Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme

A Duna-szakasz szennyező-forrásai. Az első szeny- nyeződést a Concó okozza, a kövékező Komárom város 1600 m3, 130 mg/1 O2 fogyasztású városi szennyvize, amely vasgyári és rothadó szerves ipari szennyvizet is szállít. Várható szennyezettség mechanikai tisztításnál 65 mg/1 O2 fogyasztás, biológiainál 25 mg/1 oxigén­fogyasztás. BOI5-ben 160 mg/1 a mechanikai tisztí­tás után 7,5 mg/1 BOI5, biológiainál 20 mg/1 BOI5. Szőnynél a 19 840 m3/nap 90 mg/1 02 fogyasz­tás, házi és olajos, illetve időnként savas szennyvíz gondosabb üzemeltetésnél néhány mg/l-rel csök­kenhet csak. Az időszakos olajszennyeződés a tar­tályhajók átfejtésénél keletkezik, amely helyes kezeléssel teljesen megszüntetendő. Almásfüzitői lakótelep 510 m3/nap mennyiségű, 80 mg/1 O2 fo­gyasztású és 60 mg/1 BOI5 értékű szennyvize to­vábbi beruházást nem igényel. A Timföldgyár 3660 m3/nap 120 mg/1 02 fogyasztása ipari és fekáliás szennyvizének szennyezettsége jobb hatásfokú üle­pítő medencével 70%-kal csökkenthető. Almásfüzi­tő Ásványolajfinomító 10 000 m3/nap 70 mg/1 O2 fo­gyasztású szennyvizénél a szennyeződés mértéke gondosabb üzemeltetés esetén 10 mg/1 O2 fogyasz­tással javítható. Lábatlani Cementgyár 3815 m3/nap 100 mg/1 O2 fogyasztás házi és ipari eredetű szennyvizének 150 mg/1-es lebegőanyagtartalma ülepítéssel javítható. Nyergietsújfalu Viscosa és Per­ion Gyár 13 825 m3/nap 120 mg/1 02 fogyasztású vízkibocsátásának szennyezettsége korszerűbb szennyvíztisztító létesítésével javítható. A Dorogi Szénfeldolgozó Vállalat 90 mg/1 O2 fogyasztású 2154 m3/nap szennyvize a Kenyérmezei patakon és a táti Dunaágon keresztül kerül a Dunába. Legfőbb szennyeződése a kátrány és 70 mg/1 fenoltartalma. Korszerű fenoltalanító berendezés építés alatt van, üzemeltetésével várható, hogy az innen származó fenolszennyeződés a Dunában megszűnik. Mosoni-Dunaág Az országhatárnál a területre bejövetelkor a 350 napos tartósságú kisvízhozama 6 m3/sec, a Dunába tcrkolláskor 10 m3/sec. Jelenlegi szennyeződése O2 fogyasztás alapján: Magyarkimléág elfogadható (II. kategória) innen Győrig tiszta. Győr hatására elfogadható lesz, Kis- bajcsig tiszta (I.). BOI5 alapján végig tiszta (I.) kategóriába tar­tozik. A Dunaág teljes szakaszán m3-ként 4 g O2 fo­gyasztással és 5 g BOIs-el terhelhető. A Dunaág szennyező forrásai: a Lajta, valamint a Rábca-Répce, Rába és Győr város 100 mg/1 O2 fogyasztású szennyvizei, amelyek 36 000 m3/nap mennyiséget tesznek ki. Lajta Az országhatáron 3 m3/sec 350 napos tartósságú kisvízhozammal érkezik, amely vízmennyiség a torkolatig gyakorlatilag nem változik. Bruck am/ Leitha sör- és cukorgyára hatására szennyezett (III.) kategóriával lépi át az országhatárt. Szennye­zettségi kategóriája a torkolatig sem változik. BOÍ5 alapján a minőség csak az elfogadható (II.) kategó­riába tartozik. Fentiek alapján a Lajta tovább nem terhelhető. Egyetlen szennyeződés éri magyar szakaszon a torkolat előtt Magyaróvár város 150 mg/1 O2 fo­gyasztású 900 m3/nap szennyvize. Tisztítás esetén 75%-os javulás várható. Rábca—Répce Az országhatárnál belépő Répce 350 napos tar­tósságú kisvízhozam értéke 0,23 m3/nap, a Mosoni- Dunaágba torkolláskor 4,2. Jelenlegi szennyeződése O2 fogyasztás és BOI5 alapján egyaránt végig tiszta (I.) kategóriába tar­tozik. A vízfolyás m3-ként 4 g O2 fogy. és 8 g BOIs-tel terhelhető. Szennyező-források: Nagyobb mennyiségű szeny- nyeződés nem éri a Kapuvári Kendergyár 297 m3/napos 500 mg/l-es O2 fogyasztású szennyvizén kívül. A szennyvíz 12,0 mg/1 O2 fogyasztásra tisz­títható kémiai eljárással. Hanság-főcsatorna Kiinduláskor a 350 napos tartósságú kisvíz­hozama 0,20 m3/sec, a Rápcába torkolláskor 2,6 m3/sec. Jelenlegi szennyeződése O2 fogyasztás alap­ján az Ikva betorkollásától szennyezett (III.) kate­góriába tartozik torkolatig. BOI5 alapján a szennyezett (III.) kategóriába tar­tozik, fentiek alapján, továbbiakban nem terhel­hető. Szennyeződés az Ikván kívül nem éri. Ikva Az országhatár átlépésekor a 350 napos tartós­ságú kisvízhozama 0,08 m3/sec. A Hanság-csator- nába való omláskor mintegy duplájára növekszik. (0,15 m3/sec.) Sopronig O2 fogyasztás és BOI5 alap­ján egyaránt tiszta (I.). Sopron alatt az O2 fogyasz­tás szerint a (IV.), azaz nagyon szennyezett kategó­riába került, amely Bálitól szennyezett (III.), majd Nagycenktől elfogadható (II.) mértékűre tisztul. A Petőházai Cukorgyár hatására ismét nagyon szennyezett (IV.) kategóriával folyik tovább. A BOI5 ezzel szemben Balftól végig szennyezett, (III.) kategóriát mutat. Az Ikva patak Soprontól a torkolatig semmilyen további terhelést nem bír el. Az Ikva patokat az első szennyeződés Sopronnál éri, amely öntisztuló képességét a torkolatig befo­lyásolja. A soproni központi szennyvíztisztító be­rendezés megépítése után várható, hogy az Ikva pataknak ez a szakasza az elfogadható (II.) kategó­riába lép. Sopron 6200 m3/nap lassan tisztuló 120 O2 fo­gyasztású és 5 mg/1 fenolt tartalmazó szennyvizével terhelt Ikvát tovább terheli a Petőházai Cukorgyár 40 000 m3/nap 800 mg/1 O2 fogyasztású szennyvize, ez utóbbi időszakosain szennyezi az Ikvát, illetve az Ikván keresztül a Hanság-főcsatornát. Kampányon 304

Next

/
Thumbnails
Contents