Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
egység típusa, automatizálás, stb.) jelenlegi törpe vízerőmű voltuk, ill. a meglévő törpe vízerőmű láncolatba való bekapcsolásuk tette indokolttá. 2.23 HIDRAULIKUS ENERGIATÁROZÖK KERETTERVE A területen hidraulikus energiatározók kialakítására a terep adottságai miatt nincs lehetőség. 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása A 20 éves tervidőszakban (1961—1980) az 1. sz. Észak-dunántúli TVK területén kiépítendő vízerő- hasznosítás keretében elsősorban a magyar—csehszlovák közös erőműrendszerben a Felső-dunai Üzemvízcsatornázás Erőmű megépítését tervezzük. Ezen kívül megépül a Rába I. Üzemvízcsatornás Erőmű. 2.31 A KÖZEPES- ÉS KISESÉSÜ VÍZERŐMŰVEK LÉTESÍTÉSÉNEK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA II. ötéves terv Duna A felső-dunai erőműnek Magyarországra eső létesítményeinek helyszíni előmunkálatát és tervezését kell elvégezni. Rába Alsószölnökön folyamatban lévő telep építési és gépészeti munkáit az 1963. év folyamán befejezik. A turbinák még nem kikísérletezett prototípusok. Csörötneken tervbevett bővítés tervezése műszakilag elő van készítve, a gépészeti elemek rendelkezésre állnak, így a bővítést 1963. évben el kell végezni. Számítások .szerint 500 MWó/év többlet energiatermelés lehetséges’. Ikervár kiépítési munkáit a folyó ötéves tervben kell befejezni. A fel vízi csatorna függőmedrét meg kell erősíteni, a partfalakat fel kell újítani, a medret kotorni kell teljes hosszában. A munkálatok 1965-ben fejeződnek be. Az üzemeltető a partfal rendezéssel egyidőben a töltés magasítását is tervbevette. A nyerhető többletteljesítmény kb. 200 kW. III. ötéves terv Megkezdődik a magyar—csehszlovák közös' erőműrendszer Magyarországon létesítendő dunakiliti vízlépcső építése, amely magába foglalja a vízkivételi művet, a hajózsilipet, valamint a Dunakiliti Vízerőművet. A Szentgotthárdi Kaszagyári Erőművet felül kell vizsgálni, mert jelenleg a telep csak a Rába vizét hasznosítja, de a Lapincsét nem. A Lapines vízhozama hasonló mint a Rábáé és a későbbi Rába I. Er őmű szempontjainak figyelembevételével is kialakítható egy 4—500 kW többlet-teljesítményű telep. E kérdésben azonban az osztrák vízügyi szervekkel fel kell venni a kapcsolatot, mert a Lapines különösen, de a Rába is osztrák területre duzzaszt vissza. A •vizsgálatot célszerű a III. tervperiódusban elvégezni, a tárgyalásokat lefolytatni, hogy a IV. ötéves tervben meg lehessen, valósítani. Körmenden a meglévő erőmű csak a Kát», vízhozamának egy részét hasznosítja, jóllehet a Pinka a korszerűtlen rőzsegát után, a telep előtt ömlik be a Rábába. Megvizsgálandó és javaslatot kell kidolgozni, hogy egy korszerű duzzasztómű és a két vízhozam együttes felhasználása esetén mennyire gazdaságos egy építendő új erőmű. Itt, mint egy fejlődő nagy községnek a területén épülő üzem, feltétlenül előnyös lenne villamos szempontból is a bővítés. A telep esetleg a helyi igényeket is tudná fedezni. A vízhozam kb. 30 m3/sec. a Rábán, a Pinkán bb. 10 m3/sec. Az esés kb. 3 m. A telep kiépítésének gazdaságosságát azonban feltétlenül átfogóan kell kezelni, mert e területen, kis körzetben három hasznosítási lehetőség is áll rendelkezésre: a kemes- taródfai, a horvátnádaljai és a körmendi. Mind a három lépcső egymástól csak néhány km távolságban van, így függetlenül kezelni nem lehet és mindhárom a Pinka vízhozamát értékesíti, de a körmendi a Rábáét is, ezért a későbbi Rába I. erőműre is kihatással lehet. A rőzsegátat, mint árvízveszélyes művet feltétlenül ki kell küszöbölni. IV. ötéves terv Be kell fejezni a magyar—csehszlovák közös erőműrendszer Magyarországon létesített dunakiliti vízlépcső építési munkáját, valamint az ezzel kapcsolatos járulékos munkákat. A Szentgotthárdi Kaszagyári Erőmű átalakítását, amennyiben az elő van készítve,, meg kell éptíeni. V. ötéves terv Rába I. Erőmű építését vesszük tervbe. Az egylépcsős tározóval kombinált megoldás Szentgott- hárd és Körmend közötti szakasz 60 cm/km esését hasznosítaná a 28 m3/s kiépítési vízhozammal. Esés 22,7 m 7500 kW max. teljesítmény, 29,3 miihó kWó villamosenergia fejlesztéssel a leggazdaságosabb változat. A fajlagos beruházási mutatók: 26 000 Ft/kW. Egység költség 17 fill/kWó. Tarozásra lehetőség van. A fel nem sorolt erőművek építését csak a 20 éves tervidőszak utáni megvalósításra javasoljuk, tekintettel arra, hogy ezek az erőművek jelenleg nem látszanak gazdaságosnak. Létesítésük tehát további részletes előkészítést igényel. Kivételt képez a Nicki Erőmű, melynek létesítését az ÉDÁSz V. véleménye szerint előre kellene hozni a III. ötéves tervbe, tekintettel annak kísérleti feladataira. 2.32 A TÖRPE VÍZERŐMŰVEK LÉTESÍTÉSÉNEK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A 2.22 pontban ill. a 2.4 Táblázat II-ben felsorolt törpe vízerőművek létesítésének sorrendje a következők szerint javasolható. 351
