Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

czy Lajos) igen hamar felismerték ennek fontosságát.

A mélységi víztermelés iránt akkor élénkült meg az érdeklődés, mikor kiderült, hogy a magyar medencék kútjainak hozama, illetve nyomása csökkent, ami, legalábbis részben, a vízkészletcsökkenés számlájára volt Írandó.

Hosszan sorolhatnánk azokat a területeket, ahol a víz nyugalmi szintje süllyedt, a kutak vízhozama csökkent. Mindez főként a mélységi vízutánpótló- dás ismeretének hiányából adódott. Volt ugyan törvény a vízpazarlás megakadályozására, de nagyon sokszor nem lehetett sem azt megállapítani, hogy hol kezdődik a pazarlás, sem pedig a törvényt végrehajtani. Különösen szembetűnő ez a jelenség egyes zárt medencékben. (A Fővárosi Vízművek cinkotai telepén pl. az 1950-es években a miocén víztartóra telepített kutak az eredetileg kivehető vízmennyiségnek már csak alig 3 felét adták.)

A mélységi vízkutatás jelenleg is a legelmaradottabb. A probléma egyszerűbb megoldása és a kezdet megkönnyítése érdekében Schmidt E. Róbert, majd Juhász József a geológiai és hidrogeológiai viszonyok átlagolása alapján tájegységekre bontotta az országot (lásd a 2.44 pontban). Ezután megkísérelték az utánpótlással rendelkező területek és rétegek szétválasztását. Az utánpótlódási lehetőségekkel számos szakember (Balló Iván, Juhász József, Rónai András, Szebényi Lajos, Ubell Károly, Urbancsek János) foglalkozott.

A kutatással együtt megindult a rétegvízadatok statisztikai feldolgozása is. Az ország mélyfúrású kútjainak jellemző adatait az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat tette, majd dolgozta fel, az adat- gyűjtemény rövidesen kiadvány alakjában is megjelenik.

Igen jelentős eredmény a Magyar Állami Földtani Intézetben elkészült „Magyarország Hidrogeológiai Atlasza” c. kiadvány megjelenése is. A térképek és tanulmányok sorozatából álló kiváló munka anyagából a magyar medencék és hegyvidékek víziföldtani viszonyait (vízszolgáltató réteg- összleteit) ábrázoló térképek mellett ki kell emelnünk az ártézi vizek nyomás- és áramlási viszonyait és az ártézi vizet szolgáltató rétegösszletek vízhozamát tájegységenkénti és mélységközönkénti bontásban közlő térképet, melyek összefoglalják az eddigi kutatások eredményeit s így szükségesek

mind a mélységi vízkészlet becsléséhez, mind pedig a későbbi kutatómunkához. Az Atlasz Magyarország hévízfeltárási lehetőségeit is ábrázolja.

A Magyar Tudományos Akadémia és a tudományos egyesületek néhány munkabizottsága is foglalkozik a -vízkészlet és így a mélységi vízkészlet meghatározásával, ill. a fogalmi és módszertani kérdések tisztázásával. Az Országos Földtani Fő- igazgatóság, hasonlóképpen a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet e célból külön csoport felállítását is elhatározta.

1.222 Irodalmi áttekintés

A felszíni és felszínalatti vízkészletek feltárásáról — Németh Endre: „Hidrológia és hidromet- ria” c. alapvető tankönyvén kívül — összefoglaló művek még nem jelentek meg, a szerteágazó téma egyes részleteit más-más oldalról megvilágító szak- dolgozatok sokasága viszont lehetetlenné teszi a rendkívül gazdag anyag teljes felsorolását, ezért e témakörhöz nem adunk irodalmi összeállítást. Utalunk viszont

a magyar szerzők bel- és külföldön megjelent szakirodaimának bibliográfiai adatait felsoroló Hidrológiai Bibliográfia köteteire (1955., 1961., és 1962.)

a nyomtatásban meg nem jelent, hazai gyakorlati célú kutatásokról és tanulmányokról áttekintést adó „Hidrológiai Kutatások Számbavétele” c. VI- TUKI-kiadványra (1962.),

Az alábbiakban ezért csupán néhány szakfolyóiratot és kiadványt sorolunk fel:

MTA Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei

VITUKI kiadványok, különösen Vízrajzi Évkönyv (sorozat)

Magyarország Hidrológiai Atlasza

I. Folyóink vízgyűjtőterülete (sorozat)

II. Hidrometeorológiai adatok (sorozat)

III. Folyóink vízjárása (sorozat)

Magyarország vízkészlete (sorozat)

Beszámoló (sorozat)

Tanulmányok és Kutatási Eredmények (sorozat) Vízügyi Közlemények Hidrológiai Közlöny

M. Áll. Földtani Intézet kiadványai, köztük Magyarország Hidrogeológiai Atlasza.

44