Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
.’îC 9100 millió Ft 897 000 kW 9100 millió Ft 4013 millió kWó 2.212 A Kába folyó vízerőhasznosítása = 10 100 Ft/kW, illetőleg = 2,27 Ft/kWó A Rába folyó magyarországi szakaszát a múlt században 25 vízimalom hasznosította. A malmok közül a szentgotthárdit, csörötnekit, körmendit és ikervárit a század elején villamosenergia termelésre építették át. A többi malom az idők folyamán az alsószölnöki kivételével elpusztult. Az aisószölnöki malmot most építik át vízerőművé. A Rába elméleti vízerőkészletéből jelenleg csak 2624 kW-ot hasznosítanak. A Rába folyó magyar szakaszának vízerőhasznosítása, figeylembe véve a már meglévő és megtartandó erőtelepek duzzasztó művednek vízlépcsőit, bárom egymástól elkülöníthető szakaszban oldható meg. Az I. szakasz Szentgotthárdtól Körmendig, a II. szakasz Körmendtől a meglévő Ikevári Vízerőmű duzzasztóművéig, és a III. szakasz Sárvártól Várkeszőig terjed. Az országhatártól az I. szakaszig az alsószölnöki és a szentgotthárdi erőmű hasznosítja a Rába esését. Az I. és II. szakasz között kihasználás nélkül marad a Rába folyónak egy rövid szakasza, mert a II. szakasz duzzasztóművének helyét úgy választották meg, hogy az a bővizű Pinka patak torkolata alatt legyen. A II. és III. szakasz között az Ikervári Vízerőmű hasznosítja a Rába esését. A III. szakaszt alulról a kisebb esésű torkolati szakasz határolja, melynek hasznosítása a jelenlegi szemlélet szerint nem gazdaságos. A vízerőhasznosításnál hajózással nem kell számolni, az árvizek levonulása kedvezőbb lesz, a tervezett vízlépcsők biztosítják az öntözési lehetőségek kibővítését, üdülők és parti fürdőhelyek létesítését; a tervezett vízlépcsők a Rába folyó mentén lévő városok, ivó-, ipari és szennyvíz problémáit károsan nem befolyásolják. A Rába völgyének talajtani térképe alapján megállapíthatjuk, hogy középkötött vályog és tolevo nyes homoktalajok találhatók, melyek az öntözéses gazdálkodás kibővítését lehetővé teszik. A Rába folyó a Keleti Alpokban ered. A folyó teljes vízgyűjtőterülete 10 000 knr, ebből Magyar- ország területére 7000 km2 esik, a többi osztrák terület. A forrásvidék 2000 m A. f.-i magasságban van. A Rába esésének jelentős része az osztrák szakaszra esik. Az országhatárnál már csak 228 m A. f. körüli szinten folyik. Szentgotthárdnál és Körmend között az átlagos esés 100 cm/km, Körmend és Sárvár között 51 cm/km, Sárvár és Várkesző között pedig 74 cm/km. A torkolati szakaszon az esés 22 cm/km, mely magas dunai vízállás esetén a vissza- duzzaisztás következtében a 10 cm/km-re is lecsökkenhet. A Rába vízjárása meglehetősen egyenletes. A vízjárásra jellemző vízhozamarányok Körmendnél Qso/Qioo 3,9 és Q50/Q95 2,2. Még kedvezőbb képet adnak a fenti vízhozamarányok Sárvárnál, melyek értékei 3,05, illetve 2,14. A folyó 3%-os tartósságú árvize Szentgotthárdnál a Lapines torkolata alatt 3’90 m3/s, Körmendnél 430 m3/s, Sárvárnál 482 m3/s és Rábacsécsény- nél 510 m3/s. A KÖQ az előbbi sorrendben; 22.7 m3/s, 30,2 ms/s, 34,0 m3/s és 38,8 m3/s. A KQ pedig a fenti mércéknél 7,0 m3/s, 7,0 m3/'s, 7.0 m*/s és 7,2 m3/s. A jogviszonyokat tekintve a Rábát két szakaszra oszthatjuk: az országhatártól Sárvárig és Sárvártól a torkolatig. Az első szakaszon a folyó nincs egységesen szabályozva és a meglévő rőzsegátak miatt a jeges árvizek gyakran jégtorlaszokat okoznak. Sárvártól a torkolatig terjedő szakaszon árvédelmi töltések között szabályozott mederben folyik a Rába. A Rába folyón a következő vízerőművek létesíthetők, illetve bővíthetők: A Szentgotthárdi Kaszagyári Vízeiömű bővítése Az erőmű jelenlegi 470 kW teljesítményét kétszeresére lehet emelni, ha a Lapines folyó torkolatát, amely jelenleg az, erőmű alvíz,csatornájának be- torkollása alatt torkollik be a Rábába, annak baloldalán, az erőmű duzzasztóművé felett — a Ráiba 191,40 szelvényében — torkoltatnánk be. Ezzel ugyan kb. 1 km hosszban új mederben kellene a Lapin csőt vezetni, és meg kellene emelni az üzem- « vízcsatorna jelenlegi vízszállítóképességét is. Az erőmű vízlépcsőjét azonban lényegesen nem kellene átalakítani és a jelenlegi 4,30 m-es esést továbbra is hasznosítani lehet. Az erőműbe 2 db, egyenként 3,5 m3/sec vízemésztésű Kaplan turbinagépegységet kell a meglévő két gépegység mellé beépíteni. A megvalósítás azonban nehézségekbe ütközik, mert a Lapines torkolati szakaszának csak igen kis része esik magyar területre és az áthelyezés jelentékenyen érinti az osztrák La- pincs-szakaszt is. Emiatt előzetesen hosszadalmas nemzetközi tárgyalásokra lesz szükség. Rába I. Vízerőmű Tározóval kombinált egylépcsős, üzemvizcsator- nás erőmű. Duzzasztóművé a Rábán, Szentgotthárd alatt 6 km-re épülne a Máriaújfalu—Jakobháza közti út Rába hídjánál, a Rába 185,40 szelvényében. Háromnyílású nyerges gátként készülne 38 m összes szabadnyílással. A duzzasztás szintje 215,00 m A. f. Az üzemvízcsatorna a Rába baloldalán ágazik ki, és a 0,0—16,7 km szelvényei között 28 m3/sec, 16,7—21,2 km szelv. között 42 m3/sec víz szállítására alkalmas. A csatorna nagyjából párhuzamosan halad a Szombathely—Graz közti 8. sz. főközlekedési úttal, attól 0,1—1,0 km távolságban. Két helyen keresztezi az utat és két helyen, a Szombathely—Szentgotthárd közti vasútvonalat. Mindkét oldala mentén szivárgó övárok van tervezve. Az üzemvízcsatoma a 16 + 84 km szelvénynél mély mellékvölgyet keresztez, amely alkalmas napi tározó kialakítására. Az üzemvízcsatoma 19+25 szelvényébe épül a vízfő. Az erőműbe 3 db egyenként 2600 kW telje348
