Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
3 170 m3 víz kitermelésére lelhet számítani, így az üzem vízfelesleggel rendelkezik. Ivóvízként 410 m3-t használt fel az üzem, melyben a vízműről közkifolyós ellátásban részesülő lakosság vízigénye is bennfoglaltatik. A víz tározására 1 db 100 m3-es magaslati és 1 db 50 m3-es alacsonyszíntű medence áll rendelkezésre. 1.3 A fejlesztés szükségessége 1.31 AZ IVÓVÍZELLÁTÁS FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A területen élő 1 094 244 fő összlakosságból városi, községi vízellátásban 290 110 fő (27 %), tör- pevízmúves ellátásban 28 255 fő (3%), körzeti vízellátásiban 2 348 fő (0,2 %), közkutas vízellátásban 255 112 fő (23%), intézményi-lakótelepi vízellátásban 16 223 fő (1,5 %) részesül. A területen lakók közül tehát 497 196 főnek, az összlakosság 45 %- ának ivóvízellátása tehát nincs megnyugtató módon biztosítva. A vízellátás megjavítása érdekében a jövőben a következők a teendők. Az Esztergom-dorogi szénmedence ivóvízellátását regionális vízműről kell megoldani, mert a bányaművelés következtében a karsztvízszint annyira lesüllyedt, hogy a víznyerő-helyek a bányatelepüléseken víz nélkül maradtak. A terület vízellátása, különös tekintettel a nagymértékű ipari vízelvonásra, megnyugtató módon csakis regionális vízműről oldható meg. Komárom városban a jelenlegi vízellátás sem közegészségügyi, sem mennyiségi szempontból nem megfelelő. A Komárom térségéhez tartozó Szőny és Almásfüzitő községekben a meglévő kishozamú mélyfúrású és ásott kutak szennyezettségük és a víz keménysége miatt nem felelnek meg vízellátási célokra. Új víznyerőhelyek bekapcsolása nehézségekbe ütközik, mert a közelben nem található olyan terület, ahol a víznyerőhelyek előírt védőterülete biztosítható lenne. A vízellátás' megjavítása egyéni módon — csápos-, illetve fúrtkutakból — az elszeny- nyeződött parti kavicsrétegek miatt nem kedvező és nem gazdaságos. Ezért célszerűnek látszik a fenti Duna-szakaszon kooperatív, regionális vízmű létrehozása felszíni vízbeszerzésével. Lábatlan, Nyergesúj falú és Süttő községek vízellátását a Lábatlannál megépült felszíni vízikivételi műhöz történő csatlakozással célszerű megoldani. A fenti 3 község vízellátását regionális vízművel kell biztosítani. Győr város meglévő vízműve bővítésre szorul. A többlet vízmennyiség a Révfalui vízműtelep bővítésével biztosíthatónak látszik. A főnyomócső-há- lózat kiépítése mellett meg kell építeni a fejlesztendő városrészek főtápcsöveit is, valamint a még vízzel el nem látott utcák elosztóhálózatát. Mosonmagyaróvár vízellátását — figyelembe véve a fejlesztést is, — a jelenlegi vízmű előreláthatólag biztosítani tudja. A fejlesztésnek megfelelően a hálózat fővezeték rendszerét kell kiépíteni, ezenfelül víztorony létesítése is szükséges. Sopron városban a vízmű megindult bővítési munkálatait tovább kell folytatni, a vízvezetékhálózatot bővíteni kell, továbbá az új tározómedence építését is be' kell fejezni. A Löverekben és Kőhi- dán átemelőtelep építendő. Oroszlány városban a jelenleg ivóvízellátási célra rendelkezésre álló vízmennyiség már az első ütemben épülő lakások részére sem elegendő. A vízellátás megjavítását, a többletvízmennyiség beszerzését a Bokodi vízmű térségében létesítendő új kutakból lehet biztosítani. Tata város vízellátási helyzete katasztrofális. A bányászat fokozódó víztermelésével a jövőben is számolni kell, amivel a tatai források további víz- szintsüllyedése is természetszerűleg együtt jár. A karsztvíz utánpótlás biztosított, ezért vízbeszerzési probléma lényegében nem merülhet fel. A vízellátáshoz szükséges vízmennyiséget a nívó-csökkenés miatt egyre mélyebb szintről kell kiemelni. Ennek megfelelően oly vízbeszerzési helyet kell létesíteni, melyből nyitott hasadékrendszeren keresztül tárható fel a karsztvíz. Tatabánya perspektivikus vízigényét az építés alatt álló XlV/a jelű vízaknából lehet biztosítani. A csőhálózat sok helyen régi, elavult, ezért kb. 50 km hosszú új vezetékhálózat fektetése szükséges. A magaslati tározótér nagysága is bővítésre szorul. Kőszegen a fejlesztéshez szükséges vízmennyiséget új vízmű építésével kell biztosítani, mely a Gyöngyös patak kavicsteraszára telepítendő. A vízvezetékhálózat is bővítésre szorul. Szombathely város vízmüvét a fejlesztési igényeknek megfelelően bővíteni kell. A nyomócsőhálózatot, valamint a tár ozást is figyelembe kell venni a fejlesztésnél. Ajka város jövőbeni ellátásánál a meglévő vízmű és a hálózat bővítését kell előirányozni. Pápán a fejlesztéshez szükséges vízmennyiség a Tapolcafői források teljes foglalásával biztosítható. A forrásfoglalásnál új vízműtelep építendő, magasnyomású szivattyúteleppel. Az Észak-Dunántúli 1. TVK területén a meglévő községi vízműveket fejleszteni kell, ezenfelül Kapuvár, Celldömölk és Sárvár községekben új központi vízművek megépítését kell előirányozni. A meglévő törpevízműveket fejleszteni kell, továbbá 62 községben új törpevízmű építésére kerül sor. Azokban a községekben, ahol a kedvezőtlen hidrogeológiai adottságok fúrt közkutak létesítését nem teszik lehetővé, vagy ahol a rétegvasas- ság miatt egyedi fúrt kutakat telepíteni nem gazdaságos, ott a vízellátást ún. törpevízmű jellegű berendezésekkel kell megoldani. Általánosságban megállapítható, hogy az Észak- Dunántúli 1. TVK területén Győr-Sopron és Vas megyékben, a Rába- és Szigetközben a közkutas vízellátás, az Esztergom—dorogi szénmedencében, Komárom és Lábatlan térségében a regionális vízművek, a terület egyéb részein pedig a törpevíz- műves és a törpevízmű jellegű vízellátás fejlesztése kívánatos és gazdaságos. 282
