Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
mű vizsgált változatai közül a balparti, csehszlovák területen vezetettt megoldást fogja megvalósítani. A magyar—csehszlovák között Duna-szakasz kihasználását két nagy mű, a felső-dunai balparti üzemvízcsatornás vízierőmű és a nagymarosi folyami vízerőmű biztosítja. A két vízerőmű együttműködő rendszert alkot, ezért az ismertetés is sokhelyütt egybefonódik. Az üzemvízcsatornás vízerőmű 6 fő létesítményből áll. A tározó az 1841,9—1860 fkm szelvények között túlnyomórészt a jelenlegi hullámtéren terül el. A hasznos tározófélület mintegy 43 km2, a tározó térfogata pedig 131,50 m (csehszlovák alapsík) duz- zasztási szint mellett kereken 270 millió m3. A tározó töltései alatt átszivárgó vizet a száraz oldali töltéslábbal párhuzamosan vezetett szivárgó csatorna gyűjti össze. A Dunakaliti (hrusovi) vízlépcső, amely a tározó üzemi vízszintjét biztosítja az 1841,9 fkm szelvényben rövid jobboldali átvágásban épül. A duzzasztómű mellett egy 24x85 m hasznos alapterületű hajózsilip biztosítja a jelenlegi Duna-mederben a további hajózás lehetőségét. A Duna-medert a jövőben 100 m3/s állandó vízmennyiséggel táplálják. Ennek hasznosítására a balpart mellé tervezett kis vízerőtelep szolgál. A duzzasztómű 7, egyenként 24 m-es nyílással rendelkezik, elzárószerkezete kettős szegmensgát. A vízlépcsőhöz tartozik a kő- és kavics- feltöltésből készülő mederelzárás. A vízerőtelep a 18. csíkm. szelvényben Gabcsákovo község közelében épült, 8 gépegysége van, egyenként 110 MVA generátor teljesítménnyel. A mértékadó esés 4000 m3/s vízhozammal és folyamatos üzemnél 18,3' m. Az erőtelep jobb- és baloldalán összesen 40 m szélességű biztonsági túlfolyó létesül, összesen 4000 m3/s vízemésztéssel. Az erőtelephez 24x230 m-es iker hajózsilip csatlakozik, amely az üzemvízcsatamába átterelt dunai hajózás zavartalan lebonyolítását biztosítja a jövőben. A csészeszelvényű alvízcsatorna mély bevágásban halad. Hossza kb. 7 km és az 1811,0 fkm szelvényben torkollik a Dunába. A bevágás maximális mélysége közel 19 m, de a legkisebb mélysége is meghaladja a 15 m-t. Fenékszélessége 185 m, esése 1,85 cm/km. Az alvízcsatorna torkolata alatti Duna-szakaszon egészen az 1780 fkm-ig a terv nagyméretű álvízi mederkotrást irányoz elő a hasznosítható esés növelése céljából. Különböző munkálatokat kell végezni a mező- és erdőgazdasági károk kiküszöbölésére, valamint a környező községek vízellátásának biztosítására. A megváltozott árvíz levezetési viszonyok miatt kisebb mértékű folyamszabályozási munkákra is sor keiül. A Nagymarosi Vízerőmű két főrészből áll, magából a Duna 1696,25 fkm szelvényében elhelyezkedő vízlépcsőből, és azokból a védelmi létesítményekből, melyek a duzzasztás következtében fellépő káros hatásokat küszöbölik ki. A nagymarosi vízlépcső duzzasztóműből, kétrész- re osztott vízerő telepből, iker hajózsilipből és egyéb létesítményekből, mint a vízlépcsőn keresztülvezető közúti hídból, bekötőutak, iparvágány, lakótelep, stb.-ből áll. A duzzasztómű 9 nyílású, a 24 m széles nyílások elzárása kétrészes szegmens-gáttal történik. A duz- zasztási szánt 2300 m3/s-nál kisebb vízhozamok esetében 108,50 m (magyar alapsík), 3000 m3/s-nál nagyobb vízhozamok esetében pedig 108,00 m. 6000 m3/s felett a duzzasztást megszüntetik. A duzzasztóműtől balra 6, jobbra 4, egyenként 300 m3/s vízemésztésű turbinát magában foglaló erőtelep létesül. Újabb javaslat szerint a jobbparti erőtelep is 6 turbinát tartalmaz. A hajózás akadálytalan lebonyolítása a balpart mellé tervezett két, 260 m hosszú, 34 m széles és 4,5 m legkisebb vízmélységgel rendelkező hajózsilipen át történik. A felvízcsatorna a tározó balparti, tölcsérszerűen kialakított részéből indul ki, hossza 18 km. A magasvezetésű felvízcsatomának vízzáró burkolata van. A felvízcsatama 133,50 m koronaszintű töltések között vezet és 4000—4800 m3/s vízhozam emésztésére alkalmas. Fenékesése 40 cm/km. A Nagymarosi Vízerőműnél igen jelentősek a duzzasztásból eredőleg várható károk elhárítása, vagy ellensúlyozás céljából tervezett védelmi munkálatok. Ezek a munkák a közvetlen elárasztás elleni árvízvédelmi munkákra, a duzzasztásból származó szivárgások elleni védekezési munkákra és egyéb, pl. az út- és vasútvonalak, ipartelepek, közművek stb. védelmére vonatkozó munkákra oszthatók fel. A Nagymarosi Vízlépcső a 6. sz. Közép-Dunavöl- gyi vízgazdálkodási területen fekszik, ezért, a továbbiakban vele és Ipoly torkolat alatti védelmi létesítményekkel nem foglalkozunk, legfeljebb olyan mértékben, ahogyan azt a kapcsolódások megkívánják. Természeti adottságok, feltárási és kutatási munkák Topográfia A Duna elhagyva a devdni szorost, kilép a hordalékával feltöltött nagykiterjedésű medence területére, a Kisalföldre. Az idő folyamán kialakult hordalékkúpon számtalan mellékágtól kísérve árvízvédelmi töltésektől határolva 35—40 cm/km eséssel halad Palkovioovoig. Esése itt rövid átmenettel harmadára csökken, majd Gönyűtől lefelé csupán 7—9 cm/km között változik. 368
