Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás

1.32 AZ IPARI VÍZELLÁTÁS FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE

Győr ipari vízellátását az építés alatt álló ipari vízmű teljes kapacitásra történő beállításával kell elkezdeni.

A jelenlegi ipari vízhálózat a Belváros, Nádor- város és a Gyárváros igényeit szolgálja ki, a hálózatról annak bővítése után a nagyobb távlatban jelentkező igények is kielégíthetők. Erre- a rendszerre a jelenleg még saját ipari vízművekkel rendelkező üzemek is rá fognak kapcsolni, tekintettel a jelenleg beszerzett felszíni vizek igen rossz minőségére. Az Iparcsatornától keletre építendő új üzemek ipari vízellátására új ipari vízmű építése

szükséges. Az ipari vízműhálózatba bekapcsolt tározók számát és térfogatát a jövőben bővíteni kell.

Mosonmagyaróvár kedvező víznyerési lehetőségei miatt igen alkalmas vízigényes ipartelepek telepítésére.

Általánosságban megállapítható, hogy a létesítendő, illetve fejlesztendő nagy vízigényű ipartelepeket a nagyobb vízfolyások mellé kell építeni, ahol felszíni, illetve partiszűrésű vízkészletekből az üzemek mennyiségi és minőségi igénye egyaránt biztonságosan kielégíthető. A kisebb vízigényű ipartelepek vízellátását részben a talaj- és rétegvíz; készletek felhasználásával, részben közműről vásárolt ipari vízzel kell megoldani.

2. AZ IVÓ- ÉS IPARI VÍZELLÁTÁS FEJLESZTÉSE

2.1 A tervezés alapjai

2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK.

ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK í

ÉS A TERVEZÉSI MUNKÄK ISMERTETÉSE

A Területi Vízgazdálkodási Keretterv múlt és jelen anyagának összeállítása során az alábbi adatgyűjtések és feltárások anyaga került feldolgozásra:

a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet által készített statisztikai jellegű adatok az ország közmű-ellátottságáról,

az Országos Vízügyi Főigazgatóság által 1953-ban készített monográfia az ipari létesítmények vízellátásának helyzetéről,

a Vízügyi Igazgatóságok vízjogi okirattárába lévő vízjogi engedélyekben szereplő műszaki adatok.

A Keretterv 20 éves fejlesztési időszakának alapadatait az Országos Tervhivatal, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, továbbá az illetékes iparágak fejlesztési terveinek irányelvei és számadatai szolgáltatták. Felhasználásra kerültek a különböző tervező vállalatok város- és községrendezési, regionális és közművesítési (vízellátás, csatornázás) tanulmányai, illetve tervei is. A nagyobb városok tanácsainak műszaki osztályai által közölt adatokat szintén figyelembe vettük. A városok, nagyközségek, kiemelt funkciójú egyéb települések ivóvízellátására, továbbá a nagyobb ipartelepek ipari vízellátásának megoldására az előzőekben felsorolt forrásmunkák és adatok alapján egyedi tervek készültek. A kisebb települések, ipari létesítmények és lakótelepek fejlesztésének jellemző műszaki adatait normatívák alapján dolgoztuk ki.

2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK

Az ivó- és ipari vízellátás tervezésénél a fejlesztési alapelvek a következők:

— Közműves ivóvízellátást keli előirányozni:

valamennyi városiban, 10 000 főnél népesebb

n agyk özségben,

azokban a településekben, illetve településrészekben, ahol a laksűrűség a 100 fő/ha értéket eléri, vagy meghaladja, továbbá

a jövőben kiemelt szerepet betöltő jelentősebb telenülésekben (bánya-, illetve ipari lakótelepek, üdülőcentrumok, mezőgazdasági termelőközpontok stb.).

— A kisebb települések részére a törpevízművek építését kell elsősorban előirányozni. A közkutas ellátást minél kisebb területre kell korlátozni.

— A szocialista mezőgazdaság termelési és települési központjainak (állami gazdaságok, gépállomások, tsz-ek stb.) vízellátását általánosságban községi vagy törpevízművekhez kapcsolódva kell megoldani. Csak ahol ez nem leheséges ott kell független vízbeszerzést létesíteni.

— Azon települések közkutas vízellátását, melyek jelenleg részben, vagy teljes egészében ásott közkutakról nyerik ivóvizüket, a jövőben fúrt köz- kutakból, vagy törpevízmű jellegű vízellátással kell megtervezni.

— Azoknál a — főleg dombvidéki — települések- pülésekben a 100 fő/ha alatti laksűrűségű zónákat részben a vízvezetékhálózatra szerelt közkifolyók, részben (külterületeken) közkutak útján kell vízzel ellátni.

Azoknál — a főleg dombvidéki — településeknél, melyeknél a kedvezőtlen hidrogeológiai adottságok fúrt közkutak létesítését nem teszik lehetővé, az ún. törpevízmű jellegű vízellátást kell előirányozni.

— Vízszegény területek településeinek és ipartelepeinek vízellátásánál meg kell vizsgálni a regionális vízművek létesítésének lehetőségeit és gazdaságossági feltételeit.

— Az életszínvonal emelkedésével növekvő vízigények kielégítésére vízműveknél házi bekapcsolás esetén 100—300 1/fő/nap fejadagot, a közkutakról, továbbá törpevízművek utcai kifolyóiról ellátottak részére pedig 40—50 1/fő/nap fejadagot kell előirá283