Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
X. FEJEZET Vizierőhasznosítás 1. BEVEZETÉS A feldolgozás során három időszakot különböztetünk meg. Az első időszak határa 1960. december 31-e, mely a szövegben megegyezik a jelennel és egyben elhatárolja a múltat. A második időszak 1960-tól 1980-ig terjed és ez szorosan kapcsolódik a népgazdaság 20 éves távlati fejlesztési tervéhez. A harmadik az 1980. év után következő és le nem határolt időszak. Ebben a részben kerülnek feldolgozásra a 20 éves tervidőszak utáni fejlesztési lehetősésgek. 1.1 A témakör ismertetése A vizerőhasznosítás a vízgazdálkodásnak az az ágazata, amely a természeti kincsek egyikének, a vízfolyások és tavak vizében rejlő energiakészlet hasznosításával foglalkozik. A vízerőmű a vízfolyások és tavak vízerőkészleté- nek egy részét gépek segítségével villamosenergiává alakítja át. A vízerőmű gépeivel csak olyan helyen lehet vízenergiát termelni, ahol természetes (zuhatag, vízesés) vagy mesterséges vízlépcső van. Hazánkban leginkább csak az utóbbi jöhet szóba, amelyet vagy úgy állítanak elő, hogy a folyók vizét duzzasztómű létesítésével felduzzasztják, vagy pedig a vízerőtelephez vizet vezető ásott csatornában (az ún. üzemvízcsatornában) terveznek vízlépcsőt azon a helyen, ahol a vízerőtelepet meg kívánják építeni. A vízerőművek közé sorolják a hidraulikus energiatározókat is, amelyek szerkezeti kialakítása nagymértékben hasonló a vízerőművekhez, de főfeladatuk nem a vízerőnek, mint természeti kincsnek a hasznosítása, hanem az, hogy az egyéb erőtelepeken. termelt fölös villamosenergia felhasználásával magasan fekvő víztározóba vizet felemelve, ott engeriát tározzanak, amelyet a villamosenergiafogyasztás csúcsértékének idején — a tározó vizét ekkor vízturbinákon át leeresztve — használnak fel, ugyancsak villamosenergia formájában. A hidraulikus energiatározókat is ez a fejezet tárgyalja. Ha valamely folyószakasz kihasználására akár magában a folyómederben, akár az üzemvízcsatorna mentéin több vízerőtelep épül, akkor is külön vízerőműnek tekintjük mindegyik vízerőtelepet a hozzátartozó művökkel és műtárgyakkal (tartozékaival) együtt. Ilyen esetben csatlakozó vízerőművekről beszélünk, de úgy is mondhatjuk, hogy a szóbanforgó folyószakasz kihasználása több lépcsőben történik. A terület nagyobb vízfolyásainak vízerőhasznosí- tására általános! elrendezés1 és szerkezeti kialakítás szempontjából a vízerőtelepek két típusa létesülhet: a kisesésű és a közepes esésű vízerőtelep. Kisesésű vízerőtelep az, amelynek esése 15 m-nél kisebb, a közepes esésű vízierőtelep esése 15—50 m között van és mindkettőnél a kiépítési teljesítmény 99 kW-nál nagyobb. Topográfiai és hidrológiai adottságaink nem teszik lehetővé a területein hidraulikus energiatározók létesítését. • Kisvízfolyásaink tehetőséget biztosítanak törpe vízerőművek, létesítésére1 is. Törpe vízerőművek azok a vízerőművek, amelyek kiépítési teljesítménye 99 kW, vagy annál kisebb. Az 1. sz. TVK területén azonban több vízerőművet egyedi értékelés alapján a törpe vízerőművek közé kellett sorolni, — bár kiépítési teljesítményük nagyobb 99 kW-nál — miután a vízerőmű jellemző adatai a törpe vízerőművek közé való sorolást indokolta. 1.2 A múlt és a jelen Az 1. sz. Észak-Dunántúl TVK-területét a Du- na-jobbparti és a Rába vízrendszeréhez tartozó vízfolyások hálózzák be. Tulajdonképpen a Rába is a Duna-jobbparti vízfolyásai közé- tartozik, de mivel vízrendszere egységes egészet alkot, a vízerő- nosítás szempontjából érintett vízfolyások számbavétele a fenti megosztás szerint célszerű. Általában, megállapítható, hogy a terület vízerő- hasznosításának helyzete —a nagymúltú hagyományok ellenére — egyáltalán, nem kielégítő. A terület vízfolyásain összesesen létesített vízerő- hasznosítások száma 368 db. Ezek közül a vizsgált időszakban, malom, daráló, illetve fűrésztelepként 90 db, vízerőtelepként pedig 31 db üzemelt. Tehát a létesült vízerőhasznásításnak mindössze 33%-a üzemel. Vízfolyásonként! részletezésben a vízerőhaszno- sítás helyzetét az 1960. december 3'1-i állapotnak megfelelően a 2.4 táblázat I. tartalmazza. A terület 50%-os vízhozam tartósságú vízerő- készlete T50 = 251 470 kW. A közölt vízerőkészlet 325
