Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

XI. fejezet. Víziutak, kikötők

6—6 m. Ezeket kavicsolt vontatóútnak képezik lei.

3. A Gabcsikovo-i vízlépcsőnél lévő ikerhajózsiHp:

Az ikerhajózsilip az erőműtől jobbra az erőtelep tengelyéhez képest a felvíz felé van eltolva. Az ikerhajózsilip hasznos alapterülete: 2 x 24 m 230 m. A vízlépcső maximálisan elérheti a 23,27 m-t (131,50—108,23 vízszint különbség.)

A hajózsilip kettős vasbeton U szelvénnyel épül. A felsőfő küszöbmagassága a felvíz ingadozására tekintettel 125,34 m, a 131,34 m-es szintnél 6,0 m-ex alacsonyabb. Az oldalfalak felső szintje 133,50. Az alsó küszöb és zsilipkamra fenékszintje 103,70 m, tehát a nagymarosi 108,23 statikus vízszintnél a hajózási mélység 4,53 m.

4. A hajózsilip felvízi öblözetét 600 m, az alvízit pedig 500 m hosszú móló választja el az erőtelep felvízi, ill. alvízi öblözetéből. A felső mólót és az öb- lözetet betonburkolattal, az alsó mólót kihorgony- zott Larssen szádfallal, kőhányással és betonburkolattal védett kavicstesttel tervezték. A hajózsilip felső öblözetében 1 m vastag kavicsterftés védi a fenékburkolatot a horganyvetés kártételei ellen.

A hajók nyugodt várakozását és bejárását biztosító vezetőművek és mólók a felvízi öblözetben 1100 ill. 600 m hosszan vasbeton pillérekre épített U szelvények az alvízi öblözetben pedig 550—550 m hosszan Larssen vasszádfalas szerkezetek.

5. Alvízcsatoma:

Az alvízcsatoma az alvízi öblözet végétől a Duna

1811.0 fkm-ig terjed, hossza kb. 7,0 km.

A megengedett maximális középsébesség v =

1.0 m/s, mert a kritikus sebesség a medret képező anyagnál 1,3 m/sec-ra tehető.

Kiépítési vízhozama Q = 4000 m3/s, fenékvonala a nagymarosi statikus vízszint alatt kb. 11 m mélyen halad. A vízszintszámítást a csatornában Q = 4000, 3000, 2300,1000 és 600 m’/s vízhozamra végezték el.

Az alvízcsatoma csészeszelvényű, mélybevágású csatorna, 19,0 m maximális és kb. 15,0 m minimális mélységgel. Fenékszélessége 185 m. A meder rézsűje a fenék felett 5 m magasságig 1:5, e felett pedig 1:3 hajlású; a fenékesés 1,85 cm/km. Rézsűjét a vízszintingadozás sávjában többrétegű szűrőre helyezett 15 cm vastag betonburkolat védi.

6. Alvizi mederkotrás:

Az alvízcsatoma torkolata alatti Duna-szakaszon az 1811,0—1780,0 fkm-ek között nagyméretű alvízi mederkotrást terveztek. A nagy úszó, szívónyomókotróval kitermelt kb. 32 millió m3 anyagot a parton és a mellékágakban helyezik el — kilométerenként kb. 500 ezer — 2 millió m3 anyagot deponálva.

A meglévő partbiztosítások kiegészítésére 345 000 m3 kőmennyiség szükséges. Szükséges továbbá a meglévő kisvízi szabályozási művek egy részének kikotrása, melynek kőanyaga az újabb szabályozási munkáknál használható fel.

A Felső-Dunai ÜzemvízcsatornásVízerőmű komplex vízgazdálkodási létesítmény, melynek szerves része az ismertetett víziút. A létesítmény kiépítését kezdeményező népgazdasági ágazat az energia- termelés, hatása azokon a vízerőhasznosításon kívül az összes többi vízgazdálkodási ágazatra kiterjed. A vízerőmű megépítése következtében szükséges védelmi létesítmények (járulékos beruházás) bizonyos mértékű mezőgazdasági, erdőgazdasági károk elhárítását, belvízlevezető hálózat, valamint települések átalakítását és mederszabályozási munkák elvégzését igénylik. A létesítmény gazdaságosságát alátámasztó előnyök, hatások a vízerőbasz- nosításon kívül főleg a hajózás (víziutak, kikötők) az ármentesítés és folyószabályozás és az öntözés területén jelentkeznek.

A hajózást érintő hatásokat már részletesen ismertettük, legjelentősebb eredmény, hogy a hajózási mélység a vízerőmű üzemszünete idején, azaz nulla vízhozam mellett sem lesz kisebb 3,5 m-nél. A vízlépcső alatti szakaszon ennek előfeltétele a Nagymarosi Vízerőmű üzembehelyezése, ill. ennek visszaduzzasztó hatása. Egyszerűsödni fog a hajóút jelenleg szükséges kitűzése is, a csatornázás után a kitűzés költsége az eddiginek felére csökken. Kevesebb lesz a hajórongálódásokból származó kár is.

A komplex létesítmény vízgazdálkodási és nép- gazdasági szempontból nagy jelentőségű, összes beruházási költségből (747,9 millió Ft) a hajózást terhelő költség kb. 500 millió Ft.

b) A Duna Gönyü—Szob közötti szakasza:

A szakasz jelenlegi hajózási és mederviszonyai lehetővé teszik a Dunabizottság által az első ütemben javasolt hajóútméretek — 25 dm mélység és 180/150 m szélesség — folyamszabályozási munkákkal történő gazdaságos előállítását. A magyar és csehszlovák illetékes szervek erre a szakaszra a 3,0 m hajózási mélység előállítását tűzték ki célul folyamszabályozási munkák elvégzésével. A felső- Dunai Uzemvízcsatornás Vízerőmű és a Nagymarosi Vízerőmű 1971-ben történő üzembehelyezéséig a szükséges folyamszabályozási munkákat be is tervezték (1. III. fejezet). A vízerőművek üzembehelyezésének együttes hatásaként a hajózás érdekében további kisvízszabályozási munkákat nem kell végrehajtani, mert fenti szakasz hajózási viszonyai is lényegesen megjavulnak.

A Duna 1696,25 fkm-ben tervezett Nagymarosi Vízerőmű területileg a 2. (Budapesti VÍZIG) TVK- hoz tartozik, azonban rövid ismertetését a teljesség kedvéért és az erőmű feletti szakasz hajózási viszonyaira kifejtett hatására tekintettel, az alábbiakban közöljük (23):

A Nagymarosi Vízerőmű a Felső-Dunai Üzemvíz- csatornás Erőművel egységes rendszert alkot. Az erőmű mint kiegyenlítő tározó teszi lehetővé az üzemvízcsatomás erőmű alvízcsatomájában is a szükséges hajózási mélység biztosítását.

A vízlépcső fő részei: a duzzasztómű, a két részre osztott erőtelep, az ikerhaj ózsilip és egyéb kapcsolódó létesítmények.

A hajózás a Duna balpartján lévő erőtelep melletti iker haj ózsilipen keresztül történik. Egy-egy hajózsilip hasznos alapterületét a Dunabizottság ajánlásának megfelelően 34x260 m méretben nemzetközi egyezmény alapján állapították meg. E méretek 1 db vontatóból és 6 db 1000 t-ás uszályból álló vontatmány egyidejű átzsilipeiését teszik lehetővé. A zsilipek felső főibe szegmenskapuk, az alsó főkbe támkapük épülnek. A felső fők küszöb376