Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK A vízerőhasznosítás tervezésénél követett fejlesztési alapelvek a következők: — A terület hasznosítható vízerejét a lehetőségek határain belül maradéktalanul hasznosítani kell, lehetőleg csúcsenergiatermeléssel. A komplex hasznosítás lehetőségeit messzemenően figyelembe kell venni. — A 20 éves terv végéig megvalósításra kell, hogy kerüljön a magyar—csehszlovák közös vízerőműrendszer, valamint a Rába I. üzemvízcsatamás vízerőmű, továbbá a területen meglévő és üzemelő régebbi vízerőművek átépítése, bővítése, ill. fejlesz- tése. — A területen az eddigi feltárások eredménye azt mutatja, hogy a terep adottságai miatt, hidraulikus energiatározók kialakítására nincs lehetőség. 2.13 ELMÉLETI VlZERÖKÉSZLET A vízfolyásokban, illetve azok egyes szakaszaiban rejlő mechanikai energia-tartalmat az ún. elméleti vízerőkészlettel jellemezhetiük, amelv kW- ban, illetve kWó-ban adja azt a fizikai teljesítményt, amely hasznosítás nélkül a meder-ellenállások legyőzésére emésztődik fel. Azért elméleti, mert műszaki és gazdasági okokból az elméleti vízerőkészlet még a legkedvezőbb körülmények között sem hasz- nositható teljes egészében. Valamely vízfolyás H méternyi vízszintkülönbséggel jellemzett szakaszának elméleti vízerő készlete T, Q m3/sec vízhozam esetén. rf T = Q H = 1000 Q H mkg/sec. illetőleg kilowattban: T = 9,8 QH kW A vízfolyás teljes vízerőkészletét az egyes szakaszok vízerőkészletének összege adja meg. További Összegezéssel számítható egy-egy vízrendszer, illeti ve terület — jelen esetben az 1. sz. Észak-Dunántúli Terület — vízerőkészlete. Az elméleti vízerőkészletet többféle mennyiség jellemzi, aszerint, hogy mekkora vízhozamot választunk a számítás alapjául. Nemzetközi megállapodás szerint két vízhozammal, a 95%-os és az 50%-os tartósságú vízhozammal szokás számolni és a kapott értékeket kis vízerőkészletnek, ill. átlagos, vagy 50%-os vízerőkészletnek nevezzük. Az 1. sz. Észak-Dunántúl vízerőhasznosítás szempontjából számba vehető vízfolyásainak elméleti vízerőkészletét a 3. sz. táblázat tartalmazza. A táblázat adatait a Duna, Lajta és Rába folyók- nál a Vízgazdálkodásunk számokban című kiadvány X. fejezetének 2.4 táblázatából, a kisvízfolyásoknál pedig a T95, T50 adatokat a Vízügyi Tervező Iroda „Törpe vízerőművek típustervei” című dokumentációjának 2 jelű táblázatából vettük. A kisvízfolyások esetében az E95, illetve E50 adatokat az alábbi képletekkel számítottuk: E95 = 8760 É59 = 87 60 T95 kWó 2~ %0 +195 ' 4~ kWó Végeredményben az 1. sz. Észak-Dunántúli terület elméleti vízerőkészlete a következő: T95 = 131 165 kW; T50 = 25 1 470 kW E95 = 1 131 673 ezer kWó; E50 = 2 141 963 ezer kWó 2.14 AZ EGYES SZERVEK SZEREPE A VÍZERÖHASZNOSITASEAN Területen a vízerőhasznosítás útján való energiatermelés legutóbbi időkig meglehetősen másodrendű szerepet töltött be. Ezt bizonyítja az, hogy pl. az Észak-Dunántúl területén 1960. évben termelt villamosenergiának csak 0,47%-át szolgáltatták a vízerőművek. Ilyen körülmények között természetszerűleg a Duna komplex hasznosításával igen nagy feladatok hárulnak a vízerőhasznosítás fejlesztésében közreműködő összes kormány- és országos szervekre, elsősorban az Országos Vízügyi Főigazgatóságra. 2.2 A vízerőhasznosítás Keretterve 2.21 A KÖZEPES ÉS KISESËSG VÍZERŐMŰVEK KERETTERVE 2.211 A Magyar—Csehszlovák Dunai Közös Vízerőműrendszer A vízerőműrendszer általános elrendezése A magyar—csehszlovák közös Dunaszakasz hasznosítási kérdésének hivatalos felvetése, azaz 1951. óta mélyreható vizsgálatok folynak a műszakilag és gazdaságilag legjobb megoldás meghatározására. E változatok közül az alább vázlatosan összefoglalt koncepció nyújtja a legkedvezőbb eredményt. Előre kell bocsátani, hogy a Bratislava—Gönyü közötti Duna-szakasz hasznosítására kidolgozott változatok közül kettő — a Duna jobbpartján, illetőleg a balpartján vezetett üzem vízcsatornára telepített egy vízerőműves megoldás — műszakilag és gazdaságilag egyenértékűnek mutatkozott. A két ország kormánya, mérlegelve a közös Duna-szakasz hasznosításának összes körülményeit, 1963. áprilisában úgy döntött, hogy az üzemvízcsatomás erő335
