Észak-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1., 1965)
VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás
Völgy zár ógá tas tavainknál a megtérülési idő: 25 000 25 000 14400 — (10ÓÖ+8500 + 500) ~ 4400 = 5,7 kereken 6 év Körtöltéses tavainknál a megtérülési idő 32 400 32 400 14 400 — <1000 + 8500 +650) “ 7800 — 7,6 kereken 8 év. Szennyvizes tógazdaságok megtérülési ideje: 18 000 — (1000 + 8500 + 640) _ 32 400 _ 32 400 ~ 7 800 ==4,1 kereken 4 év. 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása A táblázatokban szereplő összes tógazdaság 20 éven belül valósulnak meg és megvalósulási sorrendjüket általában az egyes fejezetekben küiön- külön tárgyaltuk, azonban az főleg az illető terület- tulajdonosok beruházási hajlamától és lehetőségeitől függ. 3, BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A terv a jövőbeni fejlesztésre vonatkozólag csak annyi tervezetet és javaslatot tartalmaz, amennyit az elkészítésére rendelkezésre álló rövid idő alatt annak szerkesztői csak helyi ismereteik és tapasztalataik alapján emlékezetből összegyűjthettek, éppen azért a kitűzött cél nincs is annyiban elérve, hogy a terület haltermelése és ezúttal még csak 2 kg/fő/évi halfogyasztása a kívánt mértékig felemelkedhessék. Ahhoz, hogy valamennyi lehetőség ki legyen meríthető, az egész működési terület részletes bejárása és hosszas, éveken át tartó tanulmányozása szükséges, melyek alapján a Keretterv tökéletesebben és megbízhatóbb adatokon alapulva kiegészíthető és átdolgozandó lesz. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők A továbbfejlesztés érdekében szükséges teendők ismertetése főleg az előző pontban részletezettekből önként adódik. Szükséges' ezenkívül a III. fejezetben ismertetett vízszennyeződések gyökeres megszüntetésére vonatkozó intézkedések következetes megtétele, újabb felkutatása, a nagyobb állami tógazdaságok elköte- lezése lényegesen nagyobb mennyiségű, a természetes vizek benépesítésére alkalmas halivadék termelésére, valamint ugyancsak a halászati termelőszövetkezetek intézményesen és ellenőrzés mellett kötelezendők volnának természetes vizeik rendszeres fokozott benépesítésére. Ennek érdekében a szakképzett halászati felügyelői szolgálat is egységes központi irányítás mellett továbbfejlesztendő volna. A továbbfejlesztés érdekéiben rendívül fontos a tatai szennyvizes tógazdaság megvalósítása 1970 előtt, mert az itt szerzett tapasztalatok szükségesek az ország más táján létesülő szennyvizes tógazdaságoknál. 2üü