Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

X. fejezet. Vízerőhasznosítás

mű vizsgált változatai közül a balparti, csehszlovák területen vezetettt megoldást fogja megvalósítani. A magyar—csehszlovák között Duna-szakasz ki­használását két nagy mű, a felső-dunai balparti üzemvízcsatornás vízierőmű és a nagymarosi fo­lyami vízerőmű biztosítja. A két vízerőmű együtt­működő rendszert alkot, ezért az ismertetés is sok­helyütt egybefonódik. Az üzemvízcsatornás vízerőmű 6 fő létesítmény­ből áll. A tározó az 1841,9—1860 fkm szelvények között túlnyomórészt a jelenlegi hullámtéren terül el. A hasznos tározófélület mintegy 43 km2, a tározó tér­fogata pedig 131,50 m (csehszlovák alapsík) duz- zasztási szint mellett kereken 270 millió m3. A tá­rozó töltései alatt átszivárgó vizet a száraz oldali töltéslábbal párhuzamosan vezetett szivárgó csator­na gyűjti össze. A Dunakaliti (hrusovi) vízlépcső, amely a tározó üzemi vízszintjét biztosítja az 1841,9 fkm szelvény­ben rövid jobboldali átvágásban épül. A duzzasztó­mű mellett egy 24x85 m hasznos alapterületű hajó­zsilip biztosítja a jelenlegi Duna-mederben a továb­bi hajózás lehetőségét. A Duna-medert a jövőben 100 m3/s állandó vízmennyiséggel táplálják. Ennek hasznosítására a balpart mellé tervezett kis vízerő­telep szolgál. A duzzasztómű 7, egyenként 24 m-es nyílással rendelkezik, elzárószerkezete kettős szeg­mensgát. A vízlépcsőhöz tartozik a kő- és kavics- feltöltésből készülő mederelzárás. A vízerőtelep a 18. csíkm. szelvényben Gabcsákovo község közelében épült, 8 gépegysége van, egyen­ként 110 MVA generátor teljesítménnyel. A mér­tékadó esés 4000 m3/s vízhozammal és folyamatos üzemnél 18,3' m. Az erőtelep jobb- és baloldalán összesen 40 m szé­lességű biztonsági túlfolyó létesül, összesen 4000 m3/s vízemésztéssel. Az erőtelephez 24x230 m-es iker hajózsilip csat­lakozik, amely az üzemvízcsatamába átterelt dunai hajózás zavartalan lebonyolítását biztosítja a jövő­ben. A csészeszelvényű alvízcsatorna mély bevágásban halad. Hossza kb. 7 km és az 1811,0 fkm szelvény­ben torkollik a Dunába. A bevágás maximális mély­sége közel 19 m, de a legkisebb mélysége is meg­haladja a 15 m-t. Fenékszélessége 185 m, esése 1,85 cm/km. Az alvízcsatorna torkolata alatti Duna-szakaszon egészen az 1780 fkm-ig a terv nagyméretű álvízi mederkotrást irányoz elő a hasznosítható esés nö­velése céljából. Különböző munkálatokat kell végezni a mező- és erdőgazdasági károk kiküszöbölésére, valamint a környező községek vízellátásának biztosítására. A megváltozott árvíz levezetési viszonyok miatt ki­sebb mértékű folyamszabályozási munkákra is sor keiül. A Nagymarosi Vízerőmű két főrészből áll, magá­ból a Duna 1696,25 fkm szelvényében elhelyezkedő vízlépcsőből, és azokból a védelmi létesítmények­ből, melyek a duzzasztás következtében fellépő ká­ros hatásokat küszöbölik ki. A nagymarosi vízlépcső duzzasztóműből, kétrész- re osztott vízerő telepből, iker hajózsilipből és egyéb létesítményekből, mint a vízlépcsőn keresz­tülvezető közúti hídból, bekötőutak, iparvágány, lakótelep, stb.-ből áll. A duzzasztómű 9 nyílású, a 24 m széles nyílások elzárása kétrészes szegmens-gáttal történik. A duz- zasztási szánt 2300 m3/s-nál kisebb vízhozamok ese­tében 108,50 m (magyar alapsík), 3000 m3/s-nál na­gyobb vízhozamok esetében pedig 108,00 m. 6000 m3/s felett a duzzasztást megszüntetik. A duzzasztóműtől balra 6, jobbra 4, egyenként 300 m3/s vízemésztésű turbinát magában foglaló erőtelep létesül. Újabb javaslat szerint a jobbparti erőtelep is 6 turbinát tartalmaz. A hajózás akadálytalan lebonyolítása a balpart mellé tervezett két, 260 m hosszú, 34 m széles és 4,5 m legkisebb vízmélységgel rendelkező hajózsili­pen át történik. A felvízcsatorna a tározó balparti, tölcsérszerűen kialakított részéből indul ki, hossza 18 km. A ma­gasvezetésű felvízcsatomának vízzáró burkolata van. A felvízcsatama 133,50 m koronaszintű tölté­sek között vezet és 4000—4800 m3/s vízhozam emésztésére alkalmas. Fenékesése 40 cm/km. A Nagymarosi Vízerőműnél igen jelentősek a duz­zasztásból eredőleg várható károk elhárítása, vagy ellensúlyozás céljából tervezett védelmi munká­latok. Ezek a munkák a közvetlen elárasztás el­leni árvízvédelmi munkákra, a duzzasztásból szár­mazó szivárgások elleni védekezési munkákra és egyéb, pl. az út- és vasútvonalak, ipartelepek, köz­művek stb. védelmére vonatkozó munkákra oszt­hatók fel. A Nagymarosi Vízlépcső a 6. sz. Közép-Dunavöl- gyi vízgazdálkodási területen fekszik, ezért, a továb­biakban vele és Ipoly torkolat alatti védelmi léte­sítményekkel nem foglalkozunk, legfeljebb olyan mértékben, ahogyan azt a kapcsolódások megkí­vánják. Természeti adottságok, feltárási és kutatási munkák Topográfia A Duna elhagyva a devdni szorost, kilép a hor­dalékával feltöltött nagykiterjedésű medence terü­letére, a Kisalföldre. Az idő folyamán kialakult hordalékkúpon számtalan mellékágtól kísérve ár­vízvédelmi töltésektől határolva 35—40 cm/km eséssel halad Palkovioovoig. Esése itt rövid átme­nettel harmadára csökken, majd Gönyűtől lefelé csupán 7—9 cm/km között változik. 368

Next

/
Thumbnails
Contents