Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
történik. Befogadók: Lajta, Megyei-csatorna, Mosoni-Duna. A csapadékvizet öt főgyűjtő segítségével lehet a befogadóba vezetni. Szükséges szennyvízcsatornák: 40/60 cm—20 cm, hossza 38 km. A csatornahálózat összes hossza 1980-ban: szennyvíz 44 km, csapadékvízelvezető csatorna 20 km. A szennyvíz teljes biológiai tisztítás után kerülhet a befogadó Mosoni-Dunába. A telep a várostól délkeletre, az 1. sz. főközlekedési út mellé kerül. A domborzati viszonyokat, s a távolságot tekintve, 3 db átemelőtelepre van szükség. A meglévő csapadékcsatorna 5 km-rel bővítendő (40—60 cm méretben). A nyílt árokhálózat felújítandó. Helyenként a befogadó rendezése is szükséges. Költségek : Csatornahálózat: (szennyvíz) 29 000 fm 23,8 millió Ft; szennyvíz átemelő telep 3 db 1,5 millió Ft; szennyvíztisztító telep 19 millió Ft; csapadékcsatorna-hálózat bővítés 5 millió Ft. Fejlesztés összesen: 49,3 millió forint, A város új, ill. bővített ipartelepeinek száma 8 db. A fejlesztési időszak végén várható összes ipari vízkibocsátás 88 400 m3/nap: ebből ipari és fekáliás szennyeződésű 71 100 m3/nap, a többi szennyezet- lcn. Közcsatornahálózatba jut 500 m3/nap, ipari szennyvíztisztító berendezésekben 66 700 m3/nap mennyiséget teljesen, 3900 m3/napot pedig részlegesen tisztítanak. A nem szennyezett vízkibocsátásból 17 300 m3/nap közvetlenül a befogadóba kerül. A keletkező káros szennyvizek mennyisége 17 000 m3/nap, teljes mennyiségben hatástalanítva. Befogadó a Mosoni-Dunaág. Az, ipari létesítmények szennyvízelvezetésének és tisztításának megoldásával kapcsolatos beruházási költség 250 millió Ft. Sopron A város lakóinak száma 1960-ban 41 246 fő volt. A külterületek lakosságának száma elenyésző. A lakosság száma 1980-ig 52 000 főre fog emelkedni. 1960-ban 28 280 fő volt szenny- és csapadékvízcsa- tomával ellátva. A városiban 1960-ban 13,3 km egyesített csatorna, 29,2 km szennyvízcsatoma és 17,7 km csapadékvíz- csatorna, tehát összesen 60,2 km csatorna található. A csatornán lebocsátott szennyvíz 6200 m3/nap mennyiség volt, és ez tisztítás nélkül került be az Ikva, ill. a Bánfalvi patakba. Csatornahálózatot elsősorban a régi és tervezett új városközpontban kell létesíteni. A fejlesztés során mintegy további 16 000 fő szennyvíz elvezetéséről kell gondoskodni. A szennyvízcsatorna hálózat összes hossza 1980-ban 78,5 km, a csapadékvízcsatornáké 38,7 km. A szennyvíztisztítás megoldásáról haladéktalanul gondoskodni kell, miután a jelenlegi állapot közegészségügyi szempontból tűrhetetlen. A szennyvíztisztító telepet a várostól DK-re lévő területre az Ikva és Bánfalvi patak összefolyásánál a várostól 1.5 fcm-re kell felépíteni. Teljes biológiai tisztítás szükséges, és a jelenlegi szennyvízmennyiséggel együtt 10 500 m3/nap szennyvizet kell tisztítás alá vetni. Szenny- és csapadékvízcsatorna hálózat, valamint a szennyvíztisztító telep fejlesztési költségei: Csapadékvízcsatoma költségei: 21 km (100/150— 40 cm) 16,2 millió Ft, — szennyvízcsatorna hálózat költsége: 36 km (60/90 cm — 40 cm) 44,8 millió Ft, — átemelés és szennyvíztisztítás összes költs&ge 32.5 millió Ft. Szenny- és csapadékvízcsatornázás, valamint a szennyvíztisztítás összes költsége 93,5 millió forint. A város új, dl. bővített ipartelepeinek száma 6 db. A fejlesztési időszak végén várható összes ipari vízkibocsátás 4600 m3/nap: ebből ipari és fekáliás szennyeződésű 3700 m3/nap, a többi szennyezetten. Közcsatornahálózatba jut 3700 m3/nap; a nem szennyezett vízkibocsátás pedig közvetlenül a befogadóba kerül. A keletkező káros szennyvizek meny- nyisége 1800 m3/nap, teljes mennyiségben hatástalanítva. Befogadó a Bánfalvi patak. Az, ipari létesítmények szennyvízelvezetésének és előzetes tisztításának megoldásával kapcsolatos beruházási költség 9 millió Ft. Esztergom Esztergom lakoszáma jelenleg 23 065 fő; ennek növekedése 1980-ra az előirányzat szerint 33 400 fő. A vízvezetékhálózat fejlődésével egyre égetőbb szükségként jelentkezett a csatornavezetékek kiépítése. A város területén belül olyan intézmények létesültek, melyeknek szennyvizei igen ártalmasak és állandó fertőzési veszélyt jelentenek. Meglévő egyesített rendszerű csatornahálózat hossza: 11,3 km. A Duna partján végigvezető, 1914-ben épült 2 km hosszú főgyűjtő az új csatornarendszer gerincét fogja képezni. A távlati terv szerint a meglévő csatornák közül sokat fel lehet használni. A város szennyvízelvezetési kérdéseinek megoldására a Vízügyi Tervező Iroda készített tanulmánytervet 1960 júliusában. A VÍZITERV által készített tanulmányterv a város csatornázását elválasztó rendszerrel tervezte kialakítani. A főgyűjtőbe bekötött egyesített rendszerű már megépített csatornákat változatlanul kell hagyni, mert az ezek áltál szállított hígított szennyvizek, valamint a tervezett új elválasztórendszerű csatornákon szállított szárazidei szennyvizek a főgyűjtő teljes kapacitását igénybeveszik. A csapadékvizeket a legrövidebb úton a Dunaágba kell vezetni. E kombinált rendszer előnye az, hogy minden kívánalomnak megfelel és a leggazdaságosabb megoldást nyújtja az adott körülmények között. Az 1980-ban várható elvezetendő szennyvízmennyiség 8900 m3/nap lesz, az ipari szennyvizekkel együtt. A szennyvíztisztító telep helyét elsősorban a már kiépített főgyűjtő határozza meg, melyet a jövőben is a megépítendő rendszer főgyűjtőjéül célszerű megtartani. A szennyvíztisztító telep helye a város északi peremén a Szentgyörgy-mezei temető melletti beépítetlen területre telepítendő. Ez a terület igen alkal311
