell.

— Különleges szennyeződésű ipari szennyvizeket helyszíni adottságok figyelembevételével lehetőleg a keletkezési hely közelében létesített, vagy létesítendő berendezésben kell hatástalanítani.

— A nagyabb községek sűrűbben települt központi részét, ha ez gazdaságosnak mutatkozik, közcsatornával kell ellátni.

2.13 AZ EGYES SZERVEK SZEREPE A TELEPÜLÉSEK, IPARTELEPEK CSATORNAZASAVAL, KAPCSOLATBAN,

A VIZEK TISZTASÁGÁNAK VÉDELMÉBEN

Felszíni vizeink további szennyezésének megakadályozása, az eddigi szennyezések megszüntetése érdekében a Vízügyi Igazgatóság karöltve jár el az illetékes közegészségügyi Felügyelővel, s minden olyan esetben, amikor rendellenességet tapasztal, kötelezi az érdekelt vállalatokat, — városok és községek által okozott szennyezések esetében — az érdekelt tanácsokat, hogy tegyék meg lépéseiket a szennyvízcsatorna hálózat kiépítésére és a szennyvizek tisztítására. Ilyen esetekben az érdekelt tanácsi szerveknek és vállalatoknak útbaigazítást adnak, hogy a tervezés és kiviteli költségek előteremtése érdekében mely szerveknél, minisztériumokban kell eljárniuk, a terveket melyik tervező vállalatnál lehet megrendelni, — a 'kivitelezéshez hol kell kémiák a kivitelező vállalat kijelölését.

Konkrét panaszok beérkezése esetén, — ameny- nyiben annak szükségét látja, — a panaszolt szennyezések minőségének és mértékének megállapítása érdekében felkéri a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetet, vagy az Országos Közegészségügyi Intézetet, vagy a Magyar Állami Földtani Intézetet a vizsgálatok elvégzésére.1

Minden olyan esetben, amikor valamely település, város., község ivóvízellátásának biztosítása, érdekében valamely új ivóvízbeszerző hely bekapcsolásáról van szó, előzőleg a beküldött vízminta vizsgálatára kéri fel az Országos Közegészségügyi Intézetet, vagy az illetékes KÖJÁL laboratóriumát. Hasonlóan jár el a Vízügyi Igazgatóság a vitás kérdések eldöntésénél is, mint pl. Lábatlanon annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a Cementgyár lakótelepének biológiailag tisztított szennyvízbevezetése megmaradhat-e az eredeti helyén továbbra is, — akkor, amikor az új nyíltszini ivóvízkivétel a Dunából a tisztított szennyvíz bevezetése alatt 560 m-re lett elhelyezve, — s az OKI és KÖJÁI vizsgálatainak alapján hozta meg a döntését az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság.

A Vízügyi Főigazgatóságnál felállított laboratórium rendszeres vizsgálatokat végez az egyes ram szerint, — hogy az egyes szennyvíztisztító telepek elérik-e az előírt tisztítási hatásfokot. Ott, ahol szennyvízlevezetések helyén — az elkészített prog- szennyvíztiszitítótelep még nincs', ott a bevezetett szennyvizeket vizsgálja, s annak eredménye alapján kötelezi el a vállalatokat a szennyvíztisztító berendezés megépítésére.

2.2 A települések, ipartelepek csatornázásának és a vizek tisztasági védelmének keretterve

2.21 TELEPÜLÉSEK, IPARTELEPEK

CSATORNÄZÄSÄNAK KERETTERVE

A 20 éves tervidőszak végén, 1980-ban az 1. sz. TVK lakoslétszáma előreláthatólag 1 240 796 fő lesz. Csatornázással ellátott lakosak száma 581 000 fő, tehát az ellátottság a jelenlegi 18,5%-ról 46,8%- ra fog növekedni. A csatornaművek által elvezetett összes szennyvízmennyiség 226 550 m3/nap, ebből 104 850 m3/nap ipari eredetű. A teljes szennyvízmennyiség megfelelő mértékű tisztítás alá kerül. A csatornahálózatok összhossza (az üzemi lakótelepekével együtt) a jelenlegi 435,6 km-ről 1980-ra 1275,0 km-re növekedik, melyből 966 km a szennyvíz, a többi csapadékvíz levezető csatorna.

1 Pl. a Tatabányai Szénbányászati Tröszt által a Galla

patakon és az Általéren okozott — a meddőhányók átmosásából származó zagyos. vizék levezetéséből származó szennyeződés mértékének megállapítását, ugyanakkor a Tatabányai Erőmű pernye-szállításiból származó szennyezéseik mértékének megállapítás is. Más esetben, amikor valamely vízfolyáson halpusztulást jelentenek, az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet Vízélettani Osztályát kéri fel a vizsgálatok megejtéséne, ipQi. 1962-ben Tatán a Szent János patakon július 27-én, és augusztus 7-én észlelt rendkívüli hal- hullás idején.

309