Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme

(490 m3/nap) előzetes hatástalanítására majd a tel­jes szennyvízmennyiség közcsatornába való beveze­tésére biztosítandó beruházási költség 2,5 millió Ft. Tatabánya A város lakosainak száma 1960-ban 52 044 fő volt, a lakoslétszám várható növekedése 1980-ra 75 000 fő. Tatabánya Újvárosiban és Övárosban a már ki­épített elválasztó rendszerű csatornahálózat tovább­fejlesztendő. A többszintes lakótelepeken a csapa­dékvizeket is zárt szelvényben kell vezetni. A csa­ládi házas lakótelepeknél a csapadékvíz elvezettéi sére az utak menti nyílt árokrendszer is elgendő. (Kertváros.) A Galla patak és Általér összefolyásánál lévő szennyvíztisztító telepre folyik az Újvárosból és Óvárosból a szennyvíz. Ez a tisztítótelep jelenleg is működik, 12 500 fő kiszolgálására épült ki, cse­pegtetőtestes rendszerrel. Tatabánya jóformán egész területét el kell látni szennyvízcsatorna hálózattal, amely az előirányzott lakosságból 60 000 főt fog kiszolgáltatni. Ez 80%-os ellátottságot jelent. A jövőben mintegy 920 ha terü­letet kell még csatornázni. Tatabánya szenny- és csapadékvíz-csatornázásá­ról a MÉLYÉPTERV készített tanulmányt, amely szerint a jelenlegi szennyvíztermelés 200 lit/fő/nap. A várható szennyvízmennyiség eszerint vehető fi­gyelembe, 60 000 fő után 12 000 m3/nap fekáliás szennyvízre lehet számítani, a jelenlegi és várható ipari szennyvizekkel együtt kereken 19 000 m3/nap szennyvizet kell elvezetni és tisztítani. A jelenlegi szennyvíztisztító, amely 12 500 fő szennyvizének tisztítására épült ki, háromszorosára bővítendő, vagyis 37 500 fő kiszolgálására. Megfontolás tárgyát képezi, hogy a 60 000 főre való további kiépítés a meglévő csepegtetőtestes rendszer szerint folytatód­jék-e, vagy pedig eleveniszapos biológiai tisztítási elvek szerint oldandó meg. A csatornahálózat összes hossza 1980-ban: szennyvíz 125 km, csapadékvízcsa­torna 16 km. A bővítés előirányzott költsége: szennyvízcsator­na hálózat 104,0 km (50/75—30 cm) 55 millió forint, — szennyvíztisztító telep 40 millió forint, — csa- padékvízcsatoma hálózat 11,0 km (60—40 cm) 7,5 millió forint, összesen: 102,5 millió forint. A város új, ill. bővített ipartelepeinek száma 12 db. A fejlesztési időszak végén várható összes ipari vízkibocsátás 47 800 rrú/nap: ebből ipari és fekáliás sziemnyeződésű 26 500 m3/nap, a többi szennyezet­ten. Közcsatomahálózatba jut 6900 m3/nap; ipari szennyvíztisztító berendezésekben 34 000 m3/raap mennyiséget részlegesen tisztítanak. A nem szeny- nyezett vízkibocsátásfoól pedig 6900 m3/nap közvet­lenül a befogadóba jut. A keletkező káros szenny­vizek mennyisége 300 m3/nap, teljes mennyiségben hatástalanítva. Befogadó a Dubnik, Galla patak, Síkvölgyi vízfolyás. Az ipari létesítmények szennyvízelvezetésének és tisztításénak megoldásával kapcsolatos beruhá­zási költség 6 millió forint. Az üzemi lakótelepek csatornázással és szenny­víztisztítással ellátott lakoslétszáma 6000 fő. Kőszeg Lakosainak száma 1960-ban 9818 fő, ebből 6520 fő szennyvize közcsatornába kerül. 1980-ban a lé- lekszám 20 200 fő lesz. A város a Gyöngyös patak partján épült. Húsz éves távlatban előreláthatólag összesen 12 000 fő szennyvizének elvezetéséről és szennyvíztisztításáról kell gondoskodni. A szenny­vízcsatorna hálózat legnagyobb mérete 60/90 cm tojás szelvényű. A csapadékcsatorna legnagyobb keresztmetszete 0 60 cm. 9,0 km hosszú szennyvíz- csatornát és 2,5 km hosszú csapadékvízcsatornát kell építeni. Az ipar sem jelenleg, sem a jövőben nem fog jelentősebb mennyiségű szennyvizet a köz­csatornába bocsátani. A biológiai szennyvíztisztító telepet 2500 m3/nap kapacitásúra kell kiépíteni. Összes költség 30,8 millió forint. A városban iparfejlesztés nincsen előirányozva. A jelenlegi 900 m3/nap szennyvízmennyiség tisztí­tásának megoldásával kapcsolatos beruházási költ­ség 4 millió forint. Szombathely Lakossága 1960-ban 54 465 fő, közcsatornával el­látva 36 660 fő. 1980. évben lélekszáma 84 000 fő lesz. A csatornahálózattal ellátandó 65 000 fő házi szennyvize, valamint az ipari és szociális intézmé­nyek kb. 10 000 m3/nap elfolyó vize mintegy 23 000 m3/nap szennyvízmennyiséget tesz, ki. A szennyvíz- mennyiség elvezetésére 116 km elválasztó rendsze­rű csatornahálózat építendő. A jelenleg egyesített rendszerként működő 55,5 km hosszú csatorna a szennyvízcsatorna kiépítése után a csapadékvíz el­vezetésére szolgál. További 25 km hosszú csapadék­csatorna kiépítése biztosítja a jövőben a csapadék­víz elvezetését. A 23 000 m3/nap szennyvíz-mennyi­ség tisztítására eleveniszapos tisztítótelep építendő, összes költsége 180,3 millió formt. A város új, ill. bővített ipartelepeinek száma 15 db. A fejlesztési időszak végén várható összes ipari vízkibocsátás 11 400 m3/nap: ebből ipari és fekáliás szennyeződésű 9200 m3/nap, a többi szennyezetten. Közcsatomahálózatba jut 9200 m3/nap, a nem szennyezett vízkibocsátás pedig közvetlenül a befo­gadóba kerül. A keletkező káros szennyvizek meny- nyisége 3000 m3/nap, teljes mennyiségben hatásta­lanítva. Az ipari létesítmények szennyvízelvezetésének és előzetes tisztításának megoldásával kapcsolatos be­ruházási költség 15 millió Ft. Ajka A város lafcoslétszáma a jelenlegi 13 375 főről 1980-ra 36 900 főre fog növekedni. A csatornahálózat elválasztó rendszerű. A szenny­vízcsatornát összesen 25 000 fő ellátására kell kiépí­teni. Az ipar 650 m3/nap szennyvízhozammal fogja terhelni a csatornázási létesítményeket. A várható napi összes szennyvízíkibocsótás 5900 m3/nap. A szennyvízcsatorna hálózat összes hossza 43 km, legnagyobb szelvénye 0 50 cm, a csapadékviz- csatoma legnagyobb szelvénye 0 90 cm. 40 1 TVK 313

Next

/
Thumbnails
Contents