Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
15 %-a. A törpevízművek évi energiaigénye 490 MWó. Az ellátott községekben az egy főre jutó ivó- vízmennyiség 150—160 1/nap. 3. Intézményi — lakótelepi vízművek Az állami gazdaságokat, szociális otthonokat, üdülőket, kórházakat, iskolákat, egyéb intézményeket, valamint néhány ipari vállalat lakótelepét intézményi — lakótelepi kisvízművek látják el ivóvízzel. Az Észak-Dunántúli 1. TVK. területén 37 községben épült ki intézményi vízmű. E kis vízművekkel rendelkező községek összlakossága 92 697 fő, a belterületi lakosság 80 120 fő. A terület 1 094 244 fő összlakosságából 16 223 főt intézményi lakótelepi kisvízművek látnak el ivóvízzel, tehát az összes lakosság 1,5 %-át. A vízellátás megoszlása a következő: intézményi-lakótelepi vízműről 16 228 fő (17%) ellátott, míg közkutas vízellátásiban 21 684 fő (24 %) részesül, a lakosság többi része magánkutak vizét fogyasztja. A községekben 59 db intézményi-lakótelepi vízmű, valamint 114 közkút üzemel, összesen 4 220 m3/nap víztermeléssel, melyből az intézményi lakótelepi-vízművek termelése 3 400 m3-re becsülhető. A víztermelőhelyek megosztása a következő: 111 db talajvízkút, 1 db partiszűrésű kút, 60 db mélyfúrású kút, 3 db karsztkút és 3 db forrás. A napi víztermelési kapacitásból 790 m3 talajvíz, 750 m* partiszűrésű víz, 2 360 m3 rétegvíz, 290 m3 karsztvíz és 30 m3 forrásvíz. A kisvízművek vízvezetékhálózatának hossza 46 km. Tározásra 9 db víztorony (370 m3) és 7 db medence (210 m3) szolgál. Az összes tározótérfogat tehát 580 m3. Az egy belterületi lakosra jutó fajlagos ivóvíztermelés 50 1. 4. Körzeti vízművek Az Észak-Dunántúli 1. TVK területén 10 községben építettek ki körzeti vízmüvet, melyek a terület 1 094 244 fő összlakosságából 2 438 fő, tehát a lakosság 0,2 %-ának vízellátását biztosítják. A körzeti vízművel ellátott községek összlakossága 24 564 fő, melyből 23 121 fő belterületi lakos. Ebből 34% jó ivóvízzel ellátott, éspedig 2 348 fő (10 %) körzeti vízműről, 5 495 fő (24 %) pedig köz- kutakról. A községekben 14 db körzeti vízmű és 17 db közkút üzemel összesen 700 m3/nap víztermeléssel, melyből a körzeti vízművek termelése 420 m3-re becsülhető. A víztermelőhelyek megoszlása a köFelszíni vízből beszerezve Talajvízből „ Partiszűrésű vízből „ Rétegvízből „ Karsztvízből, forrásból „ Bányavízből „ Közműről „ vetkező: 30 db mélyfúrású kút és 1 db karsztforrás. A napi víztermelési kapacitásból 670 m3 rétegvíz^ 30 m3 karsztvíz. A körzeti vízművek vízvezetékhálózatának hosz- sza 11 km. Az ellátott községekben az: egy belterületi lakosra jutó víztermelés 30 1/nap, az egy ellátott főre jutó víztermelés pedig 90 1. 5. Közkutas vízellátás Az Észak-Dunántúli 1. TVK területén 422 községben kizárólag közkutas ellátás van. A terület összlakosságából 255 112 fő, azaz a lakosság 23 %-a részesül közkutas vízellátásban. A közkutasan ellátott községek összlakossága 480 809 fő, a belterületi lakosság 445 677 fő. A 422 községben a közkutak 206 844 főt látnak el ivóvízzel, tehát a belterületi lakosság 46%-át. Az ellátottak 35%-a fúrt, 65%-a ásott közkutak vizét fogyasztja. A községekben lévő 1 621 db közkútból 1 281 db (80%) talajvizet hasznosító ásott kút, 340 db rétegvizekre települt mélyfúrású kút. A talajvízre települt ásott közkutak ellen igen gyakran merülnek fel közegészségügyi kifogások, a sűrűn települt belterületek talajszennyezettsége miatt. Az ásott kutak zöme a helytelen műszaki telepítésből kifolyólag rossz ízű, helyenként egészségre is ártalmas vizet szolgáltat. Ezért — ahol a hidrogeológiai viszonyok azt lehetővé teszik — arra kell törekedni, hogy a közkutas vízellátást mélyfúrású kutakból lehessen biztosítani. A mélyfúrású kutak vize Győr-Sopron megyékben a folyók hordalékkúpjain vasas, háztartási célra használhatatlan, vastalani- tásra szorul. A közkutak napi becsült igénybevétele 10 450 m3, melyből 5 700 m3 ásott, 4 750 m3 pedig fúrt közkutakból származik. Az egy közkutakról ellátott lakosra jutó napi víztermelés 40 lit. 1.22 AZ IPARI VÍZELLÁTÁS MŰLTJA ÉS JELENE Az Észak-Dunántúli 1. TVK területén több olyan — országos viszonylatban isi jelentős szerepű — ipartelep, illetve iparvidék található, melyek víz- gazdálkodása a terület keretein túlmenően, országos jelentőségű. A Győr—Pápa térségi ipartelepek, a Tata—Dorogi medence bányái és üzemei, a bakonyi iparvidék, a Komáromtól keletre a Duna mentén települt üzemek nemcsak területi, de országos viszonylatban is jelentékenyek. A területen megvizsgált mintegy 230 jelentősebb ipari üzem együttes napi frissvízbeszerzése 394 000 m3, mely vízbeszerzési módok szerinti bontásban az alábbi megoszlást mutatja: 234 750 m3/nap 59% 31 380 99 8% 8 700 99 2% 16 550 99 4% 21 730 99 6% 50 460 99 13% 30 650 99 8% 275
