Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
üzemek bővítésén felül további — mintegy 100 db — vízgazdálkodási szempontból jelentős új üzem telepítésével keil számolnunk. Az új üzemek közül vízigényük alapján kiemelendők a szőnyd és az oroszlányi hőerőművek, továbbá a mosonmagyaróvári cellulóz- és papírgyár. Jelentős textilüzemek létesítése várható Győrben, Komáromban és Szombathelyen. Az új élelmiszeripari üzemek közül jelentősebbek a Győrbe, Komáromiba, Devecserbe, Kapuvárra, valamint Sárvárra előirányzott konzervgyárak. A többi — közepes- és kisvizfogyasz- tású — üzem telepítésénél a nyersanyagbázison felül döntő szerepet kapott a mezőgazdaságból fokozatosan felszabaduló munkaerők lehetőleg helyben történő lekötése. A meglévő üzemek fejlesztése során jelentősebb bővítés várható a győri, szombat- helyi, tatabányai, dorogi, továbbá a dunamenti (sző- nyi, nyergesújfalusá, almásfüzitői) ipartelepeknél. Az állandó vízhiánnyal küzdő Ácsi Cukorgyár Dunáról történő üzembiztos vízellátása is a 20 éves tervidőszak során nyer végleges megoldást. Figyelembe véve a területre előirányzott hatalmas mérvű iparfejlesztést megállapítható, hogy az üzemek együttes frissvízigénye 1980-ig a jelenlegi friss- vízigény kilencszeresére emelkedik, ugyanekkor a belső vízforgatás is a jelenleginek mintegy 2,5-sze- resére nő. Az ipartelepítés tekintetbe vette a terület jövőbeni vízkészletét, s annak nagyságát, amennyiben a nagyfogyasztású új ipartelepeket a nagyhozamú vízfolyások mellé javasolja telepíteni. A közepes és lcisfogyasztású üzemek vízellátásánál a felszíni vízkészletek igénybevétele mellett elsősorban a talajvizekből, rétegvizekből, valamint az ivóvízművekről történő ellátás kerül előtérbe. A terület jövőbeni ipari vízellátásánál egyes jelenlegi üzemek rövidebb, hosszabb ideig tartó vízhiányát is figyelembe vettük és vagy újabb víztermelő telepek bekapcsolására, vagy az űztem belső vízgazdálkodásának javítására javaslatot tettünk. Az Észak-Dunántúli 1. TVK meglévő, valamint új üzemeink együttes perspektivikus napi frissvíz beszerzése 3 598 000 m3, melynek beszerzési módok szerinti megoszlását az alábbi összeállítás szemlélteti: Felszíni vízműről beszerezve Talajvízből beszerezve Partiszűrésű vízből beszerezve Rétegvízből beszerezve Karsztvízből, forrásból beszerezve Bányavízből beszerezve Közműről beszerezve 3 347 700 m3/n 93 % 45 900 nr7n 1,3 % 10 300 mVn 0,3 % 27 800 m7n 0.8 % 21 700 nv'/n 0,6 % 70 000 m7n 1,9 % 74 600 rr 7n 2,1 % Az üzemek napi vízforgalma — a 2 032 000 m3 mennyiségű forgatott vízzel együtt — 5 630 000 m3, tehát a jelenleginek mintegy 4,7-szerese. Az üzemek ipari vízellátása mellett a tervidőszak végéig az üzemi dolgozók, valamint az üzemi lakótelepek ivóvízellátása is maradéktalan megoldást nyer. Az iparfejlesztéssel kapcsolatos ipari vízellátás várható beruházási költsége 1,356 milliárd forintra becsülhető. A következőkben azon települések ipari vízellátásának főbb vízgazdálkodási adatait ismertetjük településenkénti csoportosításban, amelyekben a 20 éves iparfejlesztési terv lényeges változásokat idézett elő. Esztergom 5 db új — könnyű- és gépipari — üzemének perspektivikus napi vízigénye a meglévő üzemek igényével együtt 5300 m3. Ezt a vízmennyiséget a jövőben teljes egészében a városi vízmű fogja biztosítani. A napi vízforgalom — a 600 m3 forgatott víz- mennyiséggel együtt — 5900 m3, melyből 5200 nri üzemi, 700 m3 pedig szociális célokat fog a jövőben szolgálni. Győr városában a 20 éves iparfejlesztés során mintegy 10 meglévő, nagyobb üzem bővítésével, fejlesztésével, továbbá 20—25 új üzem létesítésével kell számolni. A perspektivikus napi ipari igény 113 000 m3-re becsülhető, melyből 86 000 m3 felszíni vízből, 11 000 m3 az üzemek meglévő talaj-, illetve rétegvízkútjaiból, 16 000 m3 pedig a város ivóvízművéről szerzendő be. A 86 000 m3 nyersvízigényből a végleges kapacitásra kiépített kis-dunai ipari vízmű 36 000 m3-t fog biztosítani, a meglévő üzemek felszíni vízmüveiről 28 000 m3 biztosítható, míg 2000 m3 az; új — Mosoni-Duna mellé telepítendő — Kavicsosztályzó vízmüvéről elégíthető ki. A még hiányzó 20 000 m3 beszerzésére új ipari vízmű kiépítése szükséges. A Duna partján új víztermelőtelepet elhelyezni nem lehet, mivel azt a gyárak teljesen lefoglalják. Szóbaj öhet esetleg az új felszíni vízműnek az Iparcsa- t oma torkolatától keletre történő telepítése, e megoldási lehetőséget azonban el kell vetni, egyrészt, mivel e hely igen messze esik az ipartelepektől, másrészt, mivel a tervek szerint ide települne az új szennyvíztisztító és átemelőtelep is. Az új vízkivétel számára legkedvezőbb hely az Iparcsatorna mentén kínálkozik, ahonnan a kívánt 20 000 m3 napi vízmennyiség beszerezhető. Az egyedüli problémát itt a víz lágyítása jelenti; az Iparcsatorna vize ugyanis nagyon kemény (20—50 nkf), ezzel szemben hordaléktartalma csekély. A vízkivételi mű mellé kell megépíteni a tisztítótelepet, az 1000 m3-es alacsonyszintű tározót, továbbá a szivattyútelepet is. Az új ipari vízmű csőhálózatát csak az ipartelepítési tervek összehangolása után lehet kiépíteni. Az ipartelepítés a jövőben is koncentráltan, tehát a meglévő ipartelepek környezetében, a meglévő gyárak közé és azoktól keletre a repülőtér környékén várható. Az új üzemek részben a meglévő, részben az új ipari vízműhöz, illetve a városi közműhöz fognak csatlakozni. A győri üzemek perspektivikus napi vízforgalma 122 000 m3-re becsülhető, amiből 119 000 m3 üzemi, (60 %-ban hűtési) célokat fog szolgálni, míg 3000 m3 az üzemi dolgozók, illetve az üzemi lakótelepek szociális igényeit fogja kielégíteni. Komárom meglévő, valamint új (könnyű- és élelmiszeripari) üzemeinek együttes perspektivikus vízigénye 14 200 m3, melyből 8000 m3 felszíni vízművekről, 700 m3 a meglévő üzemek mélyfúrási 288
