Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme

Á csatornázás és szennyvíztisztítás összesített távlati fejlesztési költsége: 62,9 millió forint. A város új, ill. bővített ipartelepeinek száma, 6 db. A fejlesztési időszak végén várható összes ipa­ri vízkibocsátás 30 300 m3/nap; ebből ipari és fe- káliás szennyeződésű 14 150 m^/nap, a többi szeny- nyezetlan. K özcsatomahálőzatba jut 650 m3/nap, ipari szennyvíztisztító berendezéseikben, 14 650 m3/nap mennyiséget részlegesen tisztítanak. A nem szennyezett vízkibocsátásból 15 000 m3/nap közvet­lenül a befogadóba jut. A keletkező káros szenny­vizek mennyisége 13 800 m3/nap, teljes mennyiség­ben hatástalanítva. Befogadó a Torna patak. Az ipari létesítmények szennyvízelvezetésének és tisztításának megoldásával kapcsolatos beruházási költség 62,0 miliő forint. Az üzemi lakótelepek, csatornázással és szenny­víztisztítással elátott lakoslétszáma 3000 fő. Pápa A város belterületéből 300 hektáron kell a szennyvízcsatorna hálózatot létesíteni és 100 hektá­ron csapadékvíz elvezető csatornát építeni. A szennyvízcsatornát használó 40 000 fő és az ipar által kibocsátott szennyvíz összes mennyisége 21 000 m3/nap. A szennyvízcsatorna legnagyobb szelvénye 70/150 cm tojásszidvény, hossza 34 km. A szennyvíztisztító telep a város nyugati határán, a Tapolca patak mentén telepítendő és elevenisza­pos biológiai tisztítási elvek szerint alakítandó ki. Befogadó a Tapolca patak. A szenny- és csapadékvízcsatoma hálózat és szennyvíztisztítás összes költségelőirányzata 75,6 millió forint. A város új, ül. bővített ipartelepeinek száma 12 db. A fejlesztési időszak végén várható összes ipari vízkibocsátás 14 500 m3/nap: ebből ipari és feká- liás szennyeződésű 12 000 m3/nap,. a többi szennye­zetten. Közcsatorna hálózatban jut 14 500 m3/nap. A keletkező káros szennyvizek mennyisége 7500 m3/nap, teljes mennyiségben hatástalanítva. Az ipari létesítmények szennyvízelvezetésének előzetes tisztításának megoldásával kapcsolatos be­ruházási költség 38,0 millió forint. 2.212 Kis csatornaművel ellátott települések Kapuvár Lakosszáma 1960-ban 10 902 fő volt, ez a szám 1980-ig 12 000 főre emelkedik. Az ipari és egyéb lé­tesítmények szennyvizeiket nem kielégítő módon tisztítva, vagy tisztítási nélkül vezetik a csapadék­vízcsatornákba. Elválasztó rendszerű csatornahálózat létesítendő a község szennyvizeinek elvezetésére. A szennyvíz­csatorna legnagyobb szelvénye 30 cm 0. A várható terhelés 4000 fő után (33%-os ellátott­ság) 600 m3/nap házi, továbbá 550 m3/nap ipari szennyvíz. A község belterületéből összesen mintegy 60 hektár nagyságú község központ csatornázandó. A jelenleg meglévő csapadékvíz csatornahálózat csak kis mértékben fejlesztendő, a község külső te­rületein a nyílt csapadékvíz elvezetőárok rendszert kell továbbfejleszteni. A szennyvíztisztító telepet a községtől a Kis-Rába mentén, annak déli partján kell létesíteni. A kedvezőtlen terepviszonyok miatt a szennyvizeket tisztán gravitációs csatornával nem lehet gazdaságos körülmények között a szennyvíz- tisztító telepre juttatni, hanem 2 db közbenső át­emelőt kell létesíteni. Elvezetendő és tisztítandó szennyvízmennyiség összesen 1150 m3/nap. A szennyvíztisztítást oxidációs árókkal kell meg­oldani, amely teljes biológiai tisztítást eredményez. A tisztított szennyvíz befogadója a Kis-Rába. A tisztított szennyvíz mezőgazdasági hasznosításá­nak lehetőségét meg kell vizsgálni. Szennyvízcsatorna építési költségei: 7,5 km 30 cm 0, 6 millió forint, — a 2 db átemelőtelep költségei (1300 m3/nap kapacitással) 2,6 millió forint, — a csapadékvízelvezető csatorna fejlesztése 3,6 km hosszban (50—40 cm 0) 4 millió forint, azaz, össze­sen 14 millió forint. A község új, ill. bővített ipartelepeinek száma 5 db. A fejlesztési időszak végén, várható összes ipa­ri vízkibocsátás 7350 m3/nap: ebből ipari és feká- liás szennyeződésű 5300 m3/nap, a többi szennye­zetten. Közcsatomaihálózatba jut 550 m3/nap, ipari szennyvíztisztító berendezésekben 550 m3/nap mennyiséget teljesen, 4200 m3/napot pedig részle­gesen tisztítanak. A nem szennyezett vízkibocsátás közvetlenül a befogadóba jut. A keletkező káros szennyvizek mennyisége 1700 m3/nap, teljes meny- nyiségben hatástalanítva. Befogadó a Kis-Rába. Az ipari létesítmények szennyvízelvezetésének és tisztításának megoldásával kapcsolatos beruházási költség 18,0 millió forint. Dorog Lakossága jelenleg 9992 fő; ennek növekedése 1980-ra 12 992 főben van előirányozva. A visszony- lag kis terület és a szabadon álló ritkább beépítés miatt a község végleges csatornázása teljes elvá­lasztó csatornarendszerrel oldható meg gazdaságo­san. A csapadékvizeket az eddigi csatornahálózat jól le tudta vezetni a Kenyérmezei patakba. Ezért a jelenlegi csatornák a véglegess hálózatkiépítés után, kizárólag a csapadékvizek elvezetését fogják szolgálni. A házi és ipari szennyvizek leve­zetésére a csapadékvízcsatornáktól teljesen függet­len csatornarendszerre van szükség. A község csa­tornázására és szennyvíztisztítására vonatkozóan a VIZITERV készített tervfeladatot és részben kivi­teli terveket 1958—1959-ben. Elvezetendő szennyvízmennyiség: 8800 m3/nap. A csatornák a község egész területén átemelés nél­kül, gravitációsan vezetik le a szennyvizeket a szennyvíztisztító telepre. Ellátott lakoslétszám 12 100 fő. A szennyvíztisztító telepet eleveniszapos biológiai tisztítási elvek szerint kell kialakítani. A tisztított szennyvíz gravitációsan jut el a befogadó Kenyér­mezei patakba. A község hegyoldalban fekvő részén a csapadék­vízlevezető hálózat már kiépült. A lakótelepeken lé­vő utcáknál is megvannak a részben nyílt, részben zárt csatornák. Ez mintegy 9 km hosszú csatoma­314

Next

/
Thumbnails
Contents