Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
2. A VlZERÖHASZNOSITAS FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 8.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK. ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE A tervezés előtt a következő főbb műveket tanulmányoztuk: Viczián Ede: Magyarország Vízierői. Bogdánffy: A Vízierő. Benedek Pál: Hegyvidéki Nagyobb Vízerőink, Mosonyi Emil: Vízerőhaszno- sítás, Vízügyi Közlemények és Hidrológiai Közlöny egyes számaiban található tanulmányok, VITUKI: A cuhai Bakony-ér hidrológiai tanulmánya (1961.), MÉLYÉPTERV: Műszaki tanulmány a cuhai Ba- kony-éri víztározás lehetőségéről (1958.). Felhasználásra kerültek a VIZIG-ek régebbi adatgyűjtéseinek eredményei és az ezeket összefoglaló Vízgazdálkodási Adatgyűjtemények (Monográfiák) adatai is. A terület vízerőhasznosításával kapcsolatos kérdések rendszeres tanulmányozására csak 1950. után került sor. Ekkor rendelte meg a NIM a Rába erőművek műszaki tanulmányát, melyet a V1ZITERV 1953-ban el is készített. Az elkészített tanulmányok illetve tervezési munkák a következők: Duna komplex hasznosítása Alsószölnöki Vízerőmű Rába vízerőhasznosítása Kemestaródfai vízerőtelep, Lajta vízerőhasznosítása, Törpe vízerőművek, Törpe vízerőművek típustervei, Tekintettel azonban arra, hogy a terület villamosenergia igénye rohamosan nő, 1980-ra eléri a 8322 GWó-t, és mivel jelein terv alapján ebből a vízeirő- hasznosítás útján mintegy 1519 GWó nyerhető — ami az össz-igény kereken 18%-át teszi ki, — feltétlenül nagy gondot kell fordítani a kutatási, feltárási, adatgyűjtési és tervezési munkák kiszélesítésére. Az üzemvízesatomás és a nagymarosi dunai vízerőművek előkészítő munkái során jelentős mértékű adatgyűjtési, feltárási és tervezési munka folyt. Ezeket a munkákat megelőzte, vagy kiegészítette szükségszerint a tudományos kutatás. A vízerőművekkel kapcsolatos konkrét adatgyűjtési munka 1951-ben indult meg. Feldolgozásra kerültek az 1901—1950. évek víz- és jégjárási adatai és a vízhozammérések eredményei. A vízjárási adatok és a nyilvántartási szelvények alapján készültek a duzzasztási szintre és a duzzasztása görbékre vonatkozó számítások. (VÍZITERV ill. HYDRO- PRO JEKT). 1952-ben szakértőbizottság tanulmányt dolgozott ki a magyar—csehszlovák közös Dunaszakaszon létesítendő vízerőműveknek a jég- és hordalék járásra vosa tkozó hatásáról. A tanulmány megállapításai alapján indultak meg és éveken keresztül folytak a közös Duna-szakaszra kiterjedő hordalékmérések és vizsgálatok. (VITUKI) A geológiai helyzet tisztítására, a hidrogeológiai adottságok megállapítására és a fedőréteg vastagságának és tulajdonságainak meghatározására kiterjedt tanulmányokat folytatnak. Ezek kiegészítésére, illetőleg a megfelelő alapadatok biztosítására nagyszámú geológiai és hidrológiai feltáró fúrást, kisátmérőjű fedőréteg feltárófúrást, talajvíz- szintészlelő kutat készítettek a Szigetközön és Csallóközön, továbbá a Nagymarosi Vízermőmű duzzasztása által érintett mélyen fekvő Duna menti területeken. E feltárási munkákat részben 1953—1954, részben 1958—1960 években végezték (Tokodi Mélyfúró V., Hídépítő V., a vizsgálatokat a VIZITERV és MÉLYÉPTERV végezte.) Ugyanezek«! a területeken a vízáteresztőképesség megállapítására néhány helyen próbaszivattyúzásra is sor került. A topográfiai térképek és adatok kiegészítésére az üzem vízcsatorna nyomvonala mentén hossz-szelvény szintezés, a hullámtéren keresztszelvény felvétel, a Duna-mederre vonatkozólag szondirtachigra- fikus mérések készültek. A nagymarosi duzzasztás által érintett 110,0 m szint alatt fekvő területekről új, 1:400 méretarányú rétegvonalas felvétel készült. (FTV, VIZITERV, VITUKI, VÍZIG) Végül a jelenlegi állapot megállapítása céljából bemérték az érintett folyamszabályozási művek jellemző adatait. (VITUKI) A Nagymarosi Vízerőműre vonatkozólag — melynek a tervezése már előrehaladt állapotban van — többirányú kismintavizsgálatot végeztek, az üzem- vízcsatornás erőmű kismintakísérleteire még nem került sor. Kiterjedt tudományos, tervezési és kísérleti munka folyt a folyami vízerőművek, továbbá az üzem- vízcsatomás vízerőmű csúcsüzemének lehetőségeivel, módjával, értékelésével és a folyammederre gyakorolt hatásával kapcsolatban. (VIZITERV, VITUKI, ERŐTERV, ill. Hydroprojekt.) A kiinduló adatok, feltárási munkák és tudományos vizsgálatok eredményeinek felhasználásával készítette el a generáltervező VIZITERV a 2.2 pontban kivonatosan ismertetett tervdokumentációt, amely az üzemvízesatomás vízerőművet tanulmányi terv, a Nagymarosi Vízerőművet lényegében tervfeladati szinten tárgyalja. (A tervezésben a VIZI- TERV-en kívül altervezőként részt vettek ERŐTERV, IPARTERV, KGMTI, UVATERV, MÁVTI, VÁTERV, VITUKI és a csehszlovák területre eső műtárgyak tervezőjeként a bratislavai HYDROPROJEKT.) 334
