Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
A szabályozási célból, vagy ipari szükségletből tervezett kotrások mélységét a Gönyü feletti szakaszon 2,5 m, a Gönyü alatti szakaszon 3,0 méterre tervezzük a Db vízszint alatt. Az egyes szabályozási módok — kotrás, mellékágelzárás, sarkantyúk, vezetőművek építése ill. kiegészítése — gazdaságosságának vizsgálata és összehasonlítása nem végezhető el és nem lenne célszerű, mert ezek a szabályozási módok hatásukat tekintve általában összefüggnek, egymást kiegészítik és alkalmazásuk mindig a változó mederviszonyoktól függő helyi adottságok következménye. A mederszabályozás Kerettervét sem választjuk szét középvízi és kisvízi szabályozás tervére, hanem az előirányzatot összevontan tárgyaljuk a Duna országhatár—Szob közötti magyar—csehszlovák határszakaszának mindkét oldalára vonatkozóan, az alábbiak szerint: A tervezett felső-dunai vízerőműrendszer megvalósításáig folytatni kell a mederszabályozási munkákat abból a célból és olyan mértékben, hogy sem a meder vízvezetőképességében, sem a hordalék- és jégelvonulási viszonyokban ne állhassanak elő olyan változások, amelyek akár az árvízvédelmi biztonságot, akár a nemzetközi víziút hajózhatóságát veszélyeztetik. Az országhatár—Ipoly torok közötti 142 km hosz- szú, magyar—csehszlovák közösérdekű folyamszakaszon a fenti célok elérése érdekében végzendő feladatok az alábbiak: egységár Ft/m3 összes költség m'lló Ft 1. Vezetőművek és partvédőművek kiegészítése az 1850— 1708. fkm-ek között, továbbá kisvízszabályozási művek részbeni kiegészítése az 1850—1790. fkm-ek között, a hajózás szempontjából legrosszabb szakaszokon: 430 000 250 107,5 (kő és műkő) 2. Mellékág-elzárás sorozatok építése a hullámterek viszonyainak megjavítására: 100 000 250 25,0 (kő, műkő, részben fűzrőzse) 3. Kotrások a lerakodott hordalék eltávolítására, a kotrott anyag túlnyomó részének a vezetőművek mögötti feltöltésekbe és mellékág-elzárásokba való beépítésével: 2 800 000 30 84,0 (kavicskotrás) 4. Egyéb 2,5 5. Gép (1 db 5 tonnás úszódaru és 2 db fenékürítős uszály) 20,0 összesen : 239,0 Az egyes munkahelyek fontossági sorrendjének és ennek alapján a munkák időbeni ütemezésének részletesebb megállapítása ez idő szerint reálisan nem lenne lehetséges. Ugyanis a viszonylag rövid idő alatt bekövetkező időközi mederváltozások miatt általában csak egy-két évre célszerű előre meghatározni a részletes munkaprogramot — az előző évek hajózási és jéglevonulási viszonyaira vonatkozó megfigyelések, tapasztalatok alapján — másrészt pedig csak a dunai vízerőműrendszer terveinek és az ezekkel kapcsolatos kutatásoknak, tanulmányoknak elkészítésével párhuzamosan lesz lehetséges a vízerőműrendszer és a folyamszabályozás építési ütemezésének teljes összehangolása. Annyi mindenesetre már most megállapítható, hogy sürgősen el kell kezdeni mind a meglévő szabályozási művek kiegészítését, természetesen egyidejűleg végezve a mintegy évi 250 000 m1 2 3 4 5-re tehető szabályozási kotrásokat is. Ilyen értelemben tehát a fenti 1.—5. alatti csoportosítás csak munkanemeket, nem pedig sorrendet jelez. Megállapíthatjuk továbbá azt is, hogy a felsorolt szabályozási munkákat nem 1980-ig, hanem már a vízerőműrendszer üzembehelyezéséig kell elvégezni, mert ezekkel a munkákkal kívánjuk addig is javítani, de legalább is fenntartani a jelenlegi mederviszonyokat mind az árvízvédelmi biztonság, mind pedig a hajózás érdekében. A vízlépcsők üzembe helyezése után már más szabályozási feladatok fognak jelentkezni, amelyek főleg fenntartás-jellegűek s amelyek terjedelmére ma még jó becslés sem adható. Az előirányzattal kapcsolatban megjegyzendő, hogy az a kotrás tekintetében eltér az OVF 20 éves fejlesztési tervének előirányzatától, mert bár annak elkészítése idején is feltételezték a dunai vízerőmű- rendszer 1980-ig történő kiépítését, ennek a közeljövőben való megkezdése akkor még nem látszott valószínűnek. Így akkor közel 20 évre kellett előirányozni az eddiginél nagyobb mértékű évenkinti kotrási munkát, viszont most — a vízerőműrendszer közeli megvalósulását véve figyelembe — elegendőnek látszik az eddigi 250 000 m3 évenkinti kotrásnak az 1960—1971 közötti időszakra való betervezése. A vízerőműrendszer tervezése további új problémák tisztázását is szükségessé teszi- Így elsősorban meg kell vizsgálni, hogy melyek azok a szabályozási munkák, amelyek a vízerőműrendszerre vonatkozó részletesebb tervek és tanulmányok figyelembevétele alapján elhagyhatók, vagy terjedelemben csökkenthetők, továbbá nem válnak-e szükségessé olyan szabályozási munkák, amelyek a vízerőműrendszer kiépítése nélkül nem is kerülnének szóba; végül részletes tanulmányozást igényel a duzzasztómű és az alvízcsatorna betorkollása közötti ún. felhagyandó Duna-meder (1842—1810 fkm) szabályozásának és további kezelésének kérdése. Mindezeknek a tanulmányozás alatt álló problémáknak végleges tisztázása után szükségessé válhat a TVK előirányzatának bizonyos mértékű megváltoztatása. Ez is egyik főoka annak, hogy a folyamszabályozási munkák részletezését és ütemeését a TVK-ban mellőztük. A fenti előirányzat — mint már említettük — a TVK-ban tárgyalt teljes Duna-szakaszra vonatkozik. A vízlépcsők üzembehelyezéséig tervezett szabályozási mnukákkal kapcsolatos egyéb megjegyzések: 147
