Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
A besugárzás intenzitása a legkedvezőbb légköri viszonyok mellett sem haladja meg az 1,6 cal/cnrmin- felső határt. 2.222 Napfénytartam Átlagos napfénytartam csakúgy, mint besugárzás szempontjából területünk — különösen annak nyugati határmenti, a Rábáig terjedő része — jóval az országos átlag alatt marad. Amint azt az egy év alatt érvényesülő tényleges napsütés 50 évi átlagait szemléltető 7. ábra is mutatja, hazánk átlagos évi összegeinek minimuma 1750 óra/év körül, éppen területünkön, Kőszeg környékén tűnik fel. Ez csaknem 20%-os eltérést jelent hazánk legnaposabb vidékének (Bács m.) átlagos összegéhez képest. Az izohelicmok csaknem észak—déli elhelyezkedése és a sűrűségükből adódó nagy területi gradiens, s általában az Alpok nyúlványainak és a hegység lábától keletre húzódó területsávnak napfényszegénysége bizonyítja, hogy határainkon belül a besugárzást a földrajzi szélességnél jóval erősebben határozza meg a hegységek felhőképző hatására kialakuló borultság mértéke. Egyébként területünknek a Rábától keletre fekvő részén átlagosan évi 1950—2000 óra hosszat van napsütés. Decemberre, az év napfényben legszegényebb hónapjára 44 óra (napi 1,5 óra), míg júliusra 276 óra jut, tehát az átlagosan 15,5 órás nappal idején 9 óra hosszat van napsütés. Területünk havi átlagos napfénytartamairól, valamint azok szélsőségeiről jó tájékozódást nyújtanak Magyaróvár adatai, melyeket a 3. táblázatban közlünk. (A szélsőséges adatok ismeretére a mező- gazdasági termelés szempontjából van szükség.) 3. táblázat A napsütéstartam maximuma (1), az átlagos (2) és a minimum (3) órákban Magyaróvárofct (1931—50) I. I II. j III. j IV. [ V. I VI. I VII. I VIII. I IX. ! X. I XI. I XII. I Év (1) 108 139 220 286 302 345 (2) 58 79 139 182 246 258 (3) 18 17 54 113 158 186 A táblázatból kitűnik, hogy a legnaposabb július hónap napfényóráinak száma szélsőséges esetben megközelítheti a sokévi átlagérték másfélszeresét, míg a legborultabb hónapban, decemberben, a napfényórák száma az átlagérték egyharmadára is lecsökkenhet. 2.223 Derült, borult és ködös napok A borultság fogalma a felhők és a köd égbolttakaró, sugárzást visszatartó szerepét egyesíti. Jelentősége a sugárzás, és általában hazánk légtere energiaviszonyainak alakulásában döntő. Területünk évi átlagos borultsági értékei a napfénytartam (lásd 2.222 alatt) átlagaihoz hasonlóan az országban előforduló értékek csaknem teljes skáláját felölelik: a Bakony lábától északra, a Duna felé haladva 56%-ról 62%-ra, ugyanonnan a 335 321 248 191 114 85 2252 276 257 188 126 62 44 1915 174 194 126 59 26 16 1700 nyugati határszél felé haladva 66%-ra nő az évi középérték. A borult napok átlagos számának területi megoszlása hasonló értelmű; kivételt csak a Rába, Marcal és Rábca középső szakasza táján elhelyezkedő területfolt képez, ahol a derült napok száma több, a borultaké kevesebb a környező területek átlagánál: számuk és arányuk Kalocsa hasonló értékeivel egyezik. A jelenség okát az északibb földrajzi fekvéssel szemben érvényesülő — a 2.211 pontban már említett — főn hatásban találjuk. A derült és borúit napok átlagos számát és az égbolt felhők, vagy sűrű köd által való takartsá- gának, fedettségének mértékét kifejező %-os borultságot — a területi eltérések fenti jellemzésének előrebocsátása után — a 4. táblázatban Győr adataival jellemezzük. 4. táblázat A derült (1) és borult (2) napok átlagos száma és a %-os borultság (3) Győrött I. 1 IL 1 1 IV* V. 1 VL 1 VII. 1 VIXI* 1 IX. X. XI. 1 XII. Év (1) 2 3 4 3 4 3 5 6 6 5 3 1 45 (2) 15 14 12 10 7 7 6 5 8 11 15 18 128 (3) 76 74 64 62 60 58 52 47 49 62 77 80 63 A ködgyakoriság évi menetében a léghőmérséklet liust találjuk. Szombathely (Nyugati hegyvidék) és és páratartalom hatása jelentkezik. Legködösebb Győr (Kis-Alföld) ködös napjainak havi és évi át- hónapunk a december, legkevésbé ködösnek a jú- lagos számát az 5. táblázatban közöljük. 59
