Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
mas tisztítótelep elhelyezésére, mivel a legközelebbi lakóépületektől 2—300 m távolságra fekszik, s amellett magasan a Duna LNV szintje felett van. A tisztított szennyvíz gravitációsan juttatható a Dunába. A meglévő főgyűjtő teljes hosszban felhasználható s ennek végében, építendő meg a háromszoros hígításon aluli szennyvizek, továbbá a záporvizek átemelésére szolgáló szivattyúház. Szennyvízcsatorna hálózat összes hossza 1980-ban 34 km, csapadékvizei vezető csatorna hossza 3,5 km. A szennyvízelvezetés és tisztítás költséged: 22 km 22,2 millió forint, — szennyvíztisztító telep 21,8 millió forint, összesen 44,0 millió forint. A város új, ill. bővített ipartelepeinek száma 8 db. A fejlesztési időszak végén várható összes ipari vízkibocsátás 4300 m3/nap: ebből ipari és fekáliás szennyeződésű 2450 m3/nap, a többi szem iyezetlen. Közcsatomahálózatba jut 2800 m3/nap. A nem szennyezett vízkibocsátásból pedig 1500 m3/nap közvetlenül a befogadóba kerül. A keletkező káros szennyvizek mennyisége 200 m3/nap, teljes meny- nyiségben hatástalanítva. Befogadó a Duna. Az ipari létesítmények szennyvízelvezetésének megoldásával kapcsolatos beruházási költség 1 millió Ft. Komárom A jelenlegi 9862 fő lakosság 45%-a és az ipari üzemek ellátása egyesített rendszerű csatornahálózattal történik. A fejlesztés során a lakoslétszám 30 600 főre emelkedik. A meglévő egyesített rendszerű csatornahálózat hossza 13 km. Fejlesztés során kib. 30 km egyesített rendszerű és 7 km szennyvízcsatorna hálózat építése szükséges. A Dunába való bevezetés előtt a szennyvizet mechanikailag kell tisztítani. A csatornázás, átemelés és szennyvíztisztítás fejlesztésének költsége 63 millió forint. A város új, ill. 'bővített ipartelepeinek száma 4 db. A fejlesztési időszak végén várható összes ipari vízkibocsátás 11 400 m3/nap; ebből ipari és fekáliás szennnyeződésű 9300 m3/nap, a többi szennyezetten. Közcsatomahálózatba jut 9900 m3/nap; a nem szennyezett vízkibocsátásból pedig 1500 m3/nap közvetlenül a befogadóba ikerül. A keletkező káros szennyvizek mennyisége 2900 m3/nap, teljes meny- nyiségben hatástalanítva. Befogadó a Duna. Az ipari létesítmények szennyvízelvezetésének és előzetes tisztításának megoldásával kapcsolatos beruházási költség 15 millió forint. Oroszlány Lakosainak Sizáma jelenleg 13 074 fő, mely a távlati fejlesztés során 31 000 főre fog emelkedni. A csatornázással ellátandó 25 000 fő után az elvezetendő házi szennyvíz, valamint a szociális intézmények szennyvize kb. 3750 m3/nap. A csatornahálózat elválasztó rendszerű, a főgyűjtő és gyűjtőhálózat miár megépült, a város további kiépítésével kapcsolatosan, a csatornahálózat bővítése szükséges 12 km hosszban, A csapadékvízcsatorna hálózat növelése is a városfejlesztéssel kapcsolatban merül fel, építendő 1Ö km hosszban 0 40 cm. A biológiai tisztítótelep részben megépült, a fejlesztés során további 15 000 la- kosegyenértéhre bővítendő ki a tisztítótelep. A csatornahálózat összes hossza 1980-ban szennyvíz 19 km, csapadékelvezető csatorna 20,1 km. A csatornázás és szennyvíztisztítás összes költsége: 26,5 millió forint. A városban iparfejlesztés nem várható. A meglévő 2940 m3/nap ipari vízkibocsátás tisztítóberendezésének kibővítésére előirányzott beruházási költség 1 millió forint. Tata A város lakosainak száma 1960-ban 17 333 fő volt, annak növekedése 1980-ra az előirányzat szerint 30 200 fő. A városiban egységes csatornahálózat nincsen. A város egyes részein építettek csatornákat, ezek azonban sem mélységük, sem méretük miatt nem megfelelőek és így az egységes csatornahálózat rendszerébe nem iktathatok be. A város belterületén több olyan, üzem és közintézmény létesült, melyeknek szennyvizei ma még megfelelő tisztítás nélkül folynak be a legközelebbi befogadóba, fertőzési veszélyt és kellemetlen szagot árasztva. A város összes területéből 620 ha terület csatornázandó. A csatornázás elválasztó rendszerrel oldandó meg. A csapadékvizeket legrövidebb úton a legközelebbi befogadóba tehet vezetni, az Öregtóba, Malomárokba, vagy a Szentjános patakba. A szennyvízcsatorna hálózat gravitációsan vezethető a Berta-malomnái elhelyezendő átemelőtelepig. A szennyvíztisztító telepet a Szentjános patak balpartján folyási irányában a honvédségi területtől mintegy 100 m távolságra kell elhelyezni. Az összegyűjtőt szennyvizet a Berta-malom közelben elhelyezendő átemelő és mintegy 1500 m nyomócsövek segítségével tehet a szennyvíztisztító telepre juttatni. A szennyvízcsatorna hálózat 40/60 cm tojás, 0 40 és 0 30 cm körszelvényű betoncsövekből építendő. A csatornahálózatot a város fejlődése után előreláthatólag 25 000 fő fogja használni. A meglévő ipartelepek szennyvizével együtt kereken 4300 m3/nap szennyvízmennyiségre lehet számítani. A szennyvíztisztító telepet eleveniszapos biológiai tisztítási elvek szerint kell kialakítani. Befogadó a Szentjános patak. A tisztított kommunális szennyvizek mezőgaz,- dasági hasznosítása során 1500 m3/nap mennyiség halastavakban (15 'ha) kerül felhasználásra. A szennyvízelvezetés és tisztítás költségei: Szennyvízcsatornázás: 22 km (40/60—30 cm) 15 millió forint, — átemelő nyomóvezetékkel 2 millió forint, — szennyvíztisztító telep 16 millió forint. — csapadékvízcsatornázás 15 km (60—40 cm) 9 millió forint. Csapadék- és szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás összesen 42 millió forint. Tata városában, iparfejlesztés nincsen előirányozva. A meglévő ipari üzemek káros szennyvizeinek 312
