Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
eítményű Kaplan rendszerű turbinagépegység kerül beépítésre. A turbinák névleges víznyelése 14 m3/sec. Az erőtelep Kemestaródfa község határában lesz és csúcsban 7500 kW teljesítményt szolgáltat 22 in hasznosítható esés mellett. Ez hálózati szempontból igen előnyös, mert ezen országrész jelenlegi 7—8 MW nagyságú energiaigényét nagy távolságban lévő hőerőművekből és külföldi import energiából fedezik. Az erőtelep napi 3—j—2,5 óra tartalmú csúcsüzem mellett évente a csúcs időszakában 14,35 millió kWó. ezenkívüli időszakban pedig 14,99 millió kWó, ösz- szesen évi 29,3 millió kWó energiát lesz képes áltagosan szolgáltatni, 3900 kihasználási óraszám mellett. A Körmendi Vízerőmű bővítése Az erőmű jelenlegi 350 kW teljesítményét 750 kW-ra lehetne emelni, ha a mostani eléggé erősen áteresztő fix rőzsegát helyett a Rába alkalmas helyén új, kb. 32 m szabadnyílású nyerges gátat készítenénk, továbbá az üzemvízcsatornát a jelenlegi 9 m3/sec. vízvezetőképesség helyett 22 nrVsac. vízvezetőképességűre bővítenénk ki. A jelenlegi duzzasztómű a Rába 152,4 szelvényében van,, az új duzzasztógátat ehhez közel, kb. a 152,2 szelvényben kellene elhelyezni. A duzzasztás szintje 188,70 m. A. f. Ezt meg kellene tartani, mert a környező területek árvízvédelme nem teszi lehetővé megemelését. Az erőműbe a jelenlegi 2 gépegység mellé még 2 db egyenként 6,5 m3/sec vízemésztésű Kaplan turbinaegységet kellene beépíteni a mostani 4,10 m hasznos esést meg kell tartani. Az így átalakított erőmű átlagosan évi 2,8 millió kWó energiát tudna termelni. A Rába II. Vízerőmű Üzemvízcsatomás erőmű. Az előtanulmányok három különböző változatot tártak fel. Ezek közül a leggazdaságosabbnak egy baloldali kétlépcsős üzemvízcsatornás erőmű mutatkozott. Az erőmű duzzasztógátja Körmend alatt, a közúti hídtól számítva lefelé 2,3 km távolságban kezdődő kanyarban, a Rába 149,7 km szelvényben lenne elhelyezve. A duzzasztómű 186,50 m A. f. duzzasztás! szintet biztosító nyergesgátként kerülne kivitelezésre. Mivel a Rába I. erőmű tározós erőmű lesz, ahonnan a víz nem egyenletesen kerül tovább, a Rába II. duzzasztóművét úgy kell kialakítani, hogy 187,00 m A. f. diuzzasztási szint tartására is alkalmas legyen, amellett e duzzasztási szint egy- rész ne okozzon zavart Körmend község Rába mentén fekvő lakóházainak pincéiben, másrészt ne gátolja meg az erőmű feletti merderszakaszon a folyóba torkolló községi csapadékvízcsatorna és a később kiépítendő szennyvízcsatorna működését. Az üzemvízcsatorna a duzzasztómű mögül, a Rába baloldalán ágazik ki és a folyóval közel párhuzamosan halad keleti irányban 1—2,5 km távolságban. Magyai'szeasőd, Molnaszecsőd és Rábahidvég községeket északról megkerüli és Gyanógeregye határában, a község belsőségétől délre, a Sorok patakhoz közel épülne meg az első erőttelep. A csatorna ezután Gutatöttös—Rum közötti közút déli oldalán halad Rum község nyugati részénél torkollik be a Rábába. A második erőtelep Rum község határában lesz. Az ü zem ví zcs a torna hossza 24,3 km, amiből 3 km burkolt szakaszai. Kiépítési vízhozama 34 m3/sec. A gyanógenegyeá erőtelep 10,8 m hasznos esés mellett 2870 kW teljesítményű lesz és évi 16,6 millió kWó energiát szolgáltat. A rumi erőtelep 8,2 m esés hasznosítási! mellett 2180 kW teljesítményre épül ki és évente átlagban 12,5 millió kWó energiát termel. Ezek alapján a Rába II. erőmű két telepe együttesen 5050 kW teljesítmény mellett átlagosan évente 29,1 millió kWó energiát termelhet. Az erőmű közepes teljesítménye 3320 kW, legkisebb teljesítménye 820 kW, kihasználási óraszám évi 5770 óra. Természetes tározási lehetőség nincs, ezért csúcsüzemi termelés nem lehetséges. Az Ikervári Erőmű bővítése Az erőmű jelenlegi 1200 kW teljesítményét a duzzasztás 160,43 m A. f. jelenlegi szintjének 0,60 m-es emelésével, vagyis 161,03 m A. f, szintre, még 200 kW-al lehet növelni. Ennek érdekében egyrészt meg kell növelni az üzemvízcsatoma vízszállító képességét a jelenlegi 26 m3/sec-ról 32 m3/sec-ra, másrész az üzemvízcsatorna részben függőmedrű fel- vízcsatornájának töl téskoronaszin tjét kell megemelni ugyancsak 0,60 m-el. Az üzemvízcsatorna bővítése a csatorna üzembiztonságának növelése érdekében amúgyis szükséges töltéserősítési felújítási munkákkal együtt végezhető el, amikor a töltés- koronaszint emelése is megtörténhet. A több mint 60 éves erőmű felvízcsa tárná ja ugyanis jelenleg már halaszthatatlan teljes felújításra szorul. Az üzemvízcsatoma beeresztő zsilipénél nincs szükség semmi átalakításra. Az erőmű duzzasztóművénél sem kell átalakítás, mert az máris biztosítja a szükséges 161,03 m A. f. duzzasztás szintjét. Egyedül az erőtelep vízfőjének betonelemfalait kell a szükséges magasságra megemelni. Az átalakítással az erőmű évi energiatermelése átlagosan évi 10 millió kWó-ra növekszik. A Rába III. Vízerőmű Üzemvízcsatomás erőmű. Duzzasztóművé Sárvárnál a Gyöngyös patak torkolata alatt, a Rába 83,6 szelvényében épülne, 151,00 m A. f. duzzasztási szinttel. Az üzemvízcsatorna a duzzasztómű mögül a Rába jobboldalán ágazik ki. Hossza 36,2 km. Kiépítési vízhozama 34 m3/sec. Az üzemvízcsatornán két erőtelep lesz. Kezdeti szakaszán megközelítően a Lánka patak vonalát követi, Ostffyasszony - fát nyugatról megkerülve, Csönge község határában keletnek tör és Kenyéritől délre átvág Keme- nesmagasi község határába, ahol a Kemenesmajor területén épülne az első erőtelep. Innen továbbhalad kélet felé Magyargencs község irányába, melynek határában a község és Egyházaskesző között létesülne a második erőtelep. Utána az üzemvízcsa349
