Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
Ipari szennyvíztisztító berendezésben 340 m3/nap mennyiséget teljesen 19 180 m3/napot pedig részlegesen tiszti tanaik. A kibocsátott 1500 m3/nap káros olajos szennyvizet mind hatástalanítják. Befogadó a Duna. Celldömölk Az összes ipari szennyvízkibocsátás mennyisége 900 m3/nap. Ipari szennyvíztisztító berendezésekben ebiből mindössze 340 m3/nap mennyiséget tisztítanak. Befogadó a Cinca patak. Körmend Az összes ipari vízikibocsátás mennyisége 300 m3/nap: ebből 70 m3/nap ipari és fekáliás szennye- ződésű, a többi nem szennyezett. Ipari szennyvíztisztító berendezésben 10 m3/nap mennyiséget részlegesen tisztítanak. Az ipari vízkibocsátásból 50 m3/napot a község 5 km hosszú csapadékvízelvezető csatornájába vezetnek be. Befogadó a Rába. Sárvár Az összes ipari vízikibocsátás mennyisége 28 460 m3/nap: ebből 27 280 m3/nap ipari és fekáliás szennyződésű, a többi nem szennyezett. A szennyvíztisztítás igen elhanyagolt helyzetére jellemző, hogy szennyvíztisztító berendezések mindössze 40 m3/nap mennyiség (!) teljes, 530 m3/nap részleges tisztítását végzik. A tisztítás mértéke általában nem kielégítő. Répcelak Az összes ipari vízikibocsátás mennyisége 1600 m3/nap : ebből 400 m3/nap ipari és fekáliás szennye- ződésű, a többi nem szennyezett. Szennyvíztisztítás gyakorlatilag nincs, ipari szennyvíztisztító berendezésben 10 m3/nap mennyiséget kezelnek részlegesen. A kibocsátott 350 m3/nap káros szennyvizet nem hatástalanítják. Befogadó a Répce árapasztócsatorna. Ürkút Ércmosásból származó 3200 m3/nap zagyos szennyvizet zagyülepítőkben kezelik. Az ülepített szennyvizet a Csinger patakba vezetik. Az üzemelés ellen a múltban és jelenben is sok kifogás merült fel. Halimba Kibocsátott szennyvízmennyiség 770 m3/nap, nem szennyezett 30 m3/nap. Szennyvízkezelése megoldott: teljes tisztítást alkalmaznak, a káros szennyvizeket hatástalanítják. A TVK-területén lévő egyéb kisebb ipari üzemek összes vízkibocsátása 7100 m3/nap, ebből 4600 m3/nap ipari és fekáliás szennyeződésű, a többi szennyezetten. Mindössze 200 m3/nap mennyiséget kezelnek, a többi tisztítatlanul jut a befogadókba. A kibocsátott 720 m3/nap káros ipari szennyvízből csak 40 m3/napot hatástalanítanak. 1.22 A VIZEK TISZTASÁGÁNAK VÉDELME A MÜLTBAN ÉS JELENBEN Az 1-es TVK egység vízminőségi szempontból minősített és ismertetett folyói, továbbá az I. és II. kategóriájú természetes vízfolyásai a következők: Duna, Mosoni-Dunaág, Lajta, Rábca—Répce, Fertő- Hanság Főcsatorna^ Ikva, Rába Pinka, Sorok-Pe- rint, Gyöngyös patak, Marcal, Torna, Concó, Atalér. Az alábbi ismertetések és minősítések az oxigén- háztartáshoz tartozó két főkomponens az O2 fogyasztás és BOI5 alapján történik. Biokémiai oxigénigény. Az oldott, vagy oldhatatlan szervesanyagok biokémiai lebontását végző mikroszervezetek az oxidációhoz szükséges oxigént a vízben oldott oxigénből vonják el. A BOI5 mutatja tehát azt az oxigénmennyiséget, amely 5 nap alatt a vízben oldott anyagok biokémiai úton való oxidálásához szükséges. Oxigénfogyasztás. Mutatja azt az oxigénmennyiséget, amely a vízben lévő anyagok kémiai úton való oxidálásához szükséges!. Az oxigénfogyasztás- sal a szennyezettség azonnal, gyorsan megállapít-, ható. Bár a tervezésnél leggyakrabban használt mutató a BOI5, a felszíni vizek szennyezettségének és terhelhetőségének értékelésére az oxigénfogyasztás jobban használható. Messzebbmenő következtetéseket lehetővé tevő értékeléshez azonban mindkét oxigénháztartáshoz tartozó érték (oxigénfogyasztás és BOI5) figyelembe vétele szükséges. A terhelhetőség értékét úgy határoztuk meg, hogy a várható szennyezettség értéke a második elfogadható kategóriát ne haladja meg. Duna A terület legnagyobb vízfolyása. Az országhatárnál a területre lépéskor a 350 napos tartósságé kis- vízhozama 810 m3/sec, a terület elhagyásakor ez az érték 873 m3/-sec-ra emelkedik. Jelenlegi szennyeződés terhelése oxigénfogyasztás alapján az országhatártól a Mosoni-Dunaág be- toirkolásáig az ELFOGADHATÓ (II.) kategóriába tartozik, innen Komáromig a TISZTA (I.) kategóriába kerül. Komáromnál a város szennyvizeinek és a csalóközi Duna hatására leromlik és ismét az elfogadható kategóriába lép. Almásfüzitő alatt — ha a felszint nem borítja olajszennyeződés — ismét a „tiszta” tartományba kerül, azonban az esetenkénti olajszennyeződés miatt — vízállástól függetlenül — „elfogadhatónak” minősül, Kenyérmezei patak betarfcolásától a terület elhagyásáig „elfogadható (II.)” időszakosan a dorogi fenol hatására SZENNYEZETT (III. kategória) jelegű. BOI5 alapján azt mondhatjuk, hogy a kép a Kenyérmezei patak betorkolásáig általánosságban megegyezik, innen a BOI5 egy fokozattal jobb értékeket mutat. A fentiek alapján azt mondhatjuk, hogy az egyes kategóriában a folyószakasz m3-ként 4 g oxigénfogyasztás és 9 g BOI5 terhelést bír még el. A Kenyérmezei patak betorkollása után újabb szennyezéssel terhelni nem tanácsos. 303
