Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
5. táblázat A ködös napok átlagos száma Szombathely, 1940—54 (1) és Győr 1905—61 (2) i. j II. I in. I ív. I v. I vi. I VII. I VIII. j ix. [ x. I xi. I xii. I Év (1) 4,6 2,8 1,7 0,6 0,6 0,4 (2) 3,7 2,6 1,2 0,3 0,4 0,2 A derült és borult napok számának ismerete a napfényigényes növények (pl. paprika) termelése szempontjából fontos. Területünkön a borult napok száma az országos átlag körülj érték. 2.23 LÉGNYOMÁS, SZÉL 2.231 Légnyomás A tengerszintre átszámított légnyomás évi középértéke területünkön 762,6—763,0 Hgmm közötti. Értéke nyugat felé haladva növekszik. Az évi átlag izobárjait a 9. ábra szemlélteti. 0,2 0,5 1,6 4,0 6,8 7,2 31,0 0,1 0,3 0,8 2,2 3,1 4,3 iy,2 Az évi menetet az egész országban erős januári maximum jellemzi, mely a legtöbb esztendőben anticiklonális időjárási helyzet következménye, ezzel szemben a jól kifejezett légnyomási minimum a mi területünkön az ország többi részével ellentétben nem májusban, hanem már áprilisban jelentkezik, éspedig rendszerint ciklonális, vagyis csapadékos időjárás kíséretében. 2.232 Szelek Területünk néhány jellemző állomásának szélirányeloszlását a 6. táblázat, továbbá , a 2.604 számú (1:500 000 méretarányú) térkép szemlélteti. 6. táblázat A szélirányok %-os eloszlása (szélcsendek nélkül) Állomás 1 É 1 ÉK 1 K DK D DNY j NY ÉNY Szombathely 27 14 3 3 8 23 9 13 Magyaróvár 13 6 7 16 13 8 7 30 Győr 11 6 6 15 10 16 11 25 Pápa 17 7 2 5 20 20 6 23 Farkasgyepü 12 5 3 20 5 19 3 33 Szombathelyt kivéve az ÉNy irányú szelek uralmát az Alpok ii’ányító hatása teszi érthetővé. Ennek a nagyki terjedésű hegységnek hatalmas tömege ugyanis útját állja Európa Ny komponenssel bíró légáramlásainak, így ezek az Alpok tövénél kerülő úton juthatnak a Bécsi-medence síkságára, s ott szétterülve, csak a Kis-Kárpátok és a Lajta-hegység közti Dévényi-kapun keresztül találják meg a területünkre vezető utat. Egyébként (a zivataroktól eltekintve) a szélsebesség középértéke Magyaróvárott legkisebb decemberben: 4,3 m/s, ettől kezdve fokozatosan nő a márciusi 6,0 m/s maximumig, majd ismét csökken a decemberi minimumig. Évi középértéke 4,9 m/s. A szélviszonyok részletes ismerete gyakorlatunkban új települések, ipartelepek elhelyezésénél és erdősávok kijelölésénél fontos. 2.24 HŐMÉRSÉKLET 2.241 Talajhőmérséklet A talaj, mint a besugárzással érkező napenergia jelentős részének elnyelője és tárolója, fontos szerepet játszik a felszíni légréteg fizikai állapotának kialakításában. Tekintve, hogy a talajhőmérsékletet Budapesten is csak 4 m mélységig mérik, a semleges zóna mélységének meghatározásánál egyelőre számításokra vagyunk utalva. Ezek szerint a semleges, tehát azon zónának talajfelszíntől mért mélysége, melyben a hőmérséklet ingadozása már csak néhány század Celsius-fok, hazánkban 20 m körül van. Ez alatt a geotermikus gradiens érvényesül, melynek értéke kb. 5 C°/100 m. A talajhőmérséklet változásának évi menetét, tekintve, hogy annak ingadozása egy hónap időtartamon belül is jelentős, a havi középértékek nem jól jellemzik. Ezért a 10. ábrán a Sopron 15 évi átlagai alapján szerkesztett geoizotermákat közöljük. A különböző talajok más-más jellegű hőgazdálkodása miatt a 10. ábra csak tájékoztató jellegű lehet. A homokos talajok például, melyek területünk egyrészén túlsúlyban vannak, kb. 1—2 fokkal jobban felmelegszenek, illetve lehűlnek mint a Sopron- környéki kötöttebb talajok, melyekre a bemutatott 10. ábra jellemző. A nyári szélsőségek jellemzésére 60
