Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás

létesítését irányoztuk elő. Azokban a községekben, ahol nem lehetséges vagy nem gazdasáogs egyedi fúrt kutat telepíteni, ott ún. törpevízmű jellegű víz­ellátási módot javasolunk. Az ipari üzemele tervezett fejlesztése során az ipar vízigénye meghatszorozódik, több mint 3,7 mil­lió lesz a napi frissvízigény. Ebből a nagy meny- nyiségből 2,85 millió m3/nap a létesítendő Szőnyi Hőerőmű ellátásához szükséges, de azért több más üzem, vízigénye is tetemesen, megnő. A tervek sze­rint a legtöbb helyein, új ipari vízmű létesül, és mi­vel az üzembővítések ill. az újak létesítése — fő­leg a nagy vízigényűeké — a Nagy-Duna, ill. a Mo­soni-Duna mellé van tervezve, a vízkivételt fel­színi művekkel biztosítjuk. Ilyenek lesznek a győ­ri, a mosonmagyaróvári, a komáromi, az almásfü- zitői és a nyergetsúj falui — hogy csak a legnagyob­bakat említsük, — és természetesen az óriási szőnyi felszíni vízkivételi mű. Ennek az előirányzott be­ruházási költsége egyedül 710 millió Ft. Külön meg­említjük az épülő Oroszlányi Hőerőmű 19 300 m3/n. nagyság frissvíz igényét, amelyet ugyancsak fel­színi vízkivétellel javasolunk az Által-érre telepített tározóból. 3. A Kerettervhez tartozó terület olyan, termé­szeti adottságokkal rendelkezik, hogy úgy a lakos­ság jó ivóvízzel való ellátása, mint az ipari üzemek vízigénye aránylag könnyen biztosítható a rendel­kezésre álló vízkészletékből. Következésképp a terv nem tartalmaz olyan megszorításokat és tilalmakat, hogy valamely település vagy ipartelep fejlesztését ill. új létesítését éppen a víz biztosítása hiányában nem lehetne megvalósítani. Ennek ellenére fontos jelentőséget tulajdoníthatnak e fejezetnek, mert vi­lágos és áttekinthető helyzetképet ad arról, hogy a rohamosan) növekvő ivó- és ipari vízigényeket — bár egyelőre általában korlátozás nélkül — mi­képpen lehet a legcélszerűbben és leggazdaságosab­ban kielégíteni Észak-Dunántúl területén. Fogyatékossága a tervnek-, hogy az alapadatok sok esetben nem megbízhatók, különösen, az ipari üzemek vízellátásával kapcsolatban, A települések­re megadott lak osságfej lesztési számokban pedig — véleményünk szerint — elvi hiba van. Azzal az or­szágosan érvényes tendenciával kellett számolni, hogy a városok létszáma nő, a községeké csökken. Azonban a területen igen sok olyan ipád jellegű, vagy iparvároshoz közel fekvő község: és bányász- község van, amelyeknek lakossága nem csökkenni, de rohamosan növekedni fog. 2.208 Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme 1. Észak-Dunántúl területén az 1960. évi állapot szerint központi csatornaművel 10 város és 8 köz­ség van ellátva. A városok közül Győr helyzete az átlagoshoz vi­szonyítva közepesnek mondható. A csatornaháló­zatba a belterületi lakosság kétharmada van bekap­csolva. Rontja a helyzetet, hogy a közcsatornáiba bekapcsolt sok ipartelep közül a legtöbb tisztítás nélkül engedi be a szennyvizet, és a telep a vizek tisztítását nem tudja biztosítani. Soproniban a há­lózatba bekapcsolt lakosság arányszáma a városok közül a legmagasabb, kereken 72%. Ennek ellené­re a város szennyvízhelyzete a legsúlyosabbak kö­zé tartozik, mert nem rendelkezik központi szenny­víztisztító teleppel. Az összes szennyvíz az ipari üzemekével együtt minden tisztítás nélkül végső fokon az fkva patakba kerül, tűrhetetlen bűzt árasztva és megengedhetetlen egészségügyi állapo­tokat teremtve. Mosonmagyaróvár helyzete a leg­rosszabbak közé tartozik. A lakosságnak a hálózat­ba bekapcsolt arányszáma itt a legalacsonyabb. A szennyvizek minden tisztítás nélkül kerülnek a Mo­soni-Dunába ill. a Lajtába. Esztergom városában a lakosságnak a fele sem kapcsolható be. A bekapcsolt lakosság arányszáma szinte azonos, szennyvíztisztító telep itt nincs. Mind­két városban a hálózat befogadója a Duna, amely kellő hígítást biztosít. Oroszlány város újonnan lét­rehozott településéinek szennyvíz helyzete, kifogás­talan és Észak-Dunántúl városai közül a legjobb. Egyedüli hiányosság, hogy a régi település még nincs bekapcsolva a hálózatba. Tatabánya korszerű szennyvízcsatorna hálózattal és teleppel rendelke­zik. Helyzete az egész várost tekintve mégis igen kedvezőtlen, mert az összlakosságnak csak egyhar- mada van ellátva. A főgyűjtő további kiépítésre szorul, a tervezett szennyvíztisztító-telep pedig je­lenleg mindössze egynegyed részben, épült meg. Szombathely egységes rendszerű gravitációs mű­ködésű szennyvízcsatorna hálózattal rendelkezik. A befogadó a Perint patak, mechanikai tisztítás után. Ajka csatornahálózata 40%-os ellátottságot bizto­sít. A mechanikus szennyvíztisztító telep kicsi, túl­terhelt. A város két nagy ipari vállalata sok szenny­vizet termel, a tisztítás nincs elfogadható módon megoldva. Pápa város magas arányú központos ivó- vízellátattsága ellenére nem rendelkezik számot­tevő szennyvízcsatorna hálózattal. A helyzetet ront­ják a városi üzemek nem kellően derített szenny­vizei is. A csatornahálózattal és szennyvíztisztító művek­kel többé-kevésbé a területen nyolc község van el­látva. Kapuvárott a Kis-Rába a szennyvizek befoga­dója gravitációs úton. Nincs összefüggő csatorna- hálózata. Almásfüzitőn a két nagyüzem részére épült új lakótelep van ellátva három, egymástól független csatornahálózattal, amelyek egyúttal az ipari szennyvizek levezetésére is szolgálnak. Bököd, Lábatlan, Nyergesújfalu és Tát községek új lakóte­lepeinek a szennyvízelvezetése megfelelő. Kisbér és Sümeg község kezdetleges csatornahálózattal ren­delkezik. A szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkező és erre a célra a csapadékhálózatot felhasználó köz­ségek helyzetét is érdemes nagy vonásokban meg­említeni. Csorna nagy lélekszámú község, ennek el­lenére sem központi vízellátás, sem számottevő csatornahálózata nincs. Dorogon a lakosság majd­nem 100%-a központi vízellátású, de szennyvízcsa­torna-hálózatát és tisztítótelepét csak most kezdi ki­építeni. Az ipari üzemek szennyvizei is a csapadék­csatorna-hálózaton kerülnek a befogadó Kenyér­mezői patakba, amely oly nagy mértékű fenolos szennyeződést kap, hogy a táti Duna-ágon keresztül Esztergom vízellátása veszélyeztetve van. Vas me­64 1 TVK 505

Next

/
Thumbnails
Contents