Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok
5. ÜZEMELÉS, FENNTARTÁS, FELÚJÍTÁS A területen gépi öntözővíz-kivételi főmű nincsen, csak gravitációs fővízkivétel üzemel a vízügyi szervek kezelésében, a szakaszmérnökségek irányításával. Az egyes öntözőtelepek vízellátásét az illetékes Termelőszövetkezetek, Állami- és Erdőgazdaságok biztosítják saját üzemeléssel. A vízügyi szervek tartják üzemben még a belvízvédekezés érdekében működő állandó és ideiglenes jellegű szivattyú telepeiket, zsilipeket, a víziúti szállítást és hajózéút kitűzést, a földmunka- gépeket és a közúti szállító járműveket, valamint a javítóműhelyeket. A területen lévő, a vízügyi szervek kezelésébe tartozó mélyépítési műtárgyak (duzzasztóművek. zsilipek) esi üzemi épületek (szivattyútelepek gátőrházak, hivatali és lakóépületek, munkásszállások), fenntartásán és felújításán kívül szükséges még a vízilétesítmények (folyamszabályozási művek, árvízvédelmi töltések, kisvízfolyások és belvízi csatornák, vízmosáskötések és lecsapolások) állandó karbantartása is. A folyamszabályozási műveket minden jégzajlás után, de legalább évente egyszer, felül kell vizsgálni és az észlelt rongálódásokat, megbontásokat azonnal helyreállítani, mert különben a folyam romboló ereje kiszámíthatatlan kárt tud okozni (Nagy-Duna, bagómért párhuzammű-sza- kadás). Az árvízvédelmi művek ás állandó fenntartást igényeinek; különösen a védelmet biztosító gyeptakaró érdekében, a forgalom és a szél okozta ko- rona-lekopás és rongálódás kijavítására, a földmunkát rongáló féreglyukak, illetve férgek ellen az esetleges töltésszakadás megelőzése érdekében. A. hullámtéri füzesek és véderdők gondozását nem szabad elhanyagolni, egyrészt az árvízvédelmi és mederszabályozási célokra szükséges rőzsetermelés érdekében, másrészt a hullámverés okozta károk csökkentése miatt. A területen lévő kisvízfolyások medrének jókarbantartása a mezőgazdasági biztonságos termelés érdekében szükséges, mert az elhanyagolt, fei- iszapolódott és növényzettel sűrűn benőtt medrek már nem képesek kiöntés nélkül levezetni a, vízgyűjtőterületről érkező csapadékvizeket és a völgyfenéket elárasztó víz és hordalék a terményeket elárasztva, azokat tönkreteszi. A mentesített ártéren lévő belvízcsatornák fenntartása a talajvízszint szabályozása érdekében szükséges és, évente legalább kétszeri kaszálást igényel a nedves talajban gyorsan felnövő vízi- és gyomnövények miatt. A vegyszeres gyomirtás eredményes alkalmazásával sok kézi munkát takaríthatnánk meg. A laza talajú dombokra hullott csapadék — különösen tavaszi záporok esetén — állandóan mélyülő kimosásokat okoz a terep hajlataiban, amelyek embert beavatkozás nélkül tíz-húsz méter mélységű vízmosásokká fejlődnek a nagy terepesés miatt. Mivel a dombokra felvezető utak ezekben a völgyhajlatokban alakultak ki az idők során, a fejlődő vízmosások a közlekedési utakat is megszakítják, elviszik. E vízmosások megkötése eséscsökkentő, hordalékfogó-gátak beépítésével történik, a vízmosás feje továbbfejlődésének megakadályozása után. A hordalékfogó-gátak nemcsak a nagy esést csökkentik a mederfenék belépcsőzésével, hanem nagymennyiségű hordalékot is visszatartanak a kimélyült meder feltöltésével, amely hordalék egyébként a fővölgy vízfolyását terhelné és annak idő előtti feliszapolódását okozná. A vizmosáskötő művek állandó felügyeletet és fenntartást igényelnek, mert a dombokról lerohanó víz igen gyakran megkerüléssel fenyegeti a hordalékfogó-gátakat és ennek bekövetkezése a már felfogott hordalék teljes elsodrásával járhat és a fővölgy eliszaposításával. A területen lévő diuzzasatóművek és zsilipék is állandó felügyeletet és gondozást igényelnek, különösen a feliszapolódás és télen az eljegesedéssel szemben. Mindenkor biztosítani kell a teljes vízvezetőképességet, mert az átfolyási szelvény csökkenése kiöntést, árvízkárt okozhat. A vízügyi üzemi épületek — szivattyútelepek, gáJtőrházak. stb. — szintén állandó karbantartásra szorulnak az állaguk megóvása és az üzemképességük érdekében. A vízügyi szolgálatnál nem vonható éles határ a fenntartási és felújítási munkák közé, mert a nagyobb arányú fenntartások már felújításnak minősíthetők. A vízgazdálkodással szemben támasztott ás állandóan növekvő igényekre figyelemmíél — a mezőgazdaság belterjesébbé válása és a gépesítés elterjedése miatt — fokozatosan mind több és több költséget kell biztosítania a népgazdaságnak a fenntartásokra és felújításokra, a tekintélyes nemzeti vagyont képviselő vízilétesítmények állag- megóvása érdekében. 477
