Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
kiépítési vízhozam: 4000 mVs, csatornafenék a 0 km-nél: 119,97 m, csatomafenék a 18 km-nél: 113,07 m, fenékesés: 40 cm/km, vízszín a 0 km-nél: 131,50 m, töltésíkoroma-szélesség baloldalon: 6 m, jobboldalon: 6 m. A Gabcsikovo-i vízlépcső Az üzemvízcsatorna 18,0 cskm szelvényében épül. Részei az erőtelep, a biztonsági túlfolyók és az iker hajózsilip. Vízerőtelep: Jellemző adatok: Kiépítési vízhozam: 8x500 = 4000 m3/s Maximális statikus felvízszint: 131,50 m Minimális felvízszin folyamatos üzemnél: 131,37 m Minimális alvízszint (nagymarosi statikus): 108,23 m A turbinák adatainak megállapításánál mértékadó esésnek 4000 m3/s vízhozamnál 19,0 m-t vettek fel. Az erőmű 8 db Kaplan turbinát foglal magába, kb. 9,3 járókerékátmérővel. A turbinákkal közös tengelyen lévő generátorok teljesítménye egyenkint 110. MVA. A generátorok 10,5/220 kV áttételű olaj- hűtésű transzformátorok és nagyfeszültségű olaj- kábelek útján a parton elrendezett szabadtéri kap- csalóberendezés sínjére bloak-kapcsolásban táplálnak rá. A vízerőtelep alapozásának legmélyebb szintje 86,40 m. A szívócsövet és a beömlő nyílásokat betétgerendák zárják le. A gépház födémszintje 133,50 m, azonos a felvízoldali töltés koronaszinttel. Ezen a szinten mozog a két 250/50 t teherbírású, konzolos bakdaru, amely az első szereléskor és később a nagyjavítások idején kiszolgálja minid a vízerőtelep, mind a biztonsági túlfolyók szerelési munkáit. A főgépek között a turbina segédüzemi berendezéseit és a főtranszformátorokat helyezték el. Az átlagos terepszint a vízlépcső környezetében 115,0 m, a talajvízszánt 114,0 m. Az altalaj nagy mélységig homokos kavics. Biztonsági túlfolyó. A vízerőtelep jobb- és baloldalán két-két 10 m széles és 13,0 m magas nyílású, kettős szegmens gáttal elzárható, összesen 4000 m3/s víznyelésű túlfolyó helyezkedik el. Célja az erőmű váratlan kiesése esetében a felvízi lökéshullám csökkentése. A balparti biztonsági túlfolyó mellett elhelyezett szerelő tér egy turbina és egy generátor egyidejű szerelését teszi lehetővé a nagy bakdaruk és kiét 50/10 tonnás daru segítségével. Iker hajózsilip. A hajózsilipek az erőműtől jobbra, az erőtelep tengelyéhez képest a felvíz felé vannak elhelyezve. A hajózsilipkamrák hasznos alapterülete 24x230 m. A felvíz és alvíz különbsége elérheti a 23,27 m-t. Az iker hajózsilip kettős vasbeton U-szelvénnyel épül. Az oldalfalak felső szintje 133,50 m. Az alsó küszöb és a zsilipkamra fenékszintje 103,70 m, tehát a nagymarosi statikus duzzasztás esetében is kereken 4,50 m vízmélység áll rendelkezésre. A hajózsilip felvízi öblözetét 600 m, az alvízit pedig 500 m hosszú móló választja el az erőtelep felvízi, illetve alvízi öblözetétől. A hajózsilipek felső öblözetében 1,0 m vastag kavicsterítés védi a vízzáró betonburkolatot a horgonyvetés kártételei ellen. Alvízcsatorna. Az alvízcsatorna a Duna 1811,9 íkm szelvényében torkollik a Dunába, hossza kereken 7 km. A megengedett max. középsebesség 1,0 m/s. A- kiépítési vízhozam 4000 mVs, fenékvonala a nagymarosi statikus vízszint alatt 11 m-re van. A vízszintek számítását különböző dunai vízszintek figyelembevételével 4000, 3000, 2300. 1000 és 600 mVs csatorna vízhozamra végezték el. Az alvízcsatorna csészeszelvényű, mélybevágású csatorna 19 m maximális és kb. 15 m minimális bevágási mélységgel. A fenékesés 1,85 cm/km. A csúcsüzem következtében adódó nagyméretű víz- sziningadozások sávjában a csatorna rézsűit kavicsszűrőre helyezett 15 cm vastag betonburkolat védi. Alvízi mederkotrás. Az alvízcsatorna betorkollása alatti mederszakaszon egészen az 1780 fkm szelvényig nagyméretű alvízi mederkotrást terveztek. Az úszókotróval kitermelt kb. 32 millió m3 kavicsot a parton és a mellékágakban helyezik el. A meglévő partbiztosítások kiegészítésére 345 000 m3 kőmennyiség szükséges. Szükséges továbbá e szakaszon a kisvízi szabályozási művek egv részének kikotrása. melynek kőanyaga az újabb szabályozási munkáknál használható fel. Védelmi létesítmények Az oldalcsatornás vízerőmű üzembehelyezése után megváltoznak a szóbanforgó Duna-szakasz hidrológiai, továbbá a Szigetköz és Csallóköz talaj- vízviszonyai. Ezek a változások részben kedvező, részben kedvezőtlen hatást váltanak ki a környező területeken. Ennek következtében változik a jelenlegi belvízrendezési, közlekedési és települési helyzet is. Védelmi létesítmények Magyarország területén A mezőgazdasági károk elhárítása. A Duna Bratislava—Gönyü közötti szakaszán hordalékkúpon folyik. A talajvíz szintje mind a két oldalon a Duna vízállásának függvénye. Az 1830 fkm feletti területen a talajvíz: szintje nem éri el a fedőréteget, innét az 1815 fkm-ig érintkezik a fedőréteggel, az alsó szakaszon pedig meghaladja a fedőréteg fekű- szántjét. A vízerőmű tározó medencéje környezetében a talajvíz dúsítása várható, ami kedvező hatással lesz a környező területek mezőgazdaságára. Mivel a Duna-medePben 4000 m3/s vízhozamig osak 100 m3/s frissítő víz marad, az év túlnyomó részében a Szigetköz és Csallóköz középső szakaszán a talajvíz elszakad a fedőrétegtől. Ezzel megszűnik az eddigi kedvező mezőgazdasági helyzet és kb. 26 millió Ft évi termelés kiesés jelentkezik a Szigetközön. Ennék a kárnak kiküszöbölésére 10 000 ha területen csőkutas esőztető öntözést terveznek berendezni. Az öntözéssel azonban nemcsak a talaj- vízszinsüllyedés által okozott kár hárítható el, hanem egyúttal évi 64 millió Ft bruttó bevétel származik az öntözött területnek a jelenleginél magasabb terméshozamából. Az öntözőberendezések be341
