Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
kát vették figyelembe. A Nagymarosi Vízerőmű költségszámításai, melyek részletességére jellemző, hogy több mint 500 oldalra terjednek, az Építőipari Költségszámítási Normák (ÉKN) árvetés! segédleteinek felhasználásával, a vonatkozó előírásoknak megfelelően készültek. A költségelőirányzat árainak képzésénél, a korábban kivonatosan ismertetett korszerű gépesítést, három színvonalas épí- tésszervezést vettek alapul. Az üzemvizcsatomás vízerőmű költségszámítása kevésbé mély szinten készült. A költségtervezés hasonlóan korszerű gépesítés, háromműszakos munka és begyakorlott személyzet feltételezésével készült, összevont kiírási szövegek alapján a Nagymarosi Vízerőműnél részletesen kidolgozott egységárak, továbbá más hasonló jellegű munkák költségnor- mativáinak felhasználásával. Az alábbi táblázat összefoglalóan mutatja be a vízerőműrendszer egyes létesítményeinek beruházási költségszükségletét. (Az Orsz. Műszaki Fejlesztési Bizottsághoz felterjesztett tervek szerint). A beruházási költségek megosztása A költségszámítások, illetőleg költségelőirányzatok az erőműrendszer létesítéséhez szükséges összes beruházási költséget tartalmazzák. Külön kimutatásra kerültek azonban azok a beruházási költségek, melyek teljesen vagy részben más népgazdasági ágazatok érdekeit szolgálják, illetőleg azok a beruházási költségrészek, amelyek a más népgazdasági ágazat előnyösebb helyzetbe juttatása által azokra átháríthatok. Az alábbi táblázatban a tervezők által összeállított és lényegében kis különbséggel a szakágazatok által elfogadott, az energiagazdálkodást nem terhelő költségadatok végösszegét ismertetjük. A vízerőmű megnevezése Más népgazdasági ágazatot terhelő beruházási költség millió Ft-ban összesen MNK-t 1 CsSzSzK-t terheli Nagymarosi vízerőmű 7 045 568 477 Üzemvizcsatomás vízerőmű 1251 504 746 összesen: 2 296 1 072 1 223 5% tervezés, beruházás és 8% tartalék, összesen 307 144 164 Más népgazdasági ágatazot terhel 2 603 1 216 1387 Ennek megfelelően a vízerőműrendszer beruházási költségedből a villamosenergia ágazatot terheli: 11 699—2 603 = kereken 9 100 millió Ft. A vízerőműrendszer üzemvitele Erre vonatkozólag előzetes szabályt ma még, felállítani nem lehet. Az üzemvitel — gondolunk itt arra, hogy melyik erőmű, mikor és mennyi ideig és milyen nagyságú csúcsteljesítményt ad le, illetőleg mikor üzemel alaperőműként — igen sok tényezőtől függ. Függ elsősorban annak a távlati energiarendszernek az összetételétől (erőművek, fogyasztók), amelynek tagjaként üzemel, függ az évszaktól, a napi időjárástól, a vízjárás változásától, az energiarendszer erőmüveinek betervezett javítási munkáitól és váratlan meghibásodásától stb. Ezért az erre vonatkozó vizsgálatok részben statisztikai módszerekkel a múltból kiindulva, részben a távlati energiarendszer előre megtervezett adatainak felhasználásával folytak le. Az alább ismertetett végeredmény azt az üzemmódot fejezi ki, amely mellett a vízerőműrendszernek a legnagyobb az értékelhető teljesítőképessége. A valóságban azonban úgy fog a vízerőmű üzemeim, ahogyan azt az adott időpontban a hálózati kép alapján az országos, vagy a több országra kiterjedő hatáskörű teherelosztó előírja. A vízerőműrendszer három erőművet foglal magában a Gabcsikovo-i, a Dunakiliti és a Nagymarosi Vízerőműveket. A három erőmű generátorainak együttes maximális teljesítőképessége: 1102 MVA. melynek kereken 900 MW beépített teljesítőképesség felel meg. Az átlagos évi energiatermelés folyamatos üzemiben és a generátor kapcsokon mérve 4013 GWó. A Gabcsikovó-i Vízerőmű nagymértékű csúcs- üzemre képes; a Nagymarosi Erőmű kiegyenlíti a lökésszerűen lebocsátott vízmennyiségeket és megfelelő hidrológiai viszonyok között kisebb mértékű csúcsüzemet is vihet, míg a Dunakiliti Erőmű a Duna-meder élővízhozamát hasznosítja gyakorlatilag folyamatos üzemmel. Az értékelhető teljesítőképesség meghatározásához, 1975. évre vonatkoztatva a következő üzemmódot tételezték fel: a vízerőműrendszer csúcsüzemet tart, ha a hálózati adatok — statisztikai adatokból meghatározható mértékben — ezt szükségessé teszik. Ezenkívül részt vesz a hálózat rövid idejű terheléslökéseinek kiszabályozásában és részben az erőműrendszer forgó- és melegtartalékát képezi. Egyebekben az érkező vízhozamok szerint termel energiát. Ez az üzemmód a legnagyobb lehetséges energia- termelésnél ugyan valamivel kisebb energiát ad, de közelítőleg a legnagyobb értékelhető teljesítő képességet eredményezi. Az egyenértékű hőerőmű az 1975-re várható típusú 4-300 = 1200 MW beépített teljesítőképességű, hazai barnaszénre telepített kondenzációs hőerőmű arányos része. Az alábbiakban megadjuk a vízerőműrendszer 1 kW beépített teljesítőképessége, illetve 1 kWó évi átlagos energiamennyiségre vonatkoztatott fajlagos mutatóit, amelyeket az energiagazdaságot terhelő beruházási költségrész figyelembevételével számítottunk ki. Meg kell azonban nyomatékosan jegyezni, hogy ezek a mutatók — részben, vagy egészben — csúcs-üzemben dolgozó vízerőműveknek más erőművekkel való összehasonlítására csak bizonyos megfontolásokkal alkalmasak. Tehát a fajlagos beruházási költség: 347
