Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XVII. fejezet. Területi vízmérleg
2.312 A felszínalatti vízkészlet Parti szűrésű víz A partiszűrésű víz 1980. évi mennyiségét az 1960. évi adatokkal egyezőnek fogadtuk el. A talajvíz Az 1960. évi állapotra becsült talaj-vízkészlet csökkenését vagy növekedését számos körülmény okozhatja. Csökkentheti a talajvízkészletet a belvízlevezető, illetve lecsapoló hálózat fejlesztése, a kisvízfolyások medrének rendezése, a mezőgazdasági terméshozamok növelése, stb. Növelheti a talajvízkészletet a nagyobbarányú öntözés, halastavak és tározómedencék szivárgása, a felszín- alatti víztározás (talajvízdúsítás) stb. A helyi adottságoktól függően csökkentőén vagy növelőén hathat a talajvízkészletre az erdőgazdálkodás módjában beállott változás. Minthogy a fenti tényezőknek a TVK területén való fejlődését és összhatásukat szinte lehetetlen előzetesen felmérni, figyelembe véve továbbá, hogy az 1960. évi készlet maga is közelítő, becsült érték, az 1980. évi vízmérlegben változatlanul megtartottuk az ez idő szerinti állapotra becsült talajvízkészletet. A rétegvíz A rétegvízkészlet 1980. évi mennyiségét megbízható adatok hiányában az 1960. évi adatokkal egyezőnek fogadtuk el. A karsztvíz A karsztvízkészlet alakulásában egyedüli számszerűen értékelhető tényező a bányák bányavíztermelése. Minthogy ez a vízmennyiség részben hasznosításra kerül, részben növeli a felszíni készletet, a teljes mérlegben hatását figyelembe vennünk nem kell. Ez a közelítés legfeljebb annyi bizonytalanságot jelent, hogy a készletek egyes csoportjain belül változik a kihasználás aránya. Az erre vonatkozó adatok még bizonytalanok, ez, az; elhanyagolás; tehát nem ad nagyobb hibát, mintha a bányavizek várható kiemelésének mértékét is figyelembe kívánnánk venni. A készletek alakulását befolyásolható egyéb tényezők hatása a készletbecslés bizonytalanságai mellett elhanyagolhatónak látszik. így az 1980. évi karsztvízkészletet i® az 1960. évre megállapított értékkel egyezőnek vettük. Végül annak érdekében, hogy az 1. sz. TVK- egység vízmérlegét be lehessen illeszteni az ösz- szefüggő vízrajzi egységet alkotó Duna völgy víz- gazdálkodásába, tájékoztatásul az 1:XVIL 5. táblázatban mellékeljük a Duna vízrendszeréhez tartozó országos jelentőségű vízfolyások 1980. évi összesített vízmérlegét. 2.32 VÍZFELHASZNÁLÁS 1980-BAN A vízhasználatok fejlesztésének főbb számait és területi bontását nagyrészt már a rendelkezésre álló, illetve a jövőben biztosítható vízkészletek részletes áttekintésével állapították meg, így a 2.41 táblázatban foglalt adatok; az 1980. évre előirányzott vízgazdálkodási viszonyok főbb sajátosságait máris megfelelően pontosan tükrözik. A vízfelhasználási adatokat a jelenlegi (1960. évi) vízmérlegben alkalmazott ágazatonkénti és részterületenkénti bontásban foglaltuk össze. Az ivóvízfelhasználás Az ivóvízellátás vízfelhasználási adatainak megállapításánál a nagyobb településekre (városok és kiemelt községek) kidolgozott 20 éves fejlesztési tervek szolgáltak alapul. A kisebb települések vízigényének várható alakulására (vízellátási módok szerint) az Országos Tervhivatal állapított meg a lakosok számára vonatkoztatott irányszámokat. A nagvóbb településekre kidolgozott fejlesztési tervek az igénybe venni tervezett vízkészletek fajtáját is megadiák, a kisebb települések esetében a vízfelhasználás nagyságát és megoszlását a VITT. Ivó és ipari vízellátás c. fejezet adataiból vettük ki. A 20 éves fejlesztés adatait figvelembe véve a városok és községek fejlett közművesítése miatta helyi vízkészletekből felhasználandó vízmennyiség 3.6 m3/s lesz. Felszíni vizekből Komáromban és Lábatlanon lesz kommunális jellegű vízkivétel. Partiszűrésű kavicsrétegek vizét Esztergomban és Sárváron fogják hasznosítani. A talaj- és rétegvízkészletek jelentősége Győr, Sopron, Oroszlány, Kőszeg és Szombathely városok, valamint a községek vízellátásában fog kidomborodni. Az intenzív bányavízkiemeléssel fogyasztott karaztvízkészletre van tervezve Tata. Tatabánya, Pápa és Ajka városok vízellátásának fejlesztése. Tekintettel arra. hogy a dorogi medencében a karsztvízszint süllyedése jelentős, a bányászközségek vízellátását regionális vízműről tervezzük megoldani. Az ipari vízfelhasználás Az ipari vízigények megállapításához a fejlesztendő. illetve létesítendő ipartelepek tervezett vízfelhasználási adatai rendelkezésre álltak. A fejlesztés során a nyersvízszükséglet legnagyobb részét felszíni vizeikből, nevezetesen a Dunából. Rábáiból és kisebb vízfolyásokból biztosítanánk. Legjelentősebb tervezett ipari felhasználók: a Szőnyi Hőrőmű és az Oroszlányi Hőerőmű. Talajvízre Celldömölkön és Sárváron támaszkodna az ipar. Partiszűrésű víz felhasználása Körmenden és Szentgotthárdon történne. Rétegvízből tervezik biztosítani ipari vízszükségleteiket a mosonmagyaróvári, csornai, kapuvári, répcelaki és devecseri üzemek. Karsztvíz hasznosítást Tatabányán, Ajkán és Dorogon terveztek. Mezőgazdasági vízfelhasználás A vízhasználatok öntözővíz, illetve halastó tápvízigényei normák alapján számított, becsült adatok. 461
