Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

X. fejezet. Vízerőhasznosítás

Kimutatás az 1. sz. Észak-Dunántúl TVK-területén lévő vízerőhasznosításokról

1. táblázat

Jelenleg üzemel

Vízfolyás

Létesített

vízeróhasznosítások száma db

Malom, daráló, főrésztelepként db

Vízerőtelepként

db

Lajta folyó

3

2

1

Rákos patak

2

1

—

Hova patak

12

9

—

Családi patak

2

1

—

Rák patak

3

2

—

Arany patak

2

2

—

Cühai Bakonyér

14

2

—

Concó Feketevízér

9

2

—

Fényes patak

2

1

—

Kühtreiber—Átalér

18

10

—

Umyi patak

5

3

—

Kenyérmezei patak

1

—

—

Rába folyó

25

—

4

Szolnoki patak

1

1

—

Harsas patak

1

—

—

Lahn patak

2

—

—

Rönöki patak

1

—

—

Pinka patak

8

1

6

Sorok patak

fi

2

—

Szerdahelyi patak

4

1

—

Arany (Oladi) patak

4

1

—

Bozsoki patak

2

—

—

Csömöcz-Herpenyő patak 5

—

—

Nádasdi paták

1

—

—

Koponyás patak

5

1

—

Gyöngyös mű csatorna 39

10

15

Hosszúvíz patak

1

—

—

Répce folyó

37

20

4

Ablánc patak

1

—

—

Kisrába folyó

9

8

1

Torna patak

40

—

—

Kígyós patak

9

1

—

Hajagos patak

9

2

—

Bitva patak

13

1

—

Kdsséd patak

4

—

—

Tapolca patak

31

4

—

Gereuee patak

7

2

—

Kánya patak

1

—

—

Bakonyér

29

—

—

összesen:

368

90

31

magába foglalja a Duna rajka—szobi szakaszának T50 = 217 232 kW elméletileg hasznosítható víz- erőkészletét is. Azoknak a vízfolyásoknak 50%-os tartósságú elméleti ví zárókészlete, melyeiken ma is

vannak vízerőművek a következő: Lajta: Tso = = 1201 kW; Rába: T50 = 37 044 kW; Pinka: T50 = 2173 kW; Gyöngyös T50 = 249 kW; Répce: T50 =874 kW.

A 2.41. táblázatban összefoglalt 31 dib villamos- energiát termelő vízerőtelep beépített maximális teljesítménye 2875 kW. Ebből a Lajtán 70 kW, a Rábán 2084 kW, a Pinkán 314 kW, a Gyöngyösön 330 kW, a Repcén 46 kW, a Kis-Rábán 60 kW a beépített hasznos teljesítmény.

Megállapíthatjuk tehát, hogy jelenleg a terület vízerőkészletének csak kis hányada, kereken mintegy 1%-a van kihasználva.

A területen 1961-ben leadott villamosenergia mennyiség kereken 1523 millió kWó volt. Ebből a vízerőművek mindössze 15,6 millió kWó-t, azaz 1,02%-ot termeltek.

1.21 A KÖZEPES- ÉS KISESÉSŰ VÍZERŐMŰVEK MŰLTJA ÉS JELENE

Az 1. sz. Észak-Dunántúl TVK-területén a vizsgált időszakban közepes esésű vízerőmű nem volt. Kisesésű vízerőmű három van a Rábán. Ezek sorrendben a következők: Szentgotthárdi Kaszagyár, ËDÂSZ V. Körmendi és az ÉDÁSZ V. Ikervári Vízerőműve. A Kaszagyár erőművének kivételével valamennyit az Észak-Dunántúli Áramszolgáltató Vállalat üzemelteti.

Szentgotthárdi (Kaszagyár) Vízerőmű

A múlt században létesült, eredetileg malom hajtására, majd 1905-ben közhasznú vízerőművé alakították át részben a kaszagyár, részben a község villamosenergia ellátáséra.

A duzzasztómű a Rába 191,4 fm szelvényében épült 28 m szabad nyílással. (20 m széles fix gát és 3 db felhúzható tábla.) A maximális duzzasztási szint 213,07 m A. f. Az üzemvízcsatorna kitorkollása a Rába-balparton van. Hossza 526 m. A vízfő az üzemvízcsatorna szelvényben létesült. Az erőmű elrendezése olyan, hogy a turbinák kétoldalt helyezkednek el és közrefognak egy 5,7 m széles szabad zúgót.

1919. és 1938. évben szerelték fel a mai napig is üzemképes 2 db Francis turbinát, melyeknek beépített teljesítménye összesen 470 kW.

A gépek üzemeltethetők külön-külön és párhuzamosan is.

Tározásra nincs mód. Az üzem folyamatos, a gépek jó karban vannak.

A mű állékonysága kielégítő.

Az erőmű bővítése csak akkor volna lehetséges, ha a Lapines patak torkolatát a duzzasztómű fölé lehetne áthelyezni.

A termelt energia önköltsége 50 fillér/kWó.

Körmendi Vízerőmű

A múlt században létesített vízikerekes malmot 1930. évben alakította át Körmend község vízerőművé.

A duzzasztómű a Rába 152,4 fkm szelvényében épült rőzsegát. Az üzemvízcsatorna a jobbparton

326