Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
gyében van még hat nagyobb helység: Celldömölk, Körmend, Kőszeg, Sárvár, Szentgotthárd és Vasvár, ahol különböző hosszúságú zárt csapadékelvezető hálózat van, amelyek szennyvizek elvezetésére is szolgálnak. A vizek tisztaságának védelme a terület iparának a fejlesztésével, de a települések szennyvízcsatorna hálózatának a bővítésével is, egyre fontosabb problémává válik. Az összefüggés abban rejlik, hogy a befogadó vízfolyások szennyvízzel való terhelhetősége a vízhozam nagyságától függően korlátozott, tehát fokozni kell a szennyvíztisztító-telepek: korszerűsítését ill. újak építését, hogy a befogadók szennyezettsége ne lépje túl a megengedett határt. Területünkön a hiányos és korszerűtlen szennyvíztisztító-telepek miatt sok befogadó vízfolyás a továbbiakban már nem terhelhető. Megállapítható a múlt és jelen helyzetének eme összefoglaló ismertetése alapján, hogy sok a tennivaló és nagyfokú fejlesztésre van szükség a rendezett állapotok eléréséig. Ennek bizonyítására szinte elég egyetlen összehasonlító számadat: a szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakosság alig több mint 16%-a az összlakosságnak. Igaz, a városokban valamivel kedvezőbb a helyzet, ott megközelíti az 50%-ot. Azonban vessünk egy pillantást az 1980-ban elérendő célokra: a szükséges szennyvízcsatorna hálózatot 100%-ban, és a tisztítóműveket 80%-ban kívánjuk kiépíteni, továbbá a vizek tisztaságának a védelmét a tűrési határig tervezzük végrehajtani. Ha mindehhez hozzászámítjuk, hogy közben főleg a városi lakosság erőteljesen megnövekszik és újabb ipari üzemek létesülnek, hatalmas feladat áll előttünk. Húsz év múva nem maradhatnak városaink megfelelő kiépítettségű és korszerű, az egészségügyi követelményeket maradéktalanul kielégítő szennyvízcsatorna hálózat és tisztítóművek nélkül. Ezzel párhuzamosan meg kell szüntetni a bányák és ipari üzemek által a vízfolyásokban súlyos károkat okozó, meg nem engedhető szennyezettséget. 2. A javasolt fejlesztés tervezéséhez elsősorban a VTZITERV által összeállított normákat és normatívákat használjuk fel, azonkívül az OT által rendelkezésre bocsátott irányszámokat és az egyes városok csatornázására és szennyvíztisztítására készített tanulmányterveket. A fejlesztés1 főbb alapelvei: elkészíteni a szennyvizes létesítményeket. Irányelv, hogy a szennyvíztisztító telep minél nagyobb kapacitású legyen, és a veszélyes ipari szennyvizek tisztítva kerüljenek a közcsatornákba. A vizek tisztaságának fokozott védelme érdekében, a vízügyi igazgatóságoknak a legszorosabb kapcsolatot kell fenntartaná ok a közegészségügyi és járványügyi állomásokkal. Általánosságban elmondható, hogy kivétel nélkül mindenütt szükség van a csatornahálózatok és szennyvíztisztító-telepek felújítására, bővítésére ill. teljesen új beruházásokra. Elsősorban ezért, mert a meglévő állapotok — egy-két kivételtől eltekintve — nem. kieiégítőefc. Másrészt a fejlesztés szükségessége abból adódik, hogy elsősorban a városok és ipartelepek lakossága, valamint az üzemek száma és kapacitása az elkövetkezendő évtizedekben nagymértékben nő. Győrött a felújításokon kívül új csatornarendszer, főgyűjtő és szennyvíztisztító telep létesítését irányoztuk elő olyan méretekkel, hogy a kétszeresére emelkedő lakosság igényei és az ipartelepek szükségletei korszerű módon kielégítést nyerjenek. Mosonmagyaróvárott a legfontosabb fejlesztési teendő a csatornahálózat bővítése mellett egy új szennyvíztisztító-telep létesítése a város részére. Sopron város legégetőbb problémája egy uj szennyvíztisztítómű beruházása, hogy a közegészségügyileg erősen kifogásolható súlyos helyzet megszűnjek. Esztergomban a szennyvízcsatorna-hálózat bővítése az elsőrendű feladat. Komáromban a súlypont a tervezett ipari üzemek szennyvízkérdésednek a megoldása. Oroszlányban a fejlesztés kizárólag a lakosság megnövekedett létszáma miatt szükséges. Ezzel szemben, Tatán a jelenlegi és megnövekedett lakosság részére teljesen új szennyvízcsatorna-hálózatot és a tisztítótelep kapacitását háromszorosára kell növelni. Vas megyében Kőszeg városában a csatornázás mellett biológiai szennyvíztisztító-telep építését irányoztuk elő. Szombathelyen és Ajkán a szennyvízcsatorna-hálózat hosszát és a tisztítótelep kapacitását kell növelni az igények teljesebb kielégítése végett. Pápán a szennyvízcsatorna hálózatot bővíteni kell s emelett új központi szennyvíztisztító telep építendő. A községeket a fejlesztés kiinduló állapotának a szempontjából három csoportba sorolhatjuk. Vannak olyan községek, amelyek bizonyos mérvű szennyvízcsatorna-hálózattal már rendelkeznek, mint Kapuvár, Almásfüzitő, Nyergesújfalu és Kisbér, de azért viszonylag a szennyvízcsatorna-hálózat komolyabb bővítését, és új szennyvíztisztító telepek létesítését irányoztuk elő. A második csoportba sorolhatók azok a községek, amelyekben eddig sziennyvízcsatoma-hálózat tulajdonképpen nem volt. Ide tartoznak Csorna, Dorog, Celldömölk, Körmend, Sárvár, Szentgotthárd és Vasvár. Kivétel nélkül járási székhelyek, melyekben a központos ivóvízellátás fejlesztésével párhuzamosan, meg kell építeni a szükségletek szerint a szennyvízcsatornákat és egy-egy központi szennyvíztisztító telepet. Végül néhány községet helyi szempontok és az általános továbbfejlődés folyamatossága érdekében soroltunk be a távlati tervben a szennyvizes létesítményekkel ellátandó települések sorába. Ilyenek Ménfőcsanak, Sárisáp, Csepreg és Tokod. A vizek tisztaságának védelme érdekében szükséges teendők kiindulása alapja tulajdonképpen a települések és ipartelepek szennyvízcsatorna-hálózatának, de főleg szennyvíztisztító-telepeinek fejlesztése. Ha a javasolt szennyvizes létesítmények megvalósulnak, akkor megszűnik valamennyi vízfolyás III. és IV. kategóriába sorolt szennyezett ill. erősen szennyezett állapota. Még a jelenleg legszennyezettebb kisvízfolyások is, mint az Ikva és a Kenyérmezői patak elfogadható minősítésűek lesznek. 506
