Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
nek. A hiányzó 25 000 m3 nyers-vízmennyiséget a gyártól mintegy 5 km távolságra a Duna partján telepített felszíni vízikivételi művel kell kitermelni. Az előülepített víz acél ikernyomóvezetéken keresztül jut az üzem területére. Az üzem jövőbeni napi vízfelhasználása 39 200 m3, melyből 39 000 m3 üzemi, (40 %Jban, hűtési), 200 m3 pedig szociális célokat fog szolgálni. Celldömölk meglévő, valamint 8 db új — könnyű-, és gépipari — üzemének együttes perspektivikus vízigénye 5500 m3. A meglévő üzemek továbbra is mélyfúrású kútjaikból nyerik ipari vizüket, míg az új üzemek részben talajvízkutakból, részben a községi vízműről fogják igényeiket fedezni. A község legjelentősebb jövőbeni üzeme a tervezett Fafeldolgozó üzem, melynek 3500 m3/nap vízigényéből 3100 m3 nyersvizet talajvízkutakból, a 400 m3/nap mennyiségű minőségi és szociális vizet pedig a közműről kell biztosítani. A község többi új üzemét egységesen a vízmű hálózatára kell kapcsolni. A meglévő üzemek fúrt kútjaiból nyert víz tisztítására savtalanító berendezést kell előirányozni. Az üzemek együttes vízfelhasználása a jövőben 6600 m3, melyből 6200 m3 üzemi (20%-ban hűtési), 400 m3 pedig szociális célokat fog szolgálni. Devecser. A tervezett Konzervgyár várható frissvízigénye 6400 m3. Tekintettél arra, hogy a község környezetében felszíni vízkivétel céljára megfelelő hozamú vízfolyás nem található, a teljes vízmennyiséget fúrt kutakból kell beszerezni. Előreláthatólag 10—15 db kút tudja a kívánt vízmennyiséget biztosiam. A kútakból búvárszivattyúk fogják a vizet egy 500 m3-es alacsonyszintű tározóba emelni, ahonnan magasnyomású szivattyúegységek juttatják azt tovább a gyári hálózatba, illetve az üzem hidro- glóbuszába. A beszerzett víz ivóvízminőségű. A napi vízforgalom 6900 m3, melyből 6700 m3 üzemi, 200 m3 pedig szociális célokat fog a jövőben szolgálni Dorog perspektivikus ipari vízigénye 13100 m3/nap, ebből 5600 m3-t a regionális vízműről, 7500 m3-t bányavizekből kell a jövőben kielégíteni. A meglévő üzemek továbbra is a vízmű hálózatáról nyerik vizüket. A fejlesztendő Szénfeldolgozó Vegyipari V. többletvízigénye 7500 m3. E vízmennyiséget legcélszerűbb a közeli bányákból kiemelt vízből beszerezni. A kiemelt karsztvizet ülepítés után ö. v. nyomóvezetéken át kell a vállalat csőhálózatába, illetve a közeli hegyoldalon építendő 500 m3 térfogatú ellennyomó medencébe félszivattyúzni. A dorogi üzemek napi vízforgalma 14 000 m3, melyből 13 600 m3 üzemi (65%-ban hűtési), 400 m3 pedig szociális célokat fog szolgálni. Kapuvár meglévő, valamint 4 db új — gép- és élelmiszeripari — üzemének perspektivikus napi frissvízigénye 8100 m3. E vízmennyiségből 2800 m3 felszíni, 400 m3 talaj, 4200 ms rétegvízkészletből, 700 m3 pedig ivóvízműtől átvett vízmennyiségből biztosítandó. A község jövőbeni legjelentősebb üzeme a tervezett Konzervgyár, melynek napi frissvízigénye 6400 m3. Ebből 2500 m3 nyers, 3900 m3 minőségi, illetve szociális igény. A nyersvízigényt a Kis-Rába mellé telepítendő felszíni vízműből, az ivóvízigényt pedig mélyfúrású kutakból célszerű kielégíteni. Az üzem részére fentieken kívül 1 db 800 m3-es tározómedence is építendő. A jelenlegi üzemek meglévő vízmüveikről, az új üzemek — a Konzervgyár kivételével — a közmű- hálózatáról biztosítják a jövőben vizüket. Az üzemek együttes' vízfelhasználása 8900 m3-re becsülhető, mélyből 8400 m3 üzemi, 500 m3 pedig szociális célokat fog a jövőben szolgálni. Körmend meglévő, valamint 4 db új gépipari üzemenek együttes jövőbeni napi frissvízigénye 1400 m3. Az új üzemek 1100 m3/nap igényét 2 db partiszűrésű kútból, a meglévő üzemek igényét pedig a jelenleg is üzemelő ipari vízművekről kell biztosítani. A körmendi üzemek jövőbeni vízforgalma 1800 m3, melyből 1500 m3 üzemi (50%-ban hűtési), 300 m3 pedig szociális oélokat fog szolgálni . Nyergesújfalu két üzemének perspektivikus ipari vízigénye 37 000 m3/nap. A Viscosa gyár bővítéséből származó mintegy 20 000 m3/nap mennyiségű többletnyersvíz beszerzését a meglévő felszíni vízmű bővítésével, esetleg egy új felszíni vízmű létesítésiével kél megoldani. Tekintettel arra, hogy egyrészt az ipari vízműről jelenleg ellátott község a jövőben az új regionális vízműről fogja ivóvízét nyerni, másrészt a regionális vízmű az üzemek részére is át fog a jövőben mintegy 500 m3/nap mennyiségű ivóvizet adni; a vegyipari üzemben időszakosan jelentkező ivóvízhiány a jövőben megszűnik. A vízkészlet gazdaságosabb felhasználása érdekében az üzemeket a jövőben vízforgatásra kell berendezni. A tervidőszak végén várható vízfelhasználás 103 000 m3-re becsülhető, melyből 101 000 m3 üzemi (50%-ban hűtési), 2000 m3 pedig szociális oélokat fog szolgálni. Sárvár meglévő, valamint két új — könnyű- és élelmiszeripari — üzemének együttes perspektivikus napi frissvízigénye 37 100 m3. E mennyiségből 31 000 m3 felszíni, 5500 m3 talaj-, 400 m3 rétegvízkészletből elégíthető ki, míg 200 m3-t a közmű fog az üzemek részére átadni. A község jelenlegi négy üzeme (köztük a Cukorgyár) a jövőben is meglévő ipari víziműveit fogja használni. A Cukorgyár mellett a tervezett Konzervgyár lesz a jövőben a község legjelentősebb üzeme. A gyár tervezett vízigénye 6400 m3, ebből 2500 nyers, 3900 m3 minőségi (ivóvízi) igény. A nyersvizet a Rába melletti kivicsnétegre telepített 5—8 db sekély mélységű fúrt kút fogja szolgálni. A kutak telepítése előtt hidrogeológiai feltárások szükségesek. A kutak vize — a tervek szerint — szivomya- vezetékeken át jut a szívóoldali 2x300 m3es medencébe, ahonnan magasnyomású szivattyúk emelik azt át az üzemi hálózatba, illetve az új 50 m3-es hidroglóbuszba. A Konzervgyár, valamint a Cukorgyár jövőbeni kooperációja érdekében vizsgálatok szükségesek annak eldöntésére, vajon nem gazdaságosobb-e a két üzem nyersvízkivételét összekapcsoitan megoldani. A sárvári üzemek együttes perspektivikus vízforgalma 37 600 m3, amiből 37 000 m3 üzemi, 600 m3 pedig szociális célokat fog a jövőben szolgálni. Szentgotthárd meglévő, valamint 3 db új — gép290
