Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
kútjaiból elégítendő ki, míg 5500 m3-t a városi vízmű ad át az üzemeknek. A város jövőbeni két legjelentősebb üzeme — az új Konzervgyár és a Gyapjúfonó — együttesen 10 500 m3 frissvizet igényel. A 4400 m3 mennyiségű minőségi igény a város közművéről fedezhető, míg a 6100 m3 nyersvízigényt közös felszíni vízműről kell biztosítani. A Duna mellett létesített vízkivételi mű által kiemelt vizet előülepítés után szivattyúk nyomják távvezetéken át az egymás közelébe telepítendő két üzem közös 1000 m3-es ipari víztornyába. A komáromi üzemek napi vízfelhasználása 14 800 m3, ebből 14 000 m3 üzemi, 800 m3 pedig szociális célokat fog a jövőben szolgálni. Mosonmagyaróvár meglévő, valamint 4 db új — könnyű-, illetve gépipari — üzemének együttes perspektivikus napi frissvízigénye 95 200 m3. 70 000 m3 felszíni vízből, 22 000 m3 a meglévő kavicskutak- ból biztosítható, míg 3200 m3-t a vízmű ad át az üzemeknek. A város jövőbeni legjelentősebb üzeme — a tervezett Cellulózt- és Papírgyár — 70 000 m3 nyersvizet, továbbá 400 m3 szociális vizet igényel naponta. Az utóbbit a városi vízmű fogja kielégíteni, míg a nyersvizet a Duna mellé telepített felszíni vízműről kell biztosítani. Az előülepített víz acél nyomóvezetéken át jut az üzembe. A többi új üzem közvetlenül a vízműről fogja a tervek szerint vizét biztosítani. A mosonmagyaróvári ipartelepek napi vízfelhasználása — a 234 000 m3 visszaforgatott vízmennyiséggel együtt — 329 000 m3, melyből 327 000 m3 üzemi (97%-ban hűtési), 2200 m3 pedig szociális célokat fog a jövőben szolgálni. Oroszlány jövőbeni ipari Mssvízigénye 22 000 m3/n. 20 000 m3 felszíni, 1600 m bányavizekből biztosítható, míg 400 m3 az ivóvízműről szerzendő be. A meglévő üzemek részben megépült ipari vízmüveiből, részben az ivóvízműtől fogják a jövőben is vizüket nyerni. Az új hőerőmű frissvízigénye 19 300 m3, melyet az Általérre telepített tározóból vesz ki két felszíni vízkivételi mű segítségével. A hűtővíz tárolására szolgáló tó 5,75 millió m3 befogadóképességű. A hőerőmű a közműtől 300 m3/nap ivóvizmennyi- séget vásárol. Napi vízforgatása 730 000 m3. Pápa meglévő, továbbá 9 db új — könnyű- és gépipari — üzemének együttes perspektivikus napi frissvízigénye 16 000 m3. A Tapolcafői források 2.21—2/6 pontban ismertetett foglalása miatt mind a jelenlegi vízigényeket, mind a fejlesztés kapcsán jelentkező többletigényeket a jövőben egységesen a városi vízműről kell biztosítani. Az üzemek perspektivikus vízforgalma — forgatással együtt — 17 000 m3, melyből 15 000 m3 üzemi (20 %-ban hűtési), 2000 m3 pedig szociális célokat fog szolgálni. Sopron jelenlegi, továbbá 3 db új könnyűipari üzemének együttes jövőbeni vízigénye 5500 m3. A meglévő üzemek továbbra is jelenlegi vízbeszerző helyeikről nyerik a jövőben ipari vizeiket, míg az új üzemek nyersvízigényét 5—6 db új talajvízkút, a minőségi és szociális igényt pedig az ivóvízmű fogja kielégíteni. A perspektivikus vízfelhasználás — a 10 000 m3/nap mennyiségű vízforgatással együtt — 15 500 m3, melyből 14 300 m3 üzemi (75%-ban hűtési), 1200 m3 pedig szociális célokat fog szolgálni. Szombathely meglévő, valamint 9 db új — köny- nyű- és gépipari — üzemének együttes napi vízigénye a jövőben 13 400 m3; ebből 6900 m3 felszíni, 500 m3 talajvízből, 6000 m3 pedig a városi vízműről biztosítandó. Az új üzemek közül a kisfogyasztású üzemeket egységesen a városi vízmű fogja a jövőben ipari és szociális vízzel ellátni. Az új üzemek között egyedül a tervezett selyemgyár lép fel jelentékeny — 3600 m3 mennyiségű — vízigénnyel. 600 m3 minőségi és szociális igény a vízműről elégítendő ki, a 3000 m3 nyersvizgény biztosítására felszíni vízkivételi művet kell a Gyöngyös patak partján létesíteni. A kiemelt víz előülepítés után nyomóvezetéken keresztül jut az üzem hálózatába, illetve az új 300 m3-es ipari tározóba. A fejlesztendő textilüzem többlet nyersvízigényét (700 m3) a meglévő vízkivételi mű bővítésével kell kielégíteni. A szombathelyi üzemek jövőbeni vízfelhasználása — a forgatott 2000 m3 vízmennyiséggel együtt — 15 400 m3, melyből 13 000 m3 üzemi, 2400 m’ pedig szociális célokat fog szolgálni. Tatabánya perspektivikus ipari vízigénye 68 000 m3. A fejlesztési terv a Bánhidai Erőmű, a Cémentés Mészművek, valamint az Alumíniumkohó bővítésén felül 9 db új (könnyű-, gép- és élelmiszeripari) üzem telepítését irányozta elő. A fejlesztendő üzemek többletvízigényét a meglévő víznyerőhelyek bővítésével, az új üzemek igényét egységesen az ivóvízműről kell fedezni. A napi 68 000 m3 frissvíz- termelésből felszíni vízművek 14 000 m3-t, mélyfúrású kutak 1600 m3-t, bányavizek 49 000 m3-t biztosítanak, míg a közmű 3400 m3-t ad át az üzemeknek. Az üzemek napi perspektivikus vízforgalma 148 000 m3-re becsülhető, melyből 145 000 m3 üzemi, 3000 m3 pedig szociális célokat fog a jövőben szolgálni. Almásfüzitő két üzemének perspektivikus napi vízigénye a tervidőszak végén 57 500 m3-re becsülendő. A fejlesztés során fellépő többletigény 36 200 m3, melyből 36 000 m3 nyers, 200 m3 ivóvízigény. Az előbbit a két üzemet közösein kiszolgáló új felszíni vízkivételi műről, az utóbbit a regionális vízműről kell kiszolgálni. A két üzem a jövőben 100 000 m3 víz forgatására rendezendő be, a perspektivikus napi felhasználás tehát 157 500 m3, melyből 155 000 m3 üzemi (35 %- ban hűtési), 2500 m3 pedig ivóvízellátási oélokat fog szolgálni. Ács. Az Ácsi Cukorgyár maximális frissvízigénye 27 200 m3. A Concó patak ezt a vízmennyiséget jelenleg a kampányidő alatt állandó jelleggel biztosítani nem tudja, emiatt a gyár száraz időszakokban katasztrofális vízhiányban szenved, ami döntő mértékben befolyásolja az üzem termelését. A gyár üzembiztos vízellátását a jövőben Duna-vízből kell megoldani. A 27 200 m3 mennyiségű csúcsigényből 2200 m3 minőségi igényt a meglévő kutak fedíez57 1 TVK 289
