Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok
6. munkaerögazdAlkodAs, szakoktatás A területen működő vízügyi szerveiknél a kézi- munkaerő-ellátottság kielégítő, bár erősen jelentkezik a fejlődő ipartelepek munkaerő-elszívó hatása, de ezt ellensúlyozni lehet a fokozatos gépesítéssel. A jövőben kisebb létszámú, de aránytalanul magasabb szakképzettségű munkaerőre lesz szükség, mert a szervek tevékenysége egyre inkább áttolódik a gépesített aktív vízgazdálkodás felé. A gépesítés és előregyártás bevezetésével a szolgálat idényjellege nagymértékben csökkenni fog, mert a munkára alkalmatlan időszakban a gépek javítása és az előregyártás folyhat. A szakember-ellátottság az 1950. évtől kezdődően örvendetes fejlődést mutat, azonban még nem kielégítő. Még erősen jelentkezik a budapesti és nagyobb vállalati munkahelyek vonzó hatása, amelyek magasabb anyagi elismerést tudnak biztosítani és ennek következtében a jó képzettségű rátermett fiatal mérnökök és technikusok idegenkednek a vidéki szolgálattól. Pedig a vízügyi szolgálatban kialakulóban lévő új szemlélet úgy politikailag, mint szakmailag jól képzett, magas színvonalú szakembereket kíván az ipar és a mezőgazdaság részéről jelentkező, mindinkább fejlődő vízigények helyes és gazdaságos, gyors kielégítése céljából. Szakoktatás terén szükséges a tervszerű, rendszeres továbbképzés megszervezése országos szinten, akár levelezőoktatás formájában is; záró szakvizsgákkal. A továbbképző helyi tanfolyamok is értek el eredményt, de az általános, korszerű fejlődést nem biztosították. Szükséges a megkezdett hidrológus-mérnök képzés továbbfejlesztése a vízkészletgazdálkodás eredményessége érdekében. De szükség lesz külön képesített technikusokra is a hidrológiai adatoknak a területen történő összegyűjtésével kapcsolatban. Feltétlenül szükséges a jól képzett, fiatal mérnökök és technikusok részére a belföldi tapasztalatcserék és a külföldi tanulmányutak rendezése fejlődésük érdekében. Biztosítani kell a műszakiak fejlődését elősegítő könyvtárak létesítését, kényelmes és barátságos olvasóterem berendezésével, amelyben a szakfolyóiratok is rendelkezésre állanának. A műszakiak továbbképzésébe be kell vonni a Vízgazdálkodási Társulatok műszaki dolgozóit is, mert a társulatok működési területén a mezőgazdasági, kommunális és vízgazdálkodási igények összefonódva, komplexen jelentkeznek és a kérdések helyes és gazdaságos megoldásának előfeltétele a műszaki dolgozók megfelelő képzettségi színvonala. A tanácsi szervek vízügyi, valamint a víz- és csatornaművek szakmai dolgozóira a műszaki továbbképzést Kantén ki kell terjeszteni beszámoltató vizsga tartásával. Gondolkodni kell az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben már most eredményesen működő, esőszerű öntözést biztosító berendezések szakszerű kezelését és üzemelését végző szakmunkás-képzésről. E dolgozókat legcélszerűbben az egyéb mezőgazdasági gépeket kezelőkből lehetne továbbképezni, természetesen mindig gondolva a segéd- és tartalék kezelőkre. Az 1962. év őszén megkezdte működését Győrben a vízügyi szakközépiskola, amely a középká- der-képzés célját szolgálja. Műszaki egyetemet is kap Győr előreláthatóan 1965-ig. Az iparosodás elterjedésével és decentralizálásával, valamint a mezőgazdaság nagyüzemivé történő átszervezésével mindinkább csökken a csak kézzel végezhető munkák köre és emelkedik a szakképzettséget kívánó foglalkozási ágak száma, amellyel együttjár a nagyobb műveltség megszerzése, a kultúráiig igények növekedése, vagyis a város és a falu közti — ma még meglevő — különbség eltűnése. Ez a fejlődési folyamat megköveteli, hogy az okszerű vízgazdálkodás mindig megelőzze az igények jelentkezését és előre készüljön fel a természeti adottságok és lehetőségek feltárásával a várható igények leggazdaságosabb kielégítésére. Ezt a célkitűzést kívánja megközelíteni a Vízgazdálkodási Keretterv is. 478
