Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
A Cement és Mészművek ipari vízellátását a Duna partjára telepített felszíni vízkivételi műből és 1 db csápos kútból biztosítja. A felszíni vízikivétel napi 4 380 m3 vizet szolgáltat. A csápos kútbol kivehető vízmennyiség 460 m3. E csáposkút látja el ivóvízzel a cementgyári lakótelepet, valamint Lár- batlan község lakosságának egy részét is. A csápos kút vízhozama kevés, így száraz időben az ivóvíz^ ellátásban zavarok lépnek fel. A Vasbetongyár ipari vízellátása biztosítása érdekében galériás parti vízmüvet létesített a Duna partján. Az 1000 m3/nap mennyiségű partiszűrésű víz 2,5 km hosszú aoélcsővezetéken keresztül jut a felhasználási helyekre. Nyergesújfalu községben két jelentősebb ipari üzem települt; az Eternit művek és a Magyar Vis- cosa gyár. Mindkét üzem vízszükségletét saját vízmüve elégíti ki, sőt a Viscosa gyár csápos kútja biztosítja a község ivóvízellátását is. A két üzem napi frissvíz beszerzése 16 150 m3, melyből 8 700 m3-t felszíni vízből, 350 m3-t talajvízből, 7100 m3-t pedig partiszűrésű kutakból biztosítanak az üzemek. Vízforgatás nincs, a termelt vízből 13 350 m3 üzemi (45 %-ban hűtési) 2 800 m3 pedig vízellátási célokat szolgál. A Magyar Viscosa gyár vízszükségletét a Duna partján telepített csáposkútból közvetlen dunai nyersvízkivétellel, valamint galériából biztosítja. A lakótelep és a község vízellátása a csáposkútról történik. A község ivóvízellátási célra 720 m3/nap vizet kap a Viscosától. Ez a mennyiség nyári időszakban kevés, s vízhiányt okoz. Tekintettel arra, hogy a csáposkútból nyert ivóvizminőségű vízre a gyártási folyamatokhoz is szükség van, a gyár további vízmennyiséget már nem tud a község részére biztosítani. A gyártásnál felhasznált víz tekintélyes része hűtővíz, melynek frissvízből történő kielégítését visszaforgatással csökkenteni lehetne. Az üzemben időszakosan 1 000—1 000 m3/nap mennyiségű ivó-, illetve nyersvízhiány merül fel. Az Eternitművek 3 db vízbeszerzési forrással rendelkezik. A lakótelep és a telephely szociális vízr- szükségletét 1 db aknakútból, üzemi vízszükségletet pedig 2 db a Duna medrébe fektetett perforált szívócsövön keresztül biztosítják. Petőháza. A Cukorgyár ipari vízellátását a gyár mellett elfolyó Ikva patak biztosítja, ahonnan kampány idején 43 200 m3/nap mennyiségű víz emelhető ki. Tekintettel arra, hogy az őszi gyár- tásinduláskor rendszerint vízhiány van, a kdsvíz miatt; a gyár tárolótavat létesített 34 000 m3 befogadóképességgel. Vízvisszaforgatást csak vízszegény időszakban végez az üzem 1 970 m3/nap meny- nyiségben. A gyári dolgozók, a lakótelepi lakosság, továbbá a község egy részének ivóvízellátását 2 db mélyfúrású kút biztosítja napi 430 m3 mennyiségű rétegvízzel. Az egyik mélyfúrású kút vize 20 m3 űrtartalmú víztornyon kérészül jut a fogyasztókhoz, A másik mélyfúrású kút vízéből a strandfürdőt látják el. Sárvár. A község a múltban műselyemgyárrai rendelkezett. Jelenleg 4 ipari vízfogyasztója van, melyek közül legjelentősebb a Cukorgyár. Az üzemek naponta 28 500 m3 felszíni vizet és 1800 m3 ivóvizminőségű vizet termednek. A víz meny- nyisége a pillanatnyi fogyasztásnak megfelel ugyan, azonban a felszínalatti víz minősége a Baromfi Feldolgozó V.-nál kifogás alá esik, ammóniák tartalma, miatt. Az ivóvízminőségű víznyerő helyek körül mind ez ideig nem volt védőövezet biztosítható. A Cukorgyár 28 500 m8 nyers vizét a Kába tolyo- ból, a cukor fedésére szolgáló 1 700 m3 ivóvízminőségű vizét pedig ásott kutakból nyeri. A felszín- alatti víz a község belterületén mindenütt szeny- nyezett. Tározásra 2 db 130 m3 térfogatú víztorony SíZolgál. Geológiai szakvélemények szerint a község közelében, bőséges és jóminőségű partiszűrésű víz található. Szöny. A Szőnyi Kőolajipari V. ipari vízellátását még jelenleg is az ún. régi ipari vízmű biztosítja. A víztermelő berendezés galéria, melynek gyűjtőaknájából 2 db acélvezeték indul ki, ezekhez csatlakozik egy-egy vízgyűjtőcső. A vízgyűjtő- aknába nyúlik be a szivattyúk szívócsöve, amelyek egy közös 0 600 mm-es nyomócsövön keresztül emelik át a vizet a gyártelepre. A galériás vízkivétellel a termeléshez szükséges 20 000 m3/na,p vízmennyiség gazdaságosan, üzembiztosán kiszolgálható. A 25—27 nk fokú talajvíz- lágyítása igen költséges lett volna, ezért választották a fentiekben már ismertetett megoldást. Tokod. A község környezetében főleg bányaüzemek települtek, további jelentősebb vízfogyasztó még a MÁV Fatelítő V. és az Üveggyár. Az üzemek a Fatelítő V. és az Erzsébet-akna kivételével saját vízmüveikről biztosítják vízszükségletüket. A Szénbányászati Tröszt üzeme a Tokod altárót, az Imre- és Üjtelepek ivóvízellátását biztosító ún. laposa víztermelőtelepet üzemelteti. Az 5 tokódi üzem napi frissvízigénye 5 100 m3, melyből 100 m3-t talajvízből, 880 m3-t rétegvizekből, 580 m3-t karsztvizekből fedeznek az üzemek, míg 600 m3-t a községi ivóvízmű ad át. Bányavizekből 2 940 m3-t hasznosítanak az üzemek. Vízforgatás nincs, a beszerzett vízmennyiségből 3 530 ms üzemi célokat szolgál, 1 570 m3 pedig üzemi dolgozók és lakótelepek ivóvízellátását biztosítja. Az üzemek vízellátásában időnként nehézség jelentkezik, egyedül az Üveggyár rendelkezik megfelelő mennyiségű elfolyó bányavízzel ipari vízigényének kielégítésére. Ez utóbbi üzemnél azonban a minőség ellen merülnek fel kifogások. Az üveggyári lakótelep ivóvízellátását, továbbá az üzem szociális vízigényét ásott kút biztosítja. Az új üveggyári lakótelep kiépítése új ivóvíznyerő hely bekapcsolá- sá tette szükségessé. Ebből a célból 3 db próbafúrást mélyítettek le. A MÁV Fatelítő V. ipari vizét a községi vízműtől kapja. Tekintettel arra, hogy a község ivóvíz- ellátása a karsztvízszin lesüllyedése következtében katasztrofális helyzet előtt áll, feltétlenül szükséges a Fatelítő, továbbá a Koncentráció ipari víz- elátását a vízműtől függetlenül megoldani. Ürkút. A Mangánércbánya vízellátását egy karszt- alcna biztosítja, melyből 2800 m3 mennyiségű bányavizet bocsátanak a Csinger patakba. A karbonátos vágatból 620 m3, a nyugati ereszkéből 36 1 TVK 281
