Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
A csatornázás és szennyvíztisztítás összesített fejlesztési előirányzatai: 2373,0 millió Ft beruházás, 4,7 millió m3 földmunka, 405 ezer m3 beton. 3. A településiek és ipartelepek csatornázása ill. megfelelő szennyvíztisztító telepekkel való ellátása a vízgazdálkodás egyik legelhanyagoltabb területe volt a múltban. A népgazdaság általános fejlődése, s azon belül a lakosság e téren jelentkező jogos igényednek a kielégítése elodázhatatlanul szükségessé teszi a javasolt beruházások, megvalósítását. A terv megfelelő részletességgel feltárja a jelenlegi elmaradott állapotokat és összhangban a települések, valamint ipari és egyéb üzemek távlati fejlesztésével, meghatározza az elvégzendő feladatokat. A javasolt beruházások megvalósítása kétségkívül nem kis anyagi áldozattal jár, de ennek ellenére mindent el kell követni, hogy a fejlett államokhoz viszonyított sok évtizedes lemaradásunkat minél előbb behozzuk. A feladatok megoldását sürgeti az a tény is, hogy szennyvizes létesítményeink hiányossága és korszerűtlensége következtében számos vízfolyásunk a meg nem engedhető szennyezettség állapotába került. 2.209 Vízeröhasznosítás 1. Észak-Dunántúl vízerőhasznosítási helyzetére általánosságban az a jellemző, hogy a lehetőségeket és adottságúikat sem a régebbi múltban, de az utolsó másfél évtizedben: sem használtuk ki. Jelenleg a terület vízerőfcés'zletének elenyészően kevés, mindössze 1,0 %-a van kihasználva. Ez az érték még a régebbi múlthoz viszonyítva is csökkenést jelent, mert az akkori 368 db vízerőhasznosító létesítményből 1960. év végén mindössze 121 db üzeméit. Hasonlóim kedvezőtlen az a helyzet, hogy — bár energiahordozókban, igen szegény ország vagyunk — a vízerőművek termelte villamosenergia a területen leadott összes energiának mindössze 1,02 %-a, ami elképesztően kevés. A területen közepes, azaz 15—20 m közötti esésű vízerőtelep nincs. Kisesésű, azaz 15 m alatti vízesésű vízerőtelep négy db van, mindegyik a Rábán. Nevezetesein a Szentgotthárdi vízerőmű, a csöröt- nefci, a körmendi és az ikervári telep. Közös jellemzőjük. hogy eredetileg még a múlt században malmok hajtására létesülték. Később alakították át őket vízerőművekké. Jelenleg állami kezelésben vannak és az országos energiahálózatra termelnek. Törpe vízierőmű összesen 28 db van, egy a Lajtán, egy a Rábán, hat a Pinkán, 15 db a Gyöngyösön, négy a Répeén és egy a Kis-Rábán, Az összes törpe vízierőmű-telep — az egyetlen Márialigeti kivételével — eredetileg még a múlt évszázadban létesült, vízikerekes malomként, mechanika energia termelésére. A telepeket az 1948-ban történt államosítás után — egy pár kivételével — az áram- szolgáltató vállalat vette át kezelésbe. Űj turbinákat és generátorokat beépítve törpe vízerőművekként áramot termelnek az országos energiahálózatba. A művek jelenlegi állapota általában kielégítő, főleg az utóbbi években erős ütemben megkezdődött a felújításuk és jókarbahelyezésük. A művek teljesítménye átlagosan 10—15 kw, a termelt energia egységköltsége 20—:4 fillér/kWó között mozog. A népgazdaság fejlődésének egyik kulcskérdése a villamosenergia termelés nagymérvű fokozása. Észak-Dunántúl területén pedig a sok ipari üzem következtében igen magas a villamosenergia fogyasztás. Az ország teljes szükségletének 1980-ban közel 1/6—l/7^ét fogja kitenni. Ezt a növekedést közel sem tudjuk -kielégíteni hőerőművekkel, tehát az összes rendelkezésre álló lehetőség kihasználásával fokozni kell a vízerőművekben előállított energiatermelést. A TVK területén a vízerőművek termelte energia, 1961-ben a felhasznált összaner- giának mindössze 1,02 %-a volt. Országos szinten 1980-ban a vízerőművek részesedése a hazai villamosenergia termelésből kereken 5 % lesz. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy az energiaigény akkorra az ötszöröséire emelkedik, látható, hogy mily nagy feladatok állnak előttünk. A közepes és kisesésű vízerőművek fejlesztésének szükségességét az a körülmény adja meg, hogy az e tekintetben^ szóba jöhető folyókon, a Dunán, Lajtán, a Rábán és a Pinkán eddig kihasználatlan nagy energiatermelési lehetőségek vannak. Emellett a termelt energia olcsóbb lesz a hőerőművekben termelt villamosenergiánál. A felső-dunai erőmű létesítése során igen nagy költségmegtakarítások érhetők el a vízgazdálkodás egyéb ágazataiban is. A Rábára tervezett I. sz. erőmű létesítését az indokolja, hogy olcsó villamosenergia lesz termelhető, amely kielégíti a környék szükségletét, ahol úgy sincs a közelben hőerőmű. A többi kisebb teljesítményű vízierőmű bővítését és az újak létesítését a viszonylag alacsony beruházási költségek és a termelt olcsó energia indokolják. A törpe vízierőművek építésének szükségessége Észak-Dunántúl területén nagyon indokolt az általános szempontokon, kívül is. A vízfolyások ugyanis itt műszakilag nagyon, alkalmasak törpevízművek létesítésére, amelyek révén hálózati veszteség nélkül lesznek elláthatók egyes községek, valamint mezőgazdasági és ipari üzemek olcsó energiával. 2. A vízeröhasznosítás problémáival, a fejlesztés lehetőségeivel ez ideig nem sok cikk, tanulmány, könyv, vagy egyéb munka foglalkozott. A kérdés tulajdonképpen intenzívebb módon 1950-től van napirenden. Főleg a VIZITERV készített több tanulmányt általános kérdések és egyes folyók vízerőhasznosítási lehetőségeinek vizsgálatára. A TVK-ban javasolt közepes- és kisesésű vízerőművek fejlesztésének főbb jellemzőit az alábbiak szerint ismertetjük. A TVK terület elméleti vízenő- készlete: T30 == 251 470 kW, ill. E5o = 2 141 963 ezer kWó. A legnagyobb jelentősége a magyar—csehszlovák közös Duna-szakasz vízerőkészletének teljes kihasználására tervezett nagymarosi és felső-dunai vízerőműrendszernek van. A Nagymarosi Vízerőmű a TVK-hoz tartozó Duna-szakaszon kívül esik. A Felső-dunai Üzemvízcsatornás Erőmű a magyar —csehszlovák határ mentén épül egynegyed részben magyar területen. A tározó tervezett hasznos felülete 43 km2, teljes térfogata 270 millió m3. A rendszer duzzasztóművé Dunakilitinél létesül megfelelő hajózsilippel. A vízerőtelep 8 db egyenként 507
