Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás

igények kielégítéséről. A víztermelés vízbeszerzési módok szerinti megoszlása az alábbi:

Talajvízből biztosítva 160 m3/nap

Karsztvízből „ 1 370 m3/nap

Bányavízből „ 320 m3/nap

összesen: 1 850 m3/nap

A termelt vízből 790 m3 nyersvíz, 1 060 m3 pedig ivóvízminőségű víz. A szénbányászat üzenni célra 1 140 m3-t, üzemi dolgozók részére 410 m3-t, lakótelep részére 300 m3-t használ fel. Csolnok község, Ebszőnybánya bányásztelepülés és Sárisáp község ivóvízellátását is a Szénbányászati Tröszt kezelésében lévő víznyerőhelyekről biztosítják.

Acs. Az Ácsi Cukorgyár a cukorgyártáshoz szükséges vizet a Comcó patakból és 3 db mélyfúrású kútból veszi ki. Felszíni vízből 7 200 m3, rétegvízből 2 200 m3 a napi víztermelés, őszi lehalászáskor a nagyigmándi öreg-tó vizét a Tatai Halgazdaság olyan ütemben ereszti le, hogy a Comcó patakban az Ácsi Cukorgyár részére további 7 200 m3/nap többletmennyiség kivehető legyen-. A gyártás folyamán a szállításra használt 11 200 nrVrnap vízmennyiséget, továbbá az 1100 m3/nap hűtővizet visszaforgatják. A vízforgatás tovább már nem növelhető. A fúrt kutak közül 1 db a telephelyi és lakótelepi vízellátást szolgálja. A fúrt kutak vize vasas, közegészségügyileg éppen csak elfogadható. Vízkezelés nincs. Száraz időszakban a gyár ka- tasztrófális vízhiányban szenved (11 000 m3/nap), ezért feltétlenül szükséges a jövőben egy felszíni dunai vízkivételi mű megépítése.

Ászár. Az Ászári Keményítőgyár a gyártáshoz szükséges 1 800 m3 mennyiségű ipari vizét a Feketevíz-ér patakból emeli ki. A vízfolyások vizének tározására 13 db kisebb völgyelzárással tározótavakat létesítettek, összesen 350 000 m3 hasznos térfogattal. A patakból a kétnyílású duzzasztó segítségével kivett víz erősen iszapos, ezért azt az ún. belső tóba vezetik. A belső tó a patakvíz ülepítésém felül kisebb méretű tározást is biztosít. Az üzem ivóvízét 3 db mélyfúrású kút biztosítja. A kazán- tápvízként felhasznált vízből 60 m3/nap mennyiséget visszaforgatnak. Nagy szárazság esetén, amikor a Feketevíz-érből csupán napi 600 m3 ipari vizet tudnak kivenni, a hűtéshez szükséges 1 000 m3/nap és a szállításhoz szükséges 240 m3/nap vízmennyiségből 190 m3-t visszaforgatnak.

Celldömölk. A község múltjában a római korig visszamenően a közelmúltban megszűnt sághegyi bazaltbánya játszotta a főszerepet. Annak ellenére, hogy Celldömölk Sárvárhoz hasonlóan vasúti gócpont, csak két db vízgazdálkodás szempontjából figyelembevehető üzemmel rendelkezik, melyek együttes napi víztermelése 1160 m3. A két üzem naponta 1060 m3 rétegvizet és 100 m3 talajvizet termel. A rétegvíz a postvukáni hatás következtében vasra agresszív szénsavtartalmú. A közelben felszíni vízkivételre alkalmas vízfolyás nem található.

Dorog. A községben lévő ipartelepek vízellátásukat a dorogi községi vízműről biztosítják.

A községbe telepített 8 db ipari üzem vízigényé- nyének kielégítésére 1929. évben 2 m3/perc teljesítményű mélyfúrást létesítettek. Ugyanekkor

épült meg a Kálvária hegyem 2 db 60 m3 űrtartalmú tározó is. A későbbi években készült a Sátorkő területén egy falazott aknakút (1 m3/p), a központi műhely mellett egy 335 m-es (1,26 m3/p), az uszoda mellett egy 387 m-es (0,8 m3/p), az Erőmű részére ugyancsak egy 387 m-es (1 m3/p) mélyfúrás, végül a körtvélyesi Dunaágban 800 m3/nap teljesítményű felszíni vízkivételi mű épült. A kutak vízhozama bányaművelés folytán fokozatosan csőikként, az ipar vízigénye ezzel szemben- rohamosan emelkedett.

1949. évben az OVH az igények kielégítése céljából az ipari tárcák hozzájárulásával megépítette az egységes Dorogi vízmüvet. A vízmű víznyerő helye az esztergomi Prímás-szigeten létesített 2 db csáposkút. A víznyerő helyet Doroggal 7 'km- hosz- szú, 0 250 és 0 300 mm-es eternit ikervezeték köti össze. A két vezeték párhuzamosan halad abból a óéiból, hogy az egyik meghibásodása esetén a másikon lehessen vizet szolgáltatni.. A Dorogi Erőmű saját dunai vízkivétellel is rendelkezik a Kenyérmezei patak torkolatánál, ahonnan 4,5 km hosszú, 0 250 mm-es nyomócső vezet az Erőműbe. Ezt a vízkivételt azonban a Primás-szigeti Dunaág fenolos szennyezettsége miatt üzemeltetni nem tudják, csupán tartalékként szerepel. Az Erőmű vízellátását is a többi üzemhez hasonlóan a közmű biztosítja, melyről az üzemek együttesen 5 600 m3/nap mennyiségű vizet vásárolnak.

Halimba. A Bauxit bánya napi frissvíz igénye 900 m3, melyből 750 m3 minőségi, 150 m3 pedig nyersvízigény. Az üzemi dolgozók, valamint a lakótelepek és a község egy részének ivóvízellátását biztosító ivóvízmennyiség 2 db fúrt kútból, valamint 1 karsztaknából szerezhető be. Az ivóvíz tárolása 2 db 100 m3-es magaslati tárolómedencében történik.

Az üzem bányavíz kitermelése 5 karsztaknából 10 400 m3. A 150 m3 mennyiségű nyersigény innen fedezhető.

Lábatlan. A községbe telepített nagy vízfogyasztású ipari üzemek a termeléshez szükséges vizet saját vízmüveikből biztosítják, sőt a község egy részét is a Cement- és Mészművek látja el ivóvízzel.

Az üzemek napi frissvíz igénye 9 220 m3, melyből 5 680 m3 két felszíni vízmű, 1 780 m3 talajvíz- kút, 1 460 m3 pedig partiszűrésű kutakból nyerhető. 300 m3 ivóvizet a községi ivóvízmű szolgáltat. Az üzemek 4 200 m3 vizet visszaforgatnak, így a napi vízforgalom 13 420 m3, melyből 13 000 m3 üzemi, 420 m3 pedig szociális célokat szolgál.

A Papírgyár vízellátását kezdetben a Duna- partom telepített ásott kút biztosította. Mivel a kút nem szolgáltatott kellő mennyiségű vizet, dunai vízkivételt kapcsoltak be egy 0 100 mm-es öntöttvas szívóvezetékkel. A 12 nkf keménységű 1 300 m3 mennyiségű Duna-vizet egy használaton kívüli gyűjtőtorony medencéjébe táplálják, ahonnan útépítés után szivattyú nyomja a vizet a kazán tápvíztartályba. A Papírgyár ezenfelül az üzem területén lévő aknás kútjából csápokat hajtott ki és ezzel 1 780 m3/nap vízmennyiséget termel. A gyár 4 200 m3 vizet forgat naponta, így vízfelhasználása 7 280 m3/nap.

280