Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás

nyozni. Ezekben az értékekben a nagyipar, valamint a fürdők vízigénye nem szerepel.

— Az utcai közkifolyókat és a közkutakat zárt településeknél úgy kell elhelyezni, hogy minden lakos 150—250 m távolságon belül kifogástalan jó vízhez juthasson.

— A minőségi vízkészleteket elsősorban az ivó- vízellátás céljára kell biztosítani. Ahol gazdaságosan megoldható, ott a nem ivóvíz igényű ipari fogyasztókat az ivóvízművekről le kell választani.

— Az ország állatállományának jelenlegi és távlati vízigényét figyelembe kell venni, különösképpen a meglévő vagy kialakítandó mezőgazdasági központok vízellátásánál.

— Az ipar ipari vízminőségű vízigényét elsősorban felszíni vízből kell kielégíteni, figyelembe véve a tározási lehetőségeket is.

— Az ipar ipari vízminőségű vízigényének kielégítésénél a vízkészlet gazdaságos kihasználása érdekében a vízforgatást a legnagyobb mértékben és ahol erre lehetőség van, a sorozatos vízellátást keb alkalmazni.

— összefüggő ipartelep, vagy több közeli ipartelep ipari vízigényét a telepítés és a gazdaságosság figyelembevételével lehetőleg egy ipari vízműről kell kielégíteni.

— Az ipartelepek részére megállapított ipari mi nőségű vízigényeket az év minden szakában korlátozás nélkül kell kielégíteni.

— Az ipartelepek ipari vízminőséget szolgáltató vízmüveinél — továbbá nagyobb vízigényű technológiai folyamatok esetén az egyes üzemrészekben is —- a frissvíz mennyiségének állandó méréséről gondoskodni kell.

— Ahol az ipari vízigények kielégítésére jobb lehetőség nincs, ott a megfelelően tisztított és fertőtlenített szennyvíz felhasználásának lehetőségeit ás meg kell vizsgálni.

2.2 Az ivó- és ipari vízellátás keretterve

A jövőbeni vízellátást legszembetűnőbben a közműves ellátás erőteljes fejlesztése (32%-ról 73,5 %-ra), továbbá a falusi vízellátás terén jelenleg tapasztalható elmaradás megszüntetésére irányuló törekvés jellemzi. Amíg 1960-ban a falusi lakosság 45%-a volt magánkutak vízére utalva, addig 1980- ra gyakorlatilag megszűnik a magánkutak sokszor ártalmas és egészségtelen vizét fogyasztók száma.

A vízművek perspektivikus napi víztermelése 251 110 m3, melynek 8 %-a felszíni, 42 %-a felszín- közeli, 26 %-a mélységbeh, 24 %-a pedig karsztvízkészletből biztosított. A terület egy lakosára jutó 140—150 1 fajlagos ivóvíztermelés megfelel az előirányzott országos mutatónak.

A termelt víz szállítását és elosztását a jövőben 1960 km hosszú csőhálózat, a hálózati nyomást, valamint a víztárolást 47 db víztorony és 49 darab medence fogja biztosítani 45 000 m3 összes tározótérfogat mellett, ami a perspektivikus napi víztermelés 18%-ának felel meg.

Az előbbiekben vázolt vízellátásfejlesztési program beruházási költsége 826,4 millió forintra becsülhető.

2.211 Regionális vízművek

Jelenleg az Észak-Dunántúli 1. TVK területén regionális vízmű nem üzemel. A létesítendő három regionális -vízműhöz tartozó területen a lakosság egy részét jelenleg városi és községi vízművek látják el ivóvízzel. A jövőben regionális vízműről közműves és törpe vízellátással 110 983 főt tervezünk ellátni, tehát a TVK tervezett 1 240 796 fő összlakosságának 9%-át. A TVK területén létesülő 3 regionális vízmű a következő: Esztergom—Dorogi, a Komárom—Almásfüzitői és a Lábatlan—Süttői Vízmüvek. E 3 regionális vízmű 6 központi, továbbá 10 törpevízművet lát el ivóvízminőségű vízzel. A 110 983 ellátott főből 86 865 fő központi, 24 118 fő pedig törpevízműves ellátásban fog részesülni.

A 3 regionális vízmű főlétesítményeinek becsült beruházási költsége 150 millió forint.

2.21 AZ IVÖVIZELI.AtAS KERETTERVE

a) Főlétesítmények

Az Észak-Dunántúli 1. TVK vizellátásfejlesztési terve értelmében a 20 éves tervidőszak végén a terület lakosságának ivóvízellátását 3 regionális, 13 önálló központi, 72 önálló törpe-, 7 körzeti vízmű, továbbá mintegy 750 fúrt közkút, valamint 141 településben törpevízmű jellegű berendezés fogja biztosítani. (A regionális vízellátás keretében 6 település központi, 10 település pedig törpevízműves ellátásban fog részesülni.)

Az ivóvízellátás perspektivikus helyzete a következő ellátási adatokkal jellemezhető:

Regionális vízműről ellátott Központi vízműről ellátott Törpevízműről ellátott Körzeti vízműről ellátott Fúrt közkúttal ellátott Törpevízmű jellegű ellátásban részesül

Magánkutas ellátásban részesül

110 983 fő 9% 593 909 fő 48% 195 454 fő 16%

7 000 fő 0,5°,. 243 531 fő 19,5° ,

73 000 fő 6% 16 919 fő 1%

Az Esztergom—Dorogi Regionális Vízmű megépítése Esztergom, Dorog városok, valamint a környező bányaüzemek és bányászlakótelepek víziellátását biztosítja a jövőben. Az ellátandó lélekszám 66 219 fő a vízigény 30 000 m3/nap.

Az esztergomi és dorogi meglévő vízmű egy új 15 000 m3/nap teljesítményű csáposkúttal bővítenf dő, így a jelentkező 30 000 m3 vízigény kielégíthető.

Az építendő csővezeték hossza 25 km. (0 80—400 mm-es öv, acél és a. c.).

Tekintettel arra, hogy az ellátandó helységek közt jelentős szintkülönbség van, 4 átemelőtelep létesítése, illetve bővítése szükséges. A biztonságos vízellátást a magaslatokon megépített tározómedencék biztosítják, melyek hasznos köbtartalma az építendő 1800 m3 össztérfogatú új medencékkel és víztoronnyal együtt 4100 m3-re nő. A regionális vízmű székháza Esztergomban épül, ide futnak be a tározómedenoétoből és átemelőtelepekből a távjel284