Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)

VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás

nevezetesen az Ikvából való tápláltságra már megépült tároló Petőházán a cukorgyár üzemvizének gyűjtésére a vasúttól délre 3 ha terjedelemben, továbbá a Brennbergen a Rák patak völgyét keresztező felhagyott vasúti töltéssel felduzzasztható mintegy 4 ha-on tárolótó, mely elsősorban ipari vízellátás céljaira célszerűen és olcsón megépíthető kb. 60 000 m3 víz tározására. Az ennek révén járulékosan elérhető évi haltermelés hektáronként

1,5 q-val számítva 10,5 q-ra előirányozható.

Komárom megyében egyrészt az Ászári Keményítőgyár vízellátását szolgáló dombvidéki, eddig is járulékosan használt tárolót, másrészt a Bábolnai Állami Gazdaság ölbő—Tares környéki öntö- tővizet tároló tavak vízszinének 50 cm-es megemelésével keletkezett nagyobb víztükörre számítható járulékos halastavak, végül a Tardosbányai újonnan létesítendő 24 ha-os tárolótó jöhetnek számításba, amely utóbbiak együttes területe 15 ha és

elérhető halhozamúk — hektáronként 1,5 q-t számítva — összesen 22,5 q.

Veszprém megyében külön járulékos haltenyésztő tavakat nem vettünk számításba, mert az emelt szintű és öntözést csak másodlagosan szolgáló halastavak adatait a tógazdasági haltenyésztés kerettervében állítottuk be.

Vas megyében csak általánosságban 4 járulékos tározótó megépítése van tervbe véve közelebbi helymeghatározás nélkül, összesen 213 ha vízfelülettel és hektáronként 1,5 q halhozammal. Ezek a tárolótavak elsősorban mezőgazdasági területek öntözésére szolgáló vizek befogadására szolgálnak. Az itt előirányzott haltermelés mennyisége 388,5 q évente, — 42 000 Ft beruházási költséggel.

összegezve a természetes vízfolyások, tógazdaságok és járulékos halastavakra vonatkoztatott adatokat megyékre bontva, az előirányzott haltermelés, hasznosított vízfelület, munkateljesítmény és beruházási költségek a következőképpen alakulnak:

1. Tervezett évi balhozam q-ban

Term, vizek

Halastavak

Jár.

tavak összesen

Győr—S. megye

4 452

(1 601)

130

(40)

10,5

(0) = 4 592,5

(1 641)

Komárom megye

1 284

(385)

8 429

(4 961)

58,5

(35)= 9 771,5

(5 381)

Veszprém megye

84

(14,$

3 775

(175)

—

(0) = 3 859,0

(126,6)

Vas megye

248

(73,7)

309

(28,5)

319,5

(0) = 876,5

(102,2)

összesen:

6 068

(2 074)

12 643

388,5

= 19 099,5

(7 250,8)

A kimutatásokkal érintett területek lakossága- 2.232 A rizstelepek járulékos haltenyésztési Keretterve

nak létszáma és az 1 főié eső évi halhúsfogyasztás Rizstelepek az 1. sz. körzet területén sehol nin- megyei önellátás felételezése esetén

csenek.

Győr-Sopron megye

391 700 fő

(teljes terület)

1,17 kg/fő

Komárom megye

270 208 fő

(teljes terület)

3,6 kg/fő

Veszprém megye

134 535 fő

(részleges terület)

2,88 kg/fő

Vas megye

179 300 fő

(részleges terület)

0,49 kg/fő

1,96 kg/fő

Összesen :

975 843 fő

A tervezett új létesítmények beruházásával kapcsolatban felmerülő költségek összesen 29,84 millió Ft-ot tesznek ki.

Tervezett földmunka mennyisége összesen 509 365 m3

Tervezett betonmunka mennyisége

összesen 175 m3

Fenti adatokból láthatólag a tervezett szerint termelhető halmennyiségből 1 főre eső halfogyasztás még mindig igen alatta marad az elérni kívánt mennyiségnek és ezért az ivadékok évről-«évre történő rendszeres elhelyezésével és a halastavak alaposabb takarmányozásával kell a halállományt folyton szaporítani.

2.233 A szennyvizek tógazdasági hasznosításának Keretterve

2.24 HATÉKONYSÁGI VIZSGALAT

A 2.42 számú táblázatban javasolt tógazdasági

fejlesztés megtérülési idejét az alábbiak szerint számítottuk:

Megtérülési idő ==

T—(M + A6±L) B

ahol B = Beruházási költség völgyzárógátas tónál 25 000 Ft/ha

és körtöltéses tónál 32 000 Ft/ha

T = évi bruttó termelés értéke

1 q halhús 1 800 Ft

M = Munkabér (segédüzem

és ált. ktsg. nélk.) 1 000 „

A6= Anyagérték 16 q takarmány

20 q trágya értéke L = Érték csökkenési leírás

(Bx0,02)

560—560 Ft/ha

34 1 TVK

265