Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
A vízerőműrendszer és a védelmi beruházások ismertetése Felső-dunai üzemvízcsatornás vízerőmű Az üzemvízcsatornás vízerőmű egyes létesítményeit az általános elrendezésnél megadott sorrendben ismertetjük. A Dunakiliti tározó A tározó az 1841,9—1860 fkm-ek között a Duna két partján kb. negyedrészben magyar, három- negyedrészben csehszlovák területen fekszik. A határoló töltés hossza összesen 45,7 km, ebből 10,5 km hosszon a jelenlegi árvédelmi töltés nyomvonalán halad. A hasznos tározófelület mintegy 43 km*. A tározó teljes térfogata 131,50 m statikus duz- zasztási szrnt alatt 270 millió m3. A tározó altalaja: átlag 2 m vastag homokos iszapos kötött fedőréteg alatt kb. másfél méter vastag homokos átmeneti réteg s ez alatt 150—200 m vastag kavics van. A tározó területét behálózó élő és holt mederágak a fedőréteget megszakítják. A tározó töltései a felső szakaszon — az országhatártól 2—3 m. az alsón — Dunakilitinél — 7—8 m magas vízoszlopot tartanak, a helyszínen található és az átmetszésből kikerülő, töltésépítésre alkalmas vegyes anyagokból épülnek. A 1,5 m vastag szigetelő maghoz a vízfelöli oldalon 300 m széles, kb. 2 m vastag vízzáró szőnyeg csatlakozik, melyet a meglévő, de helyenkint hiányos fedőréteg pótlásával és hengerlésével állítanak elő. Hullámverés ellen rostált kavicságyazatra elhelyezett 15 cm vastag betonburkolat védi. A töltés koronája 6 m széles. A korona magassága 10 400 m3/s vízhozamhoz tartozó vízszinnel való metszéspontig a 6000 m3/s vízhozamnak megfelelő duzzasztott vízszint felett 2 m, ettől kezdve pedig a vízfolyás ellenében a 10 400 m3/s vízhozam lefolyása szintje felett 1.5 m. A töltés alatt átszivárgó vizet a száraz oldal felöli töltéslábbal párhuzamosan tőle 40 m távolságban vezetett szivárgócsatornával gyűjtik egybe. Ennek rézsűit 03 cm vastag durva kavics terítés védi a becsúszás ellen. A szivárgócsatorna az átlagos terepszint alatt 1,0 m talajvízszintet biztosít. A jóbfoparti tározó töltés Mosoni-Dunaág feletti szakaszán felfogott szivárgóvizet — a Mosoni-Dunaág élővízellátása céljára — a Dunába vezetik. A Mosoni-Dunaág alatti szakasz szivárgó vizeit gravitációsan vezetik be a Duna-meder élővíz ellátásra. A tározóban a főmedertől kb. száz méterre, a homorú partrészekre 3 m koronaszélességű, a 600 m3/s vízhozammal megegyező koronaszintű vezető töltéseket terveztek, melyek egyrészt vezetést biztosítanak a zajló jég levonulásának, másrészt árvíz idején megakadályozzák a hordalék szétterülését és így késleltetik a tározó feltöltődését. Egyúttal szegélyezik a hajóutat is. A Dunakiliti vízlépcső A Dunakiliti (hrusovi) vízlépcső a Duna 1841,9 fkm szelvényben, rövid jobboldali átvágásban épül. Célja elsősorban a tározó üzemi vízszintjének biztosítása és az árvizek lebocsátása, ezenkívül egy hajózsilipen keresztül a szükség hajózás biztosítása a felhagyott Duna-mederben. A mederben maradó vízhozam energiatartalmának hasznosítására egy kis vízerőtelep szolgál. Duzzasztómű. A duzzasztómű nyílása 7x24 m. összesen 8 pillérrel, ebből 6 mederpillér, míg a baloldali szélső pillér a vízerőteleppel, a jobboldali a hajózsilippel épül egybe. A küszöbmagasság 119.50 m. A duzzasztómű elé beton előfeneket és kőszórást tervezték. Az utóküszöb után a medret betonburkolattal és kőszórással biztosítják a kimosások ellen. Hajózsilip. A hajózsilip a duzzasztó mellett a jobbparton épül. A zsilipkamra hasznos alapterülete 24x85 m, küszöbszintje 119,50 m. A kamra fenékszintje 117,30, az oldalfalak felső szintje 133.50 m. A hajózási vízmélység az 1000 m3/s vízhozam esetében. 3.5 m. A felvízi és alvízi öblözetek szélessége a vezetőművek és mólók között mintegy 45 m. Vízerőtelep. Az erőtelep egy 100 m3/s víznyelésű turbinát foglal magában és a Duna-meder élővízellátását szolgáló vízhozamot hasznosítja. A turbina és generátor adatai: H névi. = 13,0 m Qnévl. =100 m3/s Nturb. =11 MW N gén. = 12 MVA n = 187,3 ford/perc Évi átl. energiatermelés = 87 GWó. Mederelzárás. A Duna-meder elzárása az 1841.9 fkm szelvényben épül. Kétoldali 1:3 rézsűjű kőhányás közötti kavicsfel töltésből áll. 40 cm vastag kőburkolattal. A vízzárást a terep fedőrétegéből a gáttest tengelyében épített alul 6,0 m, felül 4,0 m vastag szigetelő fal és gáttest talpán 3,0 m vastag szigetelőréteg biztosítja. A mederelzárás korona- szintje 133,50 m, koronaszélessége 16,0 m, magassága max. 14,0 m. A felvízcsatoma A balparti felvízcsatorna 18.0 km hosszú, kereszt- szelvénye trapéz alakú. Határoló töltéseinek koronaszintje a max. statikus vízszint felett 2.0 m, azaz 133.50 m. Teljes szelvényében kavicsra fektetett, 15 cm vastag beton burkolattal van ellátva. A vízzáró- ságot a beton, táblák közé helyezett gumi tömítés biztosítja. A külső rézsűket 30 cm vastagságban humusszal borítják. A talajvízszint a csatorna vonalában 2,5—3,0 m mélyen van a terepszint alatt. A csatorna, fenékszintjét a legalacsonyabb talajvízszint alatt 0,5 m-re tervezték. A fenékvízcsatoma fenékszélessége 40 cm/km, fenékszélessége 200—300 m között változik, a töltései 8—18 m magasak. A 12,0—17,0 cskm között 5 km hosszú, 1 m vastag kavicsréteggel borított horgonyzó és hajófordítóhely létesül. A csúcsüzem hidraulikai követelményeihez alkalmazkodva a fel- vízcsatornát lefelé szélesedő szelvénnyel tervezték. A vízszintszámítást 4000, 3000 és 1000 m3/s vízhozamokra végezték el. Jellemző felvízcsatoma méretek: 340
