Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok

5. ÜZEMELÉS, FENNTARTÁS, FELÚJÍTÁS A területen gépi öntözővíz-kivételi főmű nin­csen, csak gravitációs fővízkivétel üzemel a víz­ügyi szervek kezelésében, a szakaszmérnökségek irányításával. Az egyes öntözőtelepek vízellátásét az illetékes Termelőszövetkezetek, Állami- és Erdőgazdaságok biztosítják saját üzemeléssel. A vízügyi szervek tartják üzemben még a bel­vízvédekezés érdekében működő állandó és ideig­lenes jellegű szivattyú telepeiket, zsilipeket, a vízi­úti szállítást és hajózéút kitűzést, a földmunka- gépeket és a közúti szállító járműveket, valamint a javítóműhelyeket. A területen lévő, a vízügyi szervek kezelésébe tartozó mélyépítési műtárgyak (duzzasztóművek. zsilipek) esi üzemi épületek (szivattyútelepek gát­őrházak, hivatali és lakóépületek, munkásszállá­sok), fenntartásán és felújításán kívül szükséges még a vízilétesítmények (folyamszabályozási mű­vek, árvízvédelmi töltések, kisvízfolyások és bel­vízi csatornák, vízmosáskötések és lecsapolások) állandó karbantartása is. A folyamszabályozási műveket minden jégzaj­lás után, de legalább évente egyszer, felül kell vizsgálni és az észlelt rongálódásokat, megbontá­sokat azonnal helyreállítani, mert különben a fo­lyam romboló ereje kiszámíthatatlan kárt tud okozni (Nagy-Duna, bagómért párhuzammű-sza- kadás). Az árvízvédelmi művek ás állandó fenntartást igényeinek; különösen a védelmet biztosító gyep­takaró érdekében, a forgalom és a szél okozta ko- rona-lekopás és rongálódás kijavítására, a föld­munkát rongáló féreglyukak, illetve férgek ellen az esetleges töltésszakadás megelőzése érdekében. A. hullámtéri füzesek és véderdők gondozását nem szabad elhanyagolni, egyrészt az árvízvé­delmi és mederszabályozási célokra szükséges rőzsetermelés érdekében, másrészt a hullámverés okozta károk csökkentése miatt. A területen lévő kisvízfolyások medrének jó­karbantartása a mezőgazdasági biztonságos terme­lés érdekében szükséges, mert az elhanyagolt, fei- iszapolódott és növényzettel sűrűn benőtt medrek már nem képesek kiöntés nélkül levezetni a, víz­gyűjtőterületről érkező csapadékvizeket és a völgyfenéket elárasztó víz és hordalék a termé­nyeket elárasztva, azokat tönkreteszi. A mentesített ártéren lévő belvízcsatornák fenn­tartása a talajvízszint szabályozása érdekében szükséges és, évente legalább kétszeri kaszálást igényel a nedves talajban gyorsan felnövő vízi- és gyomnövények miatt. A vegyszeres gyomirtás eredményes alkalmazásával sok kézi munkát ta­karíthatnánk meg. A laza talajú dombokra hullott csapadék — kü­lönösen tavaszi záporok esetén — állandóan mé­lyülő kimosásokat okoz a terep hajlataiban, ame­lyek embert beavatkozás nélkül tíz-húsz méter mélységű vízmosásokká fejlődnek a nagy terep­esés miatt. Mivel a dombokra felvezető utak ezek­ben a völgyhajlatokban alakultak ki az idők so­rán, a fejlődő vízmosások a közlekedési utakat is megszakítják, elviszik. E vízmosások megkötése eséscsökkentő, horda­lékfogó-gátak beépítésével történik, a vízmosás feje továbbfejlődésének megakadályozása után. A hordalékfogó-gátak nemcsak a nagy esést csök­kentik a mederfenék belépcsőzésével, hanem nagymennyiségű hordalékot is visszatartanak a kimélyült meder feltöltésével, amely hordalék egyébként a fővölgy vízfolyását terhelné és an­nak idő előtti feliszapolódását okozná. A vizmosáskötő művek állandó felügyeletet és fenntartást igényelnek, mert a dombokról lerohanó víz igen gyakran megkerüléssel fenyegeti a hor­dalékfogó-gátakat és ennek bekövetkezése a már felfogott hordalék teljes elsodrásával járhat és a fővölgy eliszaposításával. A területen lévő diuzzasatóművek és zsilipék is állandó felügyeletet és gondozást igényelnek, külö­nösen a feliszapolódás és télen az eljegesedéssel szemben. Mindenkor biztosítani kell a teljes víz­vezetőképességet, mert az átfolyási szelvény csök­kenése kiöntést, árvízkárt okozhat. A vízügyi üzemi épületek — szivattyútelepek, gáJtőrházak. stb. — szintén állandó karbantartásra szorulnak az állaguk megóvása és az üzemképes­ségük érdekében. A vízügyi szolgálatnál nem vonható éles határ a fenntartási és felújítási munkák közé, mert a nagyobb arányú fenntartások már felújításnak minősíthetők. A vízgazdálkodással szemben támasztott ás ál­landóan növekvő igényekre figyelemmíél — a me­zőgazdaság belterjesébbé válása és a gépesítés el­terjedése miatt — fokozatosan mind több és több költséget kell biztosítania a népgazdaságnak a fenntartásokra és felújításokra, a tekintélyes nem­zeti vagyont képviselő vízilétesítmények állag- megóvása érdekében. 477

Next

/
Thumbnails
Contents