Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok

1965 1970 1975 1980 150 1-es betonkeverő 10 11 10 10 250 1-es 55 11 12 11 11 500 1-es 55 1 1 1 1 A betonkeverőgépek eddigi alacsony munkaóra kihasználását jobb szervezéssel'és a munkák he­lyesebb ütemezésével feltétlenül lényegesen emelni kell. c) Előregyártás A gyorsabb helyszíni munka és az időjárástól függetlenítés érdekében szükséges az előregyár­tás kifejlesztése. Mivel kotrott kavics anyag bő­ven áll rendelkezésre a területen, egy kb. 15 000 m3 évi kapacitású előregyártó üzemet kell beren­dezni. Az üzemet olyan helyen kell telepíteni, ahová iparvágányt is lehet bevezetni, hogy az üzem más VlZIG-ek igényeit is kielégíthesse. Az előregyártó üzemben a legkorszerűbb technoló­giát kell alkalmazni. Az adalék anyagot osztá­lyozni kell, súly szerint kell adagolni és önmű­ködő mérlegeléssel ömlesztett cementet kell hasz­nálni. Az üzemet úgy kell berendezni, hogy az egész éven át termeljen, tehát gőzölő-béréndezés- sei is el kell látni, valamint gondoskodni kell téli fűthetőségéről. B) Hírközlés műszaki fejlesztése A területen 1962-ben bevezetést nyert az ultra­rövidhullámú szimplex üzemű rádió adó-vevő bér­rendezés, mellyel a Duna menti árvízvédekezés vált biztonságosabbá. Ilyen készülék van Győr­ben, Ásványrárón és Rajkán, továbbá fel van vele szerelve 3 db GAZ típusú személygépkocsi, a VI-os jégtörő hajó és a Dunán, két gázló-jelző úszóállomás. Kapcsolat teremthető e készülékek segítségével az árvízvédelmi célokat szolgáló re­pülőgéppel is. Az URH rádióláncot már a közeljö­vőben oly mértékben kell kifejleszteni, hogy az az egész terület vízügyi szolgálatának rendel­kezésére álljon,. A kétségtelenül legfontosabb ár­védelmi biztonság érdekein túlmenően, igen cél­szerűen használható az URH-berendezés a szi­vattyútelepeken és az építéshelyeken is. C) A vízépítés és árvízvédelmi létesítmények épí­tési, technológiai fejlesztése Az építési technológia fejlesztése elsősorban azoknak az új eljárásoknak a bevezetésével és új gépeknek beszerzésével érhető el, melyeket kül­földön már széles körben alkalmaznak, de hazai viszonylatban még ismeretlenek. Ilyen pl. az in­jektált teknővel történő alapozási módszer, vagy a vízzáró függöny gépi úton való előállítása. Az injektált teknővel való alapozást először a franciák alkalmazták (Fessenheimi módiszer) ta­lajvízzel telített nagy vastagságú homokos-kavics altalajoknál. A lényege egy vízzáró teknő készí­tése, melyen belül az alapozás gyakorlatilag szá­razban elvégzendő. A teknő fenekét agyag-ben- tonit-cement keverékkel, injektálással teszik víz­záróvá, míg az oldalfalat vagy ugyanezzel az eljá­rással, vagy réselőgéppel készített vízzáró füg­gönnyel. Régi problémája a vízépítésnek a káros szivár­gások elleni védekezés és különösen a műtárgyak körüli nagy mélységig való vízzárás biztosítása. Ed­dig ezeket csak költséges import anyag (Larssen pal­ló) beszerzése útján szád falazással vagy különféle drága talaj vízszintüllyesztéses módszerrel lehetett elvégezni. Külföldön már évek óta üzemszerűen alkalmazott új technológiát vezettek be a vízzáró függönyök készítésére. Különféle új gépet szerkesz­tettek erre a célra (Zalzgitter, Titánia, Icos—Veder stb.). Hazai viszonyok között lagalkalmasabbnak látszik az olasz „Titánia” réselőgép, mely Rotary rendszerű és fordított öblítéssel működik. Az elő­állítható rés szélessége 0,30—0,80 m és mélysége 30—35 m lehet. A gépet célszerűen a VIZÉP Vál­lalatnál kellene biztosítani és az központilag végez­hetné el az ilyen munkákat. Hazai •viszonylatban de lényegileg, külföldön is megoldatlan kérdés, a kőrakás és kőmunka gépesí­tése. Számos elgondolás és újítás igyekezett a prob­lémát megoldani, de kevés sikerrel. Ezt a célt szol­gálja a fenékürítős kőuszály, az úszótagra szerelt markoló kotró stb. Törekedni kell a megfelelő gé­pesítés megoldására, mert ezzel számottevő kézi­munka szabadulna fel és a, termelékenység erősen emelkedne a kőmunkáknál. A nagyarányú előregyártás fejlesztése szükséges­sé teszi az előregyártott elemek felszakításának, tá­rolásának, szállításának és elhelyezésének teljes gépesítését is. További Csepel—100 jelű, gépkocsira szereit fu- róberendezés beszerzése szükséges a csőkút építé­sek korszerű végrehajtására. Meg kell oldani a hajózóút kitűző jelednek gépi elhelyezését. A nagymértékű gépesítés szükségessé teszi Győr térségében egy jól felszerelt és gépesített új korsze­rű javítóműhely és géptelep létesítését, lehetőleg víziúton való megközelítéssel és vasútvonalhoz va­ló csatlakozással. Ezt el kell látni tartalék alkatrész raktárral is. D) Gyártmány fejlesztés Gondoskodni kell a szükséges belvízvédelmi hor­dozható szivattyúk és meghajtó gépeik tipizált egy­ségednek beszerzéséről, igyekezni kell azonos típu­sú esőztető szórófejeket, hordozható csővezetékeket és kapcsolóberendezéseket biztosítani. Ki kell pró­bálni a hordozható csővezetékhez a műanyag cső használatát. 4T6

Next

/
Thumbnails
Contents