Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok
1965 1970 1975 1980 150 1-es betonkeverő 10 11 10 10 250 1-es 55 11 12 11 11 500 1-es 55 1 1 1 1 A betonkeverőgépek eddigi alacsony munkaóra kihasználását jobb szervezéssel'és a munkák helyesebb ütemezésével feltétlenül lényegesen emelni kell. c) Előregyártás A gyorsabb helyszíni munka és az időjárástól függetlenítés érdekében szükséges az előregyártás kifejlesztése. Mivel kotrott kavics anyag bőven áll rendelkezésre a területen, egy kb. 15 000 m3 évi kapacitású előregyártó üzemet kell berendezni. Az üzemet olyan helyen kell telepíteni, ahová iparvágányt is lehet bevezetni, hogy az üzem más VlZIG-ek igényeit is kielégíthesse. Az előregyártó üzemben a legkorszerűbb technológiát kell alkalmazni. Az adalék anyagot osztályozni kell, súly szerint kell adagolni és önműködő mérlegeléssel ömlesztett cementet kell használni. Az üzemet úgy kell berendezni, hogy az egész éven át termeljen, tehát gőzölő-béréndezés- sei is el kell látni, valamint gondoskodni kell téli fűthetőségéről. B) Hírközlés műszaki fejlesztése A területen 1962-ben bevezetést nyert az ultrarövidhullámú szimplex üzemű rádió adó-vevő bérrendezés, mellyel a Duna menti árvízvédekezés vált biztonságosabbá. Ilyen készülék van Győrben, Ásványrárón és Rajkán, továbbá fel van vele szerelve 3 db GAZ típusú személygépkocsi, a VI-os jégtörő hajó és a Dunán, két gázló-jelző úszóállomás. Kapcsolat teremthető e készülékek segítségével az árvízvédelmi célokat szolgáló repülőgéppel is. Az URH rádióláncot már a közeljövőben oly mértékben kell kifejleszteni, hogy az az egész terület vízügyi szolgálatának rendelkezésére álljon,. A kétségtelenül legfontosabb árvédelmi biztonság érdekein túlmenően, igen célszerűen használható az URH-berendezés a szivattyútelepeken és az építéshelyeken is. C) A vízépítés és árvízvédelmi létesítmények építési, technológiai fejlesztése Az építési technológia fejlesztése elsősorban azoknak az új eljárásoknak a bevezetésével és új gépeknek beszerzésével érhető el, melyeket külföldön már széles körben alkalmaznak, de hazai viszonylatban még ismeretlenek. Ilyen pl. az injektált teknővel történő alapozási módszer, vagy a vízzáró függöny gépi úton való előállítása. Az injektált teknővel való alapozást először a franciák alkalmazták (Fessenheimi módiszer) talajvízzel telített nagy vastagságú homokos-kavics altalajoknál. A lényege egy vízzáró teknő készítése, melyen belül az alapozás gyakorlatilag szárazban elvégzendő. A teknő fenekét agyag-ben- tonit-cement keverékkel, injektálással teszik vízzáróvá, míg az oldalfalat vagy ugyanezzel az eljárással, vagy réselőgéppel készített vízzáró függönnyel. Régi problémája a vízépítésnek a káros szivárgások elleni védekezés és különösen a műtárgyak körüli nagy mélységig való vízzárás biztosítása. Eddig ezeket csak költséges import anyag (Larssen palló) beszerzése útján szád falazással vagy különféle drága talaj vízszintüllyesztéses módszerrel lehetett elvégezni. Külföldön már évek óta üzemszerűen alkalmazott új technológiát vezettek be a vízzáró függönyök készítésére. Különféle új gépet szerkesztettek erre a célra (Zalzgitter, Titánia, Icos—Veder stb.). Hazai viszonyok között lagalkalmasabbnak látszik az olasz „Titánia” réselőgép, mely Rotary rendszerű és fordított öblítéssel működik. Az előállítható rés szélessége 0,30—0,80 m és mélysége 30—35 m lehet. A gépet célszerűen a VIZÉP Vállalatnál kellene biztosítani és az központilag végezhetné el az ilyen munkákat. Hazai •viszonylatban de lényegileg, külföldön is megoldatlan kérdés, a kőrakás és kőmunka gépesítése. Számos elgondolás és újítás igyekezett a problémát megoldani, de kevés sikerrel. Ezt a célt szolgálja a fenékürítős kőuszály, az úszótagra szerelt markoló kotró stb. Törekedni kell a megfelelő gépesítés megoldására, mert ezzel számottevő kézimunka szabadulna fel és a, termelékenység erősen emelkedne a kőmunkáknál. A nagyarányú előregyártás fejlesztése szükségessé teszi az előregyártott elemek felszakításának, tárolásának, szállításának és elhelyezésének teljes gépesítését is. További Csepel—100 jelű, gépkocsira szereit fu- róberendezés beszerzése szükséges a csőkút építések korszerű végrehajtására. Meg kell oldani a hajózóút kitűző jelednek gépi elhelyezését. A nagymértékű gépesítés szükségessé teszi Győr térségében egy jól felszerelt és gépesített új korszerű javítóműhely és géptelep létesítését, lehetőleg víziúton való megközelítéssel és vasútvonalhoz való csatlakozással. Ezt el kell látni tartalék alkatrész raktárral is. D) Gyártmány fejlesztés Gondoskodni kell a szükséges belvízvédelmi hordozható szivattyúk és meghajtó gépeik tipizált egységednek beszerzéséről, igyekezni kell azonos típusú esőztető szórófejeket, hordozható csővezetékeket és kapcsolóberendezéseket biztosítani. Ki kell próbálni a hordozható csővezetékhez a műanyag cső használatát. 4T6