Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
torna északkeleti irányban Várikesző község határában haladva torkollna be a Rábába. Az első kemenesmajori erőtelep 17,4 m esés hasz- . nc.sítása mellett 4800 kW teljesítményű lenne és évente 23 millió kWó energiát termelne átlagosan. A második, magyargencsi erőtelep 9,1 m hasznos esés mellett 2500 kW teljesítménnyel átlagosan évi 12 millió kWó energiát tudna termelni. A Rába III. két erőtelepének együttes teljesítménye 7300 kW lenne és évente átlagosan 35 millió kWó energiát termelne. Természetes tározási lehetőség nincs, így csúcsüzemi termelés nem lehetséges. A Nicki Vízerőmű A Rába III. szakaszhoz tartozó nicki duzzasztóműnek vízerőhasznosítására a VÍZITERV 1960. évben készítette el a szakvéleményt. Ebben három változatot hasonlítottak össze. A javasolt változat 3,2 km hosszú üzemvízcsatornás erőmű két gépegységgel. Az erőtelep a mederben való tározással csúcsüzemként üzemelhet. Az erőtelep 40 m3/s-os kiépítési vízhozam esetén 4,7 m esésnél 1500 kW teljesítményt ad le. Az erőtelepbe csőturbinák kerülnének beépítésre és ezért ezt az erőművet prototípus erőműnek lehet tekinteni. 2,23 A TÖRPE VÍZERŐMŰVEK KERETTERVE A vízgazdálkodási terület vízfolyásainak kedvező hidrológiai és topográfiai adottságai, valamint az a tény, hogy ez ideig a meglévő törpe vízerőművek és malmok kiépítése igen nagy tartóssiágú vízhozamokra történt, lehetővé teszik új törpe vízerőművek létesítése mellett a régiek bővítését, sőt malmoknak villamosenergiát termelő törpe vízerőművé történő gazdaságos átalakítását. A megvizsgált vízfolyások közül vízérőhasznosítás1 szempontjából elsősorban a Lajta, Rába, Pinka, Gyöngyös malomcsatorna, Répce és öntözéses víztározással egybekötve a Cuhai Bakony-ér jöhet számításba. A 2.4 Táblázat II. hidrológiai, energetikai és gazdaságossági adatain túlmenően még az alábbiak megjegyzése szükséges: A Lajta márialigeti törpe vízerőművének bővítése során az üzemvízcsatorna meghosszabbításával megnövekvő esés és az új, egyedi gyártású gépegység beépítése mellett a meglévő gépegységek térbeli elrendezésé is szükséges, mert azok vízfolyás irányában egymás mögött helyezkednek el és így a felső az alsó vonatkozásába kedvezőtlen áramlás: viszonyokat teremt. A mosonmagyaróvári erőmű a meglévő és üzemelő malom átalakításával és bővítésével a 2.21 pont szerinti mosonmagyaróvári új erőmű változataként jöhet szóba. A Rába alsószölnöki régi malmának felújítandó duzzasztóművé kedvező feltételeket teremtett egy rövid oidalcsatomás' új vízerőmű létesítésére, 4 db Ganz törpe gépegység alkalmazásával. A duzzaszr tómű szükségszerű átépítése révén az eredeti duzzasztás szint is növelhető 0,5 m-rel, ebben az esetben azonban a duzzasztás osztrák területre hat visz- sza. A Csörötneki Vízerőmű két gépegysége közötti szabadzúgó alkalmas arra, hogy helyén egy újabb gépegységet beépítve az erőtelep üzemvízcsatomá- jának teljes szállítóképességét kihasználja. A felső torkolatnál lévő beeresztőzsilip ugyanis a szabad- zúgót feleslegessé teszi. TJj turbinaként a Zala felhagyott tüskeszentpéteri malmának felújítandó tunhinája látszik legalkalmasabbnak és leggazd'a- ságosabbnak. A Pinka Felsőcsatári, Pornóapáti és Szentpéter- fai törpe vízerőművét 1—1, a, Pinkamindszenti erőművet és a Horvátnádaljai malmot 2—2 Ganz törpe gépegység beépítésével lehet bővíteni. Felsőcsatáron és Horvátnádalján a meder megfelelő kotrásával az esés növelhető. A szentpéterfai és horvátnadal- jai erőmű, ill. malom duzzasztóművét a bővítés során át kell építeni. Űj erőmű lehetőségként jelentkezik a Pinkán a Strém torkolata alatt a kemestaródfai vízerőmű. A három nyílású duzzasztómű osztrák területre duzzaszt vissza. A gazdaságos duzzasztási szint a Pinka és a Strém 3' km hosszú visszatöltésezését kívánja. A vízerőtelepbe egyedi gyártású gépegységek szükségesek. A Gyöngyös kőszegfalvai törpe vízerőművét a megszüntetett és karbantartás hiányában elpusztult malom helyén, ill. annak üzem-vízcsatornája felhasználásával gazdaságos megépíteni. Az erőtelepbe Ganz törpe gépegység javasolható. A Csömötei törpe vízerőmű Gyöngyösfalu község Csömöte területén az elpusztult malom helyén, ill. vízművi berendezésein ék felhasználásával, ugyancsak Ganz törpe gépegységgel létesülhet. A Gyöngyös malomcsatornán a megyehidi községi malom vízművi berendezéseinek felhasználásával Ganz törpe gépegység beépítésével előnyös feltételek mellett létesíthető törpe vízerőmű. A felsorolt Gyöngyös, ill. Gyöngyös malomcsa- torna törpe vízerőművei kedvezően illeszkednek be a meglévő vízerőmű láncolatba, lehetővé téve ezáltal fokozottabb automatizálás esetén zárt, kezelő nélküli üzemüket, ahol a szükséges teendőket több erőtelepre kiterjedően egyetlen kezelő végezheti. A Répce Bük községbem ásás és malomcsatorna elnevezésű ágak egyesülése alatt a községi malom fűrészüzem vízművi berendezéseinek felhasználásával és egy Ganz törpe gépegység beépítésével létesíthető a Bük III. törpe vízerőmű, hasonlóan a megyehidi törpe vízerőmű és az ottani takarmánykeverő malom átalakításával. A vinyesándormajori vízerőmű a Cuhai Bakonyid r en a Hódos-ér torkolata alatt, az öntözés céljára tervbevett tározó völgyzárógátjához kapcsolódóan létesíthető. A tározó folyamatos sugárban 220 lit/s- ot tud biztosítani, a tenyészidőben azonban az öntözővízszükségletnek megfelelően 324 lit/s szolgáltatásra képes. Erre való tekintettel Ganz Mignon IV B típusú turbina beépítése célszerű. Az erőtelep üzeménél számolni kell az öntözési idényen kívül a tartós üzemszünetekkel a tározó feltöltése miatt. A felsorolt törpe vízerőművek között olyanok is szerepelnek, amelyek teljesítménye 99 kW-nál nagyobb. Itt történő felsorolásukat törpe vízerőművekéhez hasonló adottságaik mellett (létszám, gép350
