Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

X. fejezet. Vízerőhasznosítás

X. FEJEZET Vizierőhasznosítás 1. BEVEZETÉS A feldolgozás során három időszakot különbözte­tünk meg. Az első időszak határa 1960. december 31-e, mely a szövegben megegyezik a jelennel és egyben elha­tárolja a múltat. A második időszak 1960-tól 1980-ig terjed és ez szorosan kapcsolódik a népgazdaság 20 éves távlati fejlesztési tervéhez. A harmadik az 1980. év után következő és le nem határolt időszak. Ebben a rész­ben kerülnek feldolgozásra a 20 éves tervidőszak utáni fejlesztési lehetősésgek. 1.1 A témakör ismertetése A vizerőhasznosítás a vízgazdálkodásnak az az ágazata, amely a természeti kincsek egyikének, a vízfolyások és tavak vizében rejlő energiakészlet hasznosításával foglalkozik. A vízerőmű a vízfolyások és tavak vízerőkészleté- nek egy részét gépek segítségével villamosenergiává alakítja át. A vízerőmű gépeivel csak olyan helyen lehet víz­energiát termelni, ahol természetes (zuhatag, víz­esés) vagy mesterséges vízlépcső van. Hazánkban leginkább csak az utóbbi jöhet szóba, amelyet vagy úgy állítanak elő, hogy a folyók vizét duzzasztó­mű létesítésével felduzzasztják, vagy pedig a vízerő­telephez vizet vezető ásott csatornában (az ún. üzemvízcsatornában) terveznek vízlépcsőt azon a helyen, ahol a vízerőtelepet meg kívánják építeni. A vízerőművek közé sorolják a hidraulikus ener­giatározókat is, amelyek szerkezeti kialakítása nagymértékben hasonló a vízerőművekhez, de fő­feladatuk nem a vízerőnek, mint természeti kincs­nek a hasznosítása, hanem az, hogy az egyéb erő­telepeken. termelt fölös villamosenergia felhaszná­lásával magasan fekvő víztározóba vizet felemel­ve, ott engeriát tározzanak, amelyet a villamos­energiafogyasztás csúcsértékének idején — a tározó vizét ekkor vízturbinákon át leeresztve — használ­nak fel, ugyancsak villamosenergia formájában. A hidraulikus energiatározókat is ez a fejezet tár­gyalja. Ha valamely folyószakasz kihasználására akár magában a folyómederben, akár az üzemvízcsator­na mentéin több vízerőtelep épül, akkor is külön vízerőműnek tekintjük mindegyik vízerőtelepet a hozzátartozó művökkel és műtárgyakkal (tartozé­kaival) együtt. Ilyen esetben csatlakozó vízerő­művekről beszélünk, de úgy is mondhatjuk, hogy a szóbanforgó folyószakasz kihasználása több lépcső­ben történik. A terület nagyobb vízfolyásainak vízerőhasznosí- tására általános! elrendezés1 és szerkezeti kialakítás szempontjából a vízerőtelepek két típusa létesül­het: a kisesésű és a közepes esésű vízerőtelep. Kisesésű vízerőtelep az, amelynek esése 15 m-nél kisebb, a közepes esésű vízierőtelep esése 15—50 m között van és mindkettőnél a kiépítési teljesít­mény 99 kW-nál nagyobb. Topográfiai és hidrológiai adottságaink nem te­szik lehetővé a területein hidraulikus energiatáro­zók létesítését. • Kisvízfolyásaink tehetőséget biztosítanak törpe vízerőművek, létesítésére1 is. Törpe vízerőművek azok a vízerőművek, ame­lyek kiépítési teljesítménye 99 kW, vagy annál ki­sebb. Az 1. sz. TVK területén azonban több vízerőmű­vet egyedi értékelés alapján a törpe vízerőművek közé kellett sorolni, — bár kiépítési teljesítményük nagyobb 99 kW-nál — miután a vízerőmű jellemző adatai a törpe vízerőművek közé való sorolást in­dokolta. 1.2 A múlt és a jelen Az 1. sz. Észak-Dunántúl TVK-területét a Du- na-jobbparti és a Rába vízrendszeréhez tartozó vízfolyások hálózzák be. Tulajdonképpen a Rába is a Duna-jobbparti vízfolyásai közé- tartozik, de mi­vel vízrendszere egységes egészet alkot, a vízerő- nosítás szempontjából érintett vízfolyások számba­vétele a fenti megosztás szerint célszerű. Általában, megállapítható, hogy a terület vízerő- hasznosításának helyzete —a nagymúltú hagyomá­nyok ellenére — egyáltalán, nem kielégítő. A terület vízfolyásain összesesen létesített vízerő- hasznosítások száma 368 db. Ezek közül a vizsgált időszakban, malom, daráló, illetve fűrésztelepként 90 db, vízerőtelepként pedig 31 db üzemelt. Tehát a létesült vízerőhasznásításnak mindössze 33%-a üzemel. Vízfolyásonként! részletezésben a vízerőhaszno- sítás helyzetét az 1960. december 3'1-i állapotnak megfelelően a 2.4 táblázat I. tartalmazza. A terület 50%-os vízhozam tartósságú vízerő- készlete T50 = 251 470 kW. A közölt vízerőkészlet 325

Next

/
Thumbnails
Contents