Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
A tisztított kommunális szennyvizek mezőgazda- sági hasznosítása során 5000 m3/nap mennyiség öntözés, 1500 m3/nap pedig tógazdaságok révén kerül felhasználásra. A települések csatornázása és szennyvíztisztítása előirányzott fejlesztésének beruházási költsége 1338 millió Ft. Az ipari létesítmények összes vízkibocsátása a jelenlegi 4,1 m3/sec-ról 1980-ra 36,5 m3/sec mennyiségűre fog növekedni: ennek 14%-a ipari és fekáliás szennyeződésű, a többi szennyezetten (hűtővizek stb.). Az összes vízkibocsátás 3%-a kommunális szennyvíztisztító telepekre jut; ipari szennyvíztisztító berendezésekben 7%-a részeges, 5%-a teljes tisztítás alá kerül. A fennmaradó 85%-a pedig, mint nem szennyezett vízkibocsátás, közvetlenül a befogadóba jut. A keletkező káros szennyvizek 1,3 m3/sec (115 500 m3/nap) mennyisége teljes egészében hatástalanítva lesz. A 20 éves iparfejlesztés folyamán a területen létesülő új, ill. bővített ipartelepek száma előreláthatólag 137 db lesz. Az új és a meglévő, de szennyvíz- tisztító berendezéssel nem rendelkező ipari létesítmények csatornázásának és szennyvíztisztításának megoldására, továbbá a meglévő szennyvíztisztító berendezések korszerűsítésére fordítandó beruházási költség összesen 1035 millió Ft. A terület ipari létesítményeinek lakótelepein a fejleszésá időszak végén, 1980-ban a tervek szerint 37 000 fő lakoslétszámot kell ellátni csatornázással és szennyvíztisztító berendezésekkel. Beruházási költség 69 millió Ft. 2.211 Központi csatornaművel ellátott települések Győr A város jelenlegi 70 812 fő lakosának kb. 64%-a, 45 100 fő csatornával ellátott. A távlati fejlesztés szerint 1980-ra a lakoslétszám 147 600, melynek kb. 75%-át kívánatos csatornával ellátni, ez 110 000 főt jelent. A város csatornázásának és szennyvíztisztításának fejlesztéséről az É. M. Mélyépterv készített 2 671/11 (1953. évben) tanulmány-tervet, melyet mint beruházási programot 540 601/9/1954. M. T. sz. alatt jóváhagytak. A városnak zömmel a keleti és délkeleti részén települt ipari üzemek szennyvizei nagyobbrészt a városi csatornahálózatot terhelik. Az ipari szennyvíz kisebb része a vagongyár és szeszgyár elfolyó vizeinek 2/3 része, kb. 6000 m8/nap vízmennyiség közvetlenül a Mosoni-Dunaágba kerül. Az újonnan telepítendő ipartelepeknél, melyek a repülőtér környékén épülnek, lehetőség van külön a Mosoni- Dunába való vezetésre, a tanulmányterv szerint azonban ezek szennyvize az új főgyűjtőbe kerül, s a városi csatornahálózatot terheli. Az eddig nem csatornázott, s az újonnan építendő városrészek, továbbá az új ipartelepek területe 1100 ha. Ezt a területet egyesített rendszerű csatornahálózattal kívánja ellátni a tanulmányterv. A város jelenlegi csatornarendszere, s különösen a főgyűjtője nem tudja ellátni az igényeket, s fejlesztése pedig egyáltalán nem lehetséges. így új csatornagyűjtőrendszer és új főgyűjtő építése szükséges. A fenti tanulmány szerint a napi szárazidei szennyvíz 60 000 m3/nap, de az ipar fejlődése miatt ez valószínűleg magasabb tesz, s el fogja érni a 80 000 m3/nap mennyiséget. A jelenlegi főgyűjtő maximális keresztmetszete 0 240 cm, a tervezett főgyűjtőt 0 280 cm méretre kell kiépíteni. Hogy a csatorna- hálózat a távlati lakosság 75%-át ki tudja szolgálni, további 28 km 0 280—70/105 méretű főgyűjtő és 90 km 60/90 — 0 20 méretű mellékcsatorna kiépítése szükséges. A csatornahálózat összes hossza 1980-ban 186 km tesz. A befogadó Mosoni-Duna szempontjából nem engedhető meg a jelenlegi állapot, a szennyvíz tisztítása szükséges. Az új főgyűjtő torkolatánál létesítendő szennyvíztisztító telep a teljes szennyvízmeny- nyiséget fogja tisztítani. A jelenlegi átemelőtelep csak tartalék záporkiömlőként üzemel majd. A szennyvíztisztító telep biológiai része háromszoros hígításra, 2,1 m3/sec mennyiségre, a mechanikai pedig ötszörös hígításra 3,5 m3/sec. mennyiségre, az átemelőtelepet pedig a maximálisan szállítandó 8,8 m3/sec mennyiségre kell kiépíteni. A városi csatornamű fentiekben vázolt fejlesztéséhez az alábbi művek szükségesek, s a költségek a következők: 28 km főgyűjtő 130 milllió Ft — 90 km mellék- csatorna 70 millió Ft, — átemelőtelep fejlesztések 10 millió Ft, — szennyvízátemelő és tisztítótelep 90 millió Ft. Csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztésének összköltsége 300 millió Ft. A város új, ill. bővített ipartelepeinek száma 3o db. A fejlesztési időszak végén várható összes ipari vízkibocsátás 107 000 m3/nap: ebből ipari és fekáliás szennyeződésű 32 500 m3/nap, a többi szeny- nyezetlen. Közcsatorna-hálózatba jut 45 000 m3/nap. A nem szennyezett vízikibocsátásból 62 000 m3/nap közvetlenül a befogadóba kerül. A keletkező káros szennyvizek mennyisége 9000 m3/nap, teljes meny- nyiségben hatástalanítva. Befogadó a Mosoni-Duna. Az ipari létesítmények szennyvízelvezetésének és előzetes tisztításának megoldásával kapcsolatos beruházási költség 45 millió Ft. Az üzemi lakótelepek önálló csatornázással és szennyvíztisztítással ellátott lakoslétszáma 2000 fő. Mosonmagyaróvár Csatornázására és szennyvíztisztítására a VÍZITERV 1958-ban készített tanulmánytervet (Tsz.: 11 635). Szennyvíztisztítással csak az egyes ipari üzemek és az új lakótelepek rendelkeznek. Csatornázva csak Magyaróvár belsősége van, de az ilyen módon összegyűjtött víz tisztítatlanul megy a befogadóba. A házi szennyvizek általában vagy házi kistisztító berendezésen keresztül, vagy közvetlenül az út- árokba vezetve nyernek elhelyezést. A csapadék- vízhálózatba sok az illegális szennyvízbekötés is. Összes levezetendő szennyvíz mennyisége: 6000 m3/nap. A csapadékvíz elvezetése a belterületen zárt csatornában (15 km hosszon), egyébként nyílt árokban 310
