Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
Vízmérce, híd helye fkm ,,0” pont magassága 1934. évi C1D vízsz. 1957. évi DB vízsz. Legnagyobb hajózási vízsz. Bratislava (vm) 1868,750 129,22 131,22 131,09 — Rajka 1848,400 123,26 124,34 124,30 127,94 Dunaremete 1825,490 113,92 116,25 116,42 118,96 Ásvány Medve 1815,800 112,10 113,18 113,60 116,04 közu. híd 1806,300 — — — 114,68 Nagybaj cs 1802,370 108,30 109,64 109,70 114,00 Gönyű Komárom 1791,320 106,88 107,97 108,03 112,53 van. híd 1770,400 — — — 110,61 Komárom közu. híd 1767,800 — — — 110,42 Komárom (vm.) 1763,330 103,56 105,70 105,90 110,46 Almásfüzitő 1758,530 104,08 105,24 105,38 109,74 Dunaalmás 1751,800 103,80 104,97 105,19 109,26 Lábatlan 1737,700 102,78 103,78 104,03 108,18 Esztergom 1718,520 101,64 102,74 102,88 107,00 — 1708,000 — 101,61 100,92 106,12 Az értékek az országos alapsíkra vonatkoznak. Az értékek az országos alapsíkra vonatkoznak. Valamely folyószakasz hajózhatóságát — a vízjár ási viszonyokon kívül — a szakasz jég- és gázló- viszonyai szabják meg. A Duna Rajka—Szob közötti szakaszát fenti hajózási és egyéb szempontokból két részre tagolva ismertetjük: Rajka—Gönyű és Gönyű—Szob közötti szakasz. 1.2111 RAJKA.—GÖNYŰ KÖZÖTTI SZAKASZ (1850—1791 FKM) A Magyar Felső-Duna néven ismert 25—40 cmykm átlagos esésű szakasz a dunai hajóút egyik legnehezebben hajózható szakasza. A hajózási nehézségeket tekintve sorrendben a strudeni sziklás sé az aldunai zuhatagos szakaszok után következik. A szakasz nehézségeit híven tükrözik a hajó vontatmányok fuvardíjai, ill. az ún. vontatási (szakasz) együttható értékei. Ezt a mérőszámot a hajózási vállalaotk a kölcsönös szolgáltatások elszámolására használják. Értékét közös megegyezéssel, tapasztalati adatok és a szállítási költségek elemzésével állapítják meg időszakonként. Kifejezi, hogy az egyes szakaszokon felmerülő szállítási költségek hányszorosát teszik ki az Alsó-Dunán, illetve a Közép-Duna Gyönyü—Ömoldova közötti szakaszán hegymenetben felmerülő vontatási költségeknek. Értéke jelenleg a Passau—Gönyű közötti szakaszon hegymenet 3,5, völgymenet pedig 1,16. Jégjárási viszonyok: Horváth Sándor megállapítása szerint (3) az 1900—1956. évi időszak jégjárási jellemzői az egyes vízmércék helyeire vonatkoztatva az alábbiak: À vízmérce állomás megnevezése A jégelőfordulás Az állójeges időszak A jégmegjelzés A beállás A jégmegállási jellemző tényl. leghossz. átlagos tényl. leghossz. átlagos évi gyakorisága időtartama napokban % • % Bratislava 89 (1947) 23,3 Rusovce 84 (1947) 22,6 Dobrohost 89 (1947) 23,5 Dunaremete 89 (1947) 24,4 Palkovicovo 90 (1947) 24,7 Gönyü 89 (1947) 23,7 A VÍZITERV gázlótanulmánya (4) szerint a Duna 1850—1791 fkm közötti szakaszának jégjárási jellemzői: 65 (1947) 5,9 92,7 21,4 25,3 80 (1947) 6,9 92,7 26,8 30,3 83 (1947) 8,0 86,8 26,8 33,8 85 (1947) 8,3 91,0 30,4 33,9 79 (1947) 5,0 89,3 17,8 20,2 65 (1947) 5,6 89,3 21,4 23,7 Fentiekből megállapítható, hogy a jégelőfordulás tényleges leghosszabb időtartama az 1900—1959. években 84—90 nap (1947-ben) az átlagos tartóssága pedig 22—24,7 nap között változik. Évek Jeges időszak tartama A hajózási idény tartama A. jégmentes vízszint magasabb j alacsonyabb a DB víznél nap nap 1857. a 354 349 5 1958. 10 355 349 6 1959. 3 362 289 73 1946—1959 átl. 22 343 310 33 Gázlóviszonyok : A jég mellett a gázlók akadályozzák a legnagyobb mértékben a hajózást. A gázlók megfigyelését eleinte a DunagőzhajózásiTársaság végezte,majd az első világháború után a MFRT folytatta. A megfigyelési adatokat az illetékes hajózási érdekelteken kívül közölték a vízrajzi és folyamszabályozási szervekkel is. Jelenleg a gázlók megfigyelését az illetékes Vízügyi Igazgatóságok hajóút kitűző szolgálata végzi. Vízrajzi szolgálatunk — a víz- és jégjá359
